Infantino világbajnoksága – Moncz Attila publicisztikája

NAPRA PONTOSAN hét hónap múlva, június 15-én elkezdődik a futballtörténelem első 32 csapatos klubvilágbajnoksága. Legalábbis a hivatalos hírek szerint. Mert közben a színfalak mögött zajlanak az események. Helyesebben nem zajlanak, mert a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) illetékeseinek kötelezően optimista nyilatkozatait leszámítva semmi sem utal arra, hogy ebből sikerül létrehozni azt a monumentális eseményt, amit Gianni Infantino, a FIFA elnöke megálmodott. A feltételek egyelőre a president által kigondolt formában nem álltak össze.

Azt nem lehet mondani, hogy a FIFA-nak nincs pénze, hiszen a 2019 és 2022 közötti ciklusban 7.57 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el, amiből ezt-azt lehetne finanszírozni. Csakhogy Infantino szigorúan gazdasági alapon akarta, akarja megrendezni a 63 meccses sorozatot az Egyesült Államokban, de erre a piac egyelőre nemigen vevő. Több mint fél évvel a nyitány előtt mindössze egy szponzori szerződést írtak alá (az amúgy is FIFA-partner elektrotechnikai céggel, a Hisense-szel), egyet talán hamarosan ugyancsak szentesítenek, de új vállalatokat nem sikerült az ügy mellé állítani. A már a FIFA támogatói körében lévő társaságok közül többen, így a Coca-Cola és az Adidas is, jelezték, nekik már megvannak a jogaik, köszönik szépen, vagy ezt megkapják még grátisz, vagy hagyják őket békén az ötlettel. A belépési korlátnak szánt 100 millió dolláros értékhatárt látva ez nem is akkora csoda. Az összeg nagyságát elhelyezendő: az NFL-ben és az NBA-ben is kisebb ennél a limit, pedig az amerikaifutball- és a kosárlabdaliga sokkal könnyebben, valamint a meccsszámból adódóan többször éri el a fogyasztókat, mint a mindössze 63 mérkőzéses, egy hónap alatt lezajló futballtorna.

De ez még a kisebb probléma, amire ráadásul hatással van az ennél sokkal nagyobb nehézség. Hogy tudniillik, a klub-vb-nek egyelőre nincs hivatalos, a bolygó jelentős részét lefedő televíziós partnere.

Abban a világban, amelyben minden ligának a médiától érkező bevétel a legnagyobb és legfontosabb tétel a büdzséjében. Infantino és belső köre ötmilliárd dolláros bevételt álmodott meg ezzel kapcsolatban, ami iparági források szerint még a saját ügynökeik szemében is elképesztő összeg. Mutatja ezt, hogy bár hosszú ideig zajlottak a tárgyalások a FIFA és az Apple TV között, a svájci-olasz elnök végül nemet mondott a technikai óriásnak. Csak mert nem volt hajlandó egymilliárd dollárnál többet kínálni a jogokért, ami az ő álmánál négymilliárddal kevesebb. Az Apple nagyon nem esett kétségbe, futballjognak maradt neki az észak-amerikai profi liga, az MLS közvetítési joga, egészen 2032-ig, 2.5 milliárd dollárért. Egy másik, meg nem nevezett amerikai televíziós társaság, amely jelentős sportportfolióval büszkélkedhet, a helyi jogokat 31-32 millió dollárra becsülte, de ezzel labdába sem rúghatott a szövetségnél. Egyes nagy piacokon (így például Németországban) az előfizetéses csatornák egyelőre a hazai bajnokságok jogaira kiírt tenderre összpontosítanak, aztán esetleg megnézik, mi maradt még a kasszában, mások (így a német közszolgálati ARD és ZDF) már jelezték, erre nincs pluszforrásuk – így azért nehéz lesz bankot robbantani. Úgy különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az egyelőre senkinek sem bizonyító klub-vb-t átfedésben rendezik meg a női labdarúgó Európa-bajnoksággal, a wimbledoni tenisztornával, a Tour de France-szal és az NBA nagydöntőjével. Több olyan sorozattal, amelynek itt a helye a naptárban, és amivel egy olyan szériának azért nehéz versenyre kelnie, amelyre decemberben sem voltak igazán kíváncsiak az európai nézők.

Infantinónak legalább ilyen nehéz lesz teljesítenie azon elképzelését, hogy a klubvilágbajnokságból származó extra bevételből juttat majd a különböző országok szövetségeinek is. Mondhatjuk persze, hogy kapnak ők eleget, de ha 2027-ben újra elnököt választ a FIFA, az olasz pedig indulni szeretne, nincs az az összeg, ami elég lenne. A vezérek most a testület saját streaming oldalába, a FIFA+-ba vetik minden bizodalmukat, de talán helyesebb lenne a sportwashingban (az ország politikai elismerését sportesemények rendezésével és támogatásával elősegítő magatartásformára használt nemzetközi szakszó) világklasszis teljesítményt nyújtó szaúdi potentátoknál kopogtatni. Már ha Infantino tényleg tartani akarja a szövetségeknek informálisan tett ígéretét, illetve a kluboknak lebegtetett 50 millió dolláros rajtpénz utalását is.

Talán nem véletlen, hogy a vezető európai klubokkal még semmiféle (gazdasági) információt sem osztottak meg (már amelyik persze ott lehet az eseményen, a Liverpool, a Milan, a Barcelona és a Manchester United például biztosan nem lesz a mezőnyben), csak annyit, hogy mindenkinek a legerősebb keretével kell az Egyesült Államokba utaznia. (A Real Madrid 2024–2025-ös költségvetésében ennek megfelelően e tornával kapcsolatban semmiféle várható bevétel sem szerepel, pedig azért a rajtpénz csak fedezné annak öt százalékát.) Két héttel az idény zárása után, két átigazolási időszak határán (hogy a 2025. július elsején csapatot váltókat miképp kezelik, egyelőre rejtély), az új évadra való felkészülés helyett. Csak egy példa: a Chelsea legutóbb július 24-én kezdte el az amerikai túráját, most, ha bejut a klubvilágbajnokság döntőjébe, július 13-ig játszania kell. Ha a londoni együttes tartja magát a korábbi menetrendjéhez, a futballistáknak még két hetük sem lesz pihenni az első nagyobb kirándulás előtt, ráadásul annak nulla tréninggel vágnának neki.

Ilyenkor azért érthetőbbnek tűnik a nemzetközi játékos-szakszervezet, a Fifpro túlterheltség miatti tiltakozása. A szervezet 1500-as minta alapján, a leuveni egyetem segítségével készített felmérése kimutatta, hogy a játékosok 54 százaléka túl magas munkahelyi elvárással (értsd: túl sok mérkőzéssel) szembesült, például a 31 százalékuk legalább 55 találkozón volt kerettag, illetve harmaduk legalább hat héten keresztül heti két meccsen lépett pályára. „Ha meg akarjuk őrizni a játék teljességét, akkor a futballisták testi és szellemi jóléte a legfontosabb” – jegyezte meg Stéphane Burchkalter, a Fifpro főtitkára. Szerinte ez az egész már a naptár kannibalizálása, a mérkőzésmennyiség pedig durva beavatkozás a labdarúgók privát szférájába. A most zajló idénnyel kapcsolatban Fede Valverdének, Nicolo Barellának és Phil Fodennak is nyolcvan feletti tétmeccset, míg az argentin kapusnak, Cristian Romerónak 162 ezer megtett kilométert jósolt. Még mielőtt könnyesre sírnánk a párnánkat, azért jegyezzük meg, a menedzserek és a játékosok anyagi igényei is folyamatosan (és nem biztos, hogy a mérkőzések számának növekedésével azonos ütemben) nőnek, amire Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern München korábbi nagyfőnöke azt mondta, ő ezt érti, de a másik oldalnak meg azt kell megértenie, hogy ezt valahol meg is kell termelni – ami viszont csak még több találkozóval lehetséges. Isten hozott mindenkit ebben az ördögi körben is!

De vissza a kétcsapatos (BEK-győztes, Libertadores-kupa-győztes) világkupából, majd hétcsapatos klubvilágbajnokságból 32 résztvevős agymenéssé lett futballtornához! A FIFA jelenleg egyetlen jelentős bevételi forrással kalkulálhat, ami a jegyeladásból származik. A 11 város 12 stadionjában sorra kerülő viadalon csaknem 120 millió dollár jöhet be a belépőkből, ha a legutóbbi, szaúdi torna árszabását követik. Tavaly átlagosan 33 dollárba került egy jegy, most a helyszínek alapján 57 ezer lehet az átlagos nézőszám – így jöhet ki az összeg. A feltételes mód azért indokolt, mert erre vonatkozóan még semmiféle üzletpolitikai elképzelés sem került a nyilvánosság elé. Illetve annyi igen, hogy ezzel a rendezvénnyel szeretnék növelni a sportág, valamint a klubok iránti szurkolói elkötelezettség mértékét, illetve igyekeznek tökéletes főpróbát tartani a 2026-os, az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban tartandó „rendes” világbajnokságra. Lábjegyzet: a mostani 12 stadionból mindössze négy adhat majd otthont vb-mérkőzéseknek is…

Nem lennék meglepve, ha a spanyol liga elnökének, Javier Tebasnak az ötlete mögé egyre többen felsorakoznának, és a klubvilágbajnokság törlése mellett foglalnának állást. Azon meg még kevésbé lepődnék meg, ha a javaslatot a FIFA lesöpörné az asztalról.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!