A Real Madridot is ide lehet hozni, nemcsak az NK Osijeket

A MÉRKŐZÉSSZERVEZŐ A KULCSEMBER

Tatran Presov (Eperjes), MFK Rimavská Sobota (Rimaszombat), Gaz Metan Medias (Medgyes), NK Osijek (Eszék). Néhány csapat azok közül, amelyekkel a magyar NB I-es gárdák jó része a téli és nyári felkészülés során szinte minden évben megmérkőzik. De vajon miért mindig ők jönnek? Mi kellene ahhoz, hogy rendre olyan nívós ellenfelekkel készüljenek fel a magyar együttesek, mint amilyen például a Puskás Akadémia ellen két hete pályára lépő angol élvonalbeli West Bromwich Albion vagy a kedden a Haladással játszó olasz első osztályú Sampdoria?

„Először is szükség van egy hivatásos mérkőzésszervezőre. Magyarországon még kevésbé ismert ennek a rendszere, de a mérkőzésszervezőknek hasonló FIFA- és UEFA-engedélyekkel, kell rendelkezniük, mint a játékosügynököknek. Európában elvileg csak UEFA-, Európán kívül pedig csak FIFA-licenccel lehet mérkőzéseket szervezni két csapat egy harmadik országban történő összecsapása esetén. Magyarországról tudtommal csak nekem van ilyen licencem, itthon még nincs kialakult gyakorlata a hivatásos meccsszervezők munkájának, pedig a nyugat-európai csapatok a külföldi meccseiket, edzőtáboraikat már kizárólag licenccel rendelkező szervezők útján bonyolítják” – nyilatkozta a Nemzeti Sport Online-nak Gelei Károly, a korábbi válogatott kapus, hivatásos mérkőzésszervező.

Gelei elmondta, a hivatalos engedélyekkel rendelkező mérkőzésszervezők tevékenysége azért fontos, mert rajtuk keresztül később is ellenőrizhetővé válnak a felkészülési mérkőzések. Nekik a legapróbb részletekig mindenről nyilvántartást kell vezetniük a találkozóval kapcsolatban, hogy ha utólag bármilyen probléma, például fogadási csalás gyanúja vetődik fel, akkor minden ellenőrizhető, számon kérhető legyen. Ezzel szeretnék elkerülni az olyan meccseket, amilyen a 2011-es antalyai Bulgária–Észtország (2–2) összecsapás volt, amelyen magyar bírói hármas működött közre, és amelyet később fogadási csalás gyanújával vizsgáltak. Ha a jövőben az európai (UEFA) vagy a nemzetközi (FIFA) szövetség valamiért utólag elkezd vizsgálni egy nemzetközi mérkőzést, és kiderül, hogy nem licenccel rendelkező meccsszervező ügynök bonyolította, akkor az érintett csapatok büntetésre számíthatnak.

„Ráadásul a hivatásos mérkőzésszervezők segíthetnek az olyan esetek elkerülésében is, mint amilyen például a Ferencváros és a Vasas emlékezetes amerikai túrája volt, ami félbeszakadt, érdeklődés hiányában elmaradtak az egyik tervezett torna találkozói. A túra előtt engem is megkeresett a rendező cég, hogy vegyek részt a szervezésben, de éppen az ilyen esetekre nem tudtak megfelelő biztosítást garantálni a csapatok számára, ezért nem szerződtem velük” – példázta a mérkőzésszervezők felelősségét Gelei.

MIVEL TEHETJÜK VONZÓVÁ MAGYARORSZÁGOT A NYUGATI KLUBOK ELŐTT?

A mérkőzésszervezők tehát egyfajta biztosítékot jelenthetnek a klubok számára, hogy minden úgy történik egy adott meccs vagy éppen edzőtábor szervezésében, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. De hogyan tehető vonzóvá a nyugat európai csapatok előtt Magyarország mint nyári felkészülési helyszín? Mit kell tenni, hogy Svájc és Ausztria mellett a jövőben mondjuk Magyarország is szóba jöhessen felkészülési helyszínként?

„A Sampdoria büki edzőtáborozása ebből a szempontból áttörést jelenthet. Nem megszokott ugyanis, hogy egy topligás nyugati csapat Magyarországon táborozzon és több napig nálunk készüljön a közelgő szezonra – mondta ezzel kapcsolatban Gelei. – Eddig inkább csak keletről, például Oroszországból jöttek ide klubok. Ha azonban a genovaiak jó hírünket viszik, ez a jövőben változhat. A fő problémát természetesen az jelenti, hogy itthon kevés a megfelelő színvonalú pálya. Ugyanakkor már vannak a nyugati elvárásoknak is megfelelő szállodáink, és vonzerőt jelenthetnek a gyógyvizeink, amik máshol nincsenek.”

Gelei szerint a megfelelő pályák építése, annak köszönhetően pedig a sportturizmus ezen ágának – amely a külföldi csapatok edzőtáborozására épít – fellendítése gazdasági szempontból is megtérülő lehetne.

„Ausztriában, osztrák partnerekkel nyaranta 20-25 csapatnak szervezünk táborozást. A tapasztalatok azt mutatják, az ilyen táborokban nem csak a klub és a játékosok költései hoznak bevételt, ugyanis a táborozások helyszínén általában 50-100 szurkoló is megjelenik, akik ott vannak minden meccsen, szinte együtt élnek a csapattal, emellett kirándulnak, programokat szerveznek, szállást fizetnek, fogyasztanak, vagyis költenek. A legutóbbi példa az angol West Bromé – az ausztriai edzőtábor alatt Magyarországra, a Puskás Akadémia elleni meccsre »átugró« csapatot egy kisebb csoport Sopronba is elkísérte, de várható, hogy a héten a Sampdoria fanatikusai is feltűnnek Magyarországon” – fejtegette Gelei, aki példaként a Formula–1-es Magyar Nagydíjat hozta fel. Az F1-es futamok ugyanis mára meghatározó bevételt jelentenek egyebek mellett a hazai vendéglátóiparnak is.

Persze, az, hogy egy európai sztárcsapat Magyarországon, magyar csapat ellen felkészülési meccsen pályára lépjen, elsősorban pénz kérdése.

„A Real Madridot 2005-ban hét számjegyű, euróban fizetendő összegért hoztuk ide, de nagy tömegeket vonzott, ahogy 2009-ben az AC Milan fellépése is, és példaként említhetem a Haladás vendégeként kétszer telt ház előtt játszó Arsenalt is. Utóbbi esetében azért már kisebb, hat számjegyű összeg volt a fellépti díj. Az ilyen kategóriájú meccsek szervezésénél kulcsfontosságú az időzítés. Ha a mérkőzésszervező megfelelő apropóhoz tudja kötni a találkozót – ilyen lehet például a sztárcsapatok ausztriai edzőtáborozása –, akkor sokkal kedvezőbb feltételekkel hozható tető alá egy ilyen meccs, mint ha a szervező ragaszkodik egy kötött időponthoz, helyszínhez.”

Ligaválogatott–AC Milan 2–5

SZAKMAILAG IS MEGÉRI

A sztárklubok fellépése a garantált telt ház miatt anyagilag megtérülő, de szakmai szempontból is remek erőfelmérő lehet, függetlenül az eredménytől.

„A magyar csapatok alapvetően kevés nemzetközi meccset játsszanak. A fejlődéshez azonban megfelelő ellenfelekre van szükség. Máltai vagy luxemburgi csapatok ellen nem lehetne előrelépni. Egyre több klub ismeri fel itthon is, hogy csak erősebb riválisokkal szembeni találkozókkal lehet egyről a kettőre lépni – véli a mérkőzésszervező. – Jó példa erre a Haladás, amely az előző években a Werder Bremennel, a Mainzcal, az 1860 Münchennel és kétszer az Arsenallal is megmérkőzött. Ezeken az összecsapásokon jól felmérhetik a magyar fiatalok is, hogy hol tartanak, tapasztalatokat szerezhetnek. Szombathelyen például egy tervszerű építkezés szemtanúi lehetünk, fontosnak tartják, hogy az akadémiáról kikerülő, a felnőttek között lehetőséget kapó tehetségek jó játékerőt képviselő csapatokkal találkozzanak, a korábban említett sorba illeszkedik a Sampdoria elleni keddi összecsapás is. A külföldi gárdák pedig a korábbi évek kedvező tapasztalatai után szívesen lépnek pályára Szombathelyen. A tehetséges fiatalok kapcsán említhetem példaként a Puskás Akadémiát is, a felcsútiak számára meghatározó élmény volt a West Brom elleni összecsapás.”

Gelei aláhúzta: a klubok, akárcsak a játékosigazolások terén, már a felkészülési meccsek szervezésében is kezdenek nyugat felé fordulni, és próbálnak igazán erős ellenfelekkel megmérkőzni, aminek idővel meglehet a szakmai hozadéka.

Ez azonban hosszú folyamat, aminek még az elején járunk, de ahogy a már említett példák vagy éppen a vasárnapi Győri ETO–Bayern München mérkőzés is bizonyítja, igazi sztárcsapatokat is ide lehet hozni, nem csak a Tatran Presovot vagy az NK Osijeket.

Puskás Akadémia–West Bromwich Albion 0–3