A jó bemelegítés után kiütés

Mert ebben aztán nincs pardon Kispesten: Aldo Dolcetti ugyan a nagyfőnök, de a játékosok kondíciójáért csakis Lidio Melis felel, és ő igazi futóbolond lévén már két nap alatt közellenség lett a futballisták körében, márpedig ez mindenképpen megsüvege- lendő teljesítmény.

Nos, a Zalaegerszeg elleni mérkőzés előtti bemelegítést is az olasz edző által bemutatott gyakorlatok alapján végezték a kispestiek, és a szakember találékonyságát bizonyítja, hogy nemegyszer már amolyan toporzékolós gólörömöt is felfedeztünk az elemek között. Ha Piero Pini tulajdonos erőt vesz magán és szokásával ellentétben nem rúgja ki az edzőpárosát rövid idő leforgása alatt, akkor a téli felkészülést is végighajtva a legjobb fizikumú csapat lehet a Honvéd.

Ha az állóképességgel már most sincs különösebb baj, a játékkal azért még akad. A lestaktika egyik buktatója már a hetedik percben felszínre tört, amikor a védők addig-addig centizgették, honnan is indul a kapu felé Darko Szpalevics, míg a ZTE szerb csatára egy az egyben törhetett kapura, ám a lövésnél már ő is rosszul számolt.

Ezzel a félmondattal nagyjából le is tudhattuk az egerszegiek első harminc percben mutatott teljesítményét… Varga Zoltán kapus menetrendszerű bokszolásai és a bekkek által égbe rúgott labdákon kívül csak az örökmozgó kispesti légiós, Genito folyamatos letarolása érdemelt említést…

A félidő végére visszaesett az addig mezőnyfölényben játszó Honvéd tempója, a Zalaegerszeg már több helyzetet is kialakított, így egészen váratlanul jött a hazaiak vezető gólja. A kevés merész kispesti betörés egyikét csak szabálytalanul tudták megállítani az egerszegi védők, és ezután Dancs Roland pillanatai következtek: a kispesti középpályás először káprázatosan csavarta a kapuba a labdát, majd megúszta bokaficam nélkül, ugyanis a gólt követő sprintelés során hatalmasat botlott egy göröngyön…


A szünet után ismét Dancs Roland hallatott magáról, de az még hagyján, hogy egy szögletet követően majdnem érintés nélkül csavarta a kapuba a labdát, ám az azt követő mozdulata volt tanítanivaló. A balösszekötő helyén a bal lábára jött a kipattanó labda, márpedig Dancs Roland jobblábas. Ilyenkor a magyar futballisták többsége - még válogatott szinten is - toporog, majd zavarában a jobbik lába felé próbál cselezni, és az erre számító védő röhögve szereli. Dancs Roland viszont nem vacakolt, felnézett és menetből előírásszerűen kanyarította be ballal a labdát, és Miro gyönyörű gólt fejelt. Néhány perccel később pedig Takács Zoltán ügyes találata és André Alves higgadt büntetőrúgása tette teljessé a ZTE kiütését.

A vendégek játékán ezen a meccsen nyomaiban sem látszott az, hogy mégiscsak egy élvonalbeli klubról lenne szó, elképesztően gyatra teljesítményt nyújtottak az egerszegiek, közülük szégyellheti magát mindenki. A Honvéd ugyanakkor csak a futball aranyigazságát érvényesítette, mely szerint sokat kell futni és pontosan kell passzolni. A kispestiek sokat futottak és javarészt pontosan passzoltak.

Úgyhogy Lidio Melisnek bízvást kijár a dicséret - remekül bemelegítette erre a meccsre a játékosok izomzatát. ---- Mestermérleg
Aldo Dolcetti, a Bp. Honvéd vezetőedzője: - Az első félidőben több hibával játszottunk, és a legjobbkor jött Dancs Roland nagyszerű szabadrúgásgólja. A vezetés már azt eredményezte, hogy a második félidőben bátrabban futballozhattunk. Annak külön örülök, hogy nem kaptunk gólt.
Dajka László, a ZTE vezetőedzője: - Sajnos, ilyen napok is vannak… A Honvédnak minden bejött, nekünk semmi. Ez is csak egy meccs volt a sok közül, amely a felszínre hozott még néhány hibát, de már előre tekintünk.

A játékvezető értékelése
Megyebíró János (9): a játékvezető profin vezette a mérkőzést, engedte a kemény játékot, jól alkalmazta az előnyszabályt, és ezzel segítette a folyamatos játékot.

Bizonyítvány
Dajka László két nem túl szerencsés cseréjének is betudható, hogy a kiegyenlített első félidő után a másodikban már nagy különbség volt a csapatok között, ugyanis Nagy Lajos és Marko Djorovics igen gyenge teljesítményt nyújtott, igaz, ekkor már a többiek sem remekeltek. A vendégek részéről egyedül a két szélső középpályás, Kriston Attila és Koplárovics Béla villant egyszer-kétszer, ám ez is nagyon kevés volt. A hazai oldalon ellenben több jó teljesítmény is akadt, dicsérhető mindenekelőtt az első gólt szerző Dancs Roland (nálunk ő volt a meccs legjobbja), aki később gólpasszt is adott, illetőleg Genito, aki nemcsak színezte a játékot, de szembeszökő munkabírással is futballozott. Hogy a többiekről is ejtsünk egy-két szót: a védelem kifogástalanul futballozott, és elöl André Alves dicsérhető. ---- Végignéztünk a csatárok névsorán: André Alves és Genito itt, Darko Szpalevics és Bojan Szpaszoljevics ott. Kispesti oldalon még támadó feladatokkal volt megbízva Miro. Viszont a góllövésért felelősök közül ezúttal kimaradt Tangara és Bojan Bozsovics, egerszegi részről pedig a kispadon ült Radu Sabo és Marko Djorovics. Megszámoltuk: a két magyar csapat találkozóján kilenc külföldi futballista jelentette a csatárokat, illetve támadó középpályásokat.

Bár sokan istenáldotta tehetségnek tartják a ZTE szerb játékosait, a Honvédnál légióskodó brazil André Alves is rúgott három gólt a Ferencvárosnak, Tangara pedig több edzésen is részt vehetett néhány hónapja Békéscsabán, azért nem biztos, hogy ennyire rosszak és elfelejtendők lennének a magyar fiatalok.

S bár a Honvéd légiósaira ezen a mérkőzésen nem lehetett panasz, az egerszegi légiósok katasztrofálisan játszottak, azaz elgondolkodtató: vajon miért van szükség ennyi idegen futballistára?
Rengeteg Dancs Roland-szintű labdarúgó futkározik a magyar fiatalok között is - csak meg kell találni őket.