Pápa: 4 ziccer, 1 piros, Újpest: 1 gól

Griffiths (jobbra) lett a mérkőzés negatív hőse (Fotó: Veres Viktor)

Vannak ma is újpesti barátaim, de különleges érzelmek nem törnek föl bennem, mert a lila-fehérekkel játszunk – vezette fel a Lombard Pápa–Újpest bajnokit a hazaiak vezetőedzője, Zsivóczky Gyula, aki játékosként bajnok és kupagyőztes volt a lila-fehérekkel, de annyit azért elárult, hogy egy házban lakik Pesten Simon Krisztiánnal.

Egy házban az ellenséggel – mondhatta volna a pápai mester, ha a fiatal játékos a 11. percben értékesíti hatalmas helyzetét, de túl közel lőtte a labdát a kapushoz, akár csak kisvártatva a másik oldalon hasonló helyzetből, az ötös elől Goran Marics (aki pedig nagyon messze birtokol ingatlant Marc Leliévre-től). Vártuk már nagyon a helyzeteket, mert a mérkőzés „csökkentett üzemmódban" kezdődött, és a következő érdekes esetre is tíz percet kellett várni, Maricsot blokkolta a kapu előtt Chema Antón – majd újabb eseménytelen negyedóra várt ránk.

Igaz, mit is vártunk volna két ilyen kiegyensúlyozatlan csapattól: a Pápa a tavasszal csupán négy pontot szerzett, de azokat a címvédő Debrecen és a listavezető ETO ellen, az Újpest pedig ebben az idényben képes úgy játszani (akár egy mérkőzésen belül is!), hogy az ember szemöldöke csodálkozásra szalad, de úgy is, hogy zsebében bicska nyílik.

Az első félidő hajrájában az újpestiek addigi legjobbja, Grégory Christ (még a hazai karmester, Tóth Bence is a vele történt ütközés után sérült meg) például majdnem összehozott egy gólt a Pápának, szerencséjére Nagy Sándor nem élt a lehetőséggel; majd egy gyors Szűcs Lajos, Quintero összjáték után mutatta ismét rosszabbik arcát Marics, és elhibázta második ziccerét is.

A szünetben az egykori lombardos Remili Mohamedet a felépülő Lázár Bence váltotta, de nem ő, hanem Georges Griffiths került helyzetbe először a második félidőben, ám az elefántcsontparti két méterről is képes volt a kapusba fejelni Szabó Ottó remek beadását. A légiós azonban akkor lett igazán negatív hős, amikor a 67. percben begyűjtötte második sárga lapját is.

Marics sem lehet büszke arra, hogy harmadik ordító lehetőségét is elpuskázta, majd ahogyan az vártuk, egyre többet támadt emberelőnyben az Újpest. Arra azonban ki gondolt volna, hogy a hajrára fordulva éppen a roppant bizonytalan, Maricsról menetrendszerűen lemaradó Chema Antón szerez majd gólt, de olyat, hogy a klasszis csatároknak is dicséretére válna?!

Nem győztünk csodálkozni nem sokkal később sem, amikor Lázár öt méterről rakétázott a kapu fölé, ajtó-ablak helyzetben...

Rengeteget hibázott a Pápa, emberelőnyét és egy helyzetét kihasználva győzött az Újpest – a futball örök szabályai azért a kiegyensúlyozatlan csapatok találkozóin is érvényesek.

NB I
25. FORDULÓ
Lombard Pápa–Újpest FC 0–1 (Chema Antón, 80.)