NB I: „A klubok egyharmaddal többet költenek a bevételüknél”

A sportközgazdász kedden a Digi Sport Reggeli Start című műsorában beszélt arról, hogy a hazai labdarúgást a nyári átigazolási időszakban is az idegenlégiósok beáramlása, illetve a lejárt szerződésű játékosok, az úgynevezett szabadügynökök szerződtetése jellemezte.

„Utóbbiak azt az érzetet keltik a szurkolókban, hogy ingyen érkeznek a csapatokhoz, ez azonban óriási tévedés” – jelentette ki Muszbek, majd hozzátette: csupán annyi a különbség, hogy a lejárt szerződésű labdarúgók esetében a csapatok a szabadügynökké vált játékosoknak fizetnek, nem pedig az őket foglalkoztató klubnak.

„A lejárt szerződésű futballisták szinte semmivel sem olcsóbbak, sőt, az őket megvásároló klubok egy kicsit a szürke és a fekete gazdaság felé mozdulnak el” – fogalmazott a sportközgazdász, aki úgy látja, még ennél is nagyobb baj, hogy az NB I-es a klubok egyharmaddal többet költenek, mint amennyi a tényleges bevételük, azonban emiatt egyáltalán nem fogták vissza magukat az átigazolási időszakban.

Muszbek emlékezett arra, hogy miközben a magyar élvonalbeli csapatok éves bevételi költségvetése 11.5 milliárd forint, addig a liga teljes adósságállománya 12 milliárdot tesz ki. Szerinte az lenne az ideális megoldás, ha a csapatok megnéznék, hogy mennyi biztos bevételre számíthatnak egy-egy idényben, majd ehhez képest csak 60-70 százalékos kiadási tervet készítenének. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2014-től már csak olyan csapat indulhat a nemzetközi kupákban, amelyik fair-play a sportgazdaságban.

Muszbek azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is szerény mértékű a fiatalok és akadémisták beáramlása az NB I-be. Megemlítette, hogy akadt olyan csapat, amelyben az első fordulóban még nyolc-kilenc akadémista játszott, ám ez a szám fordulóról fordulóra csökkent, mert az eredmény fontosabb a szakmai jövőképnél.

A siralmas nemzetközi kupaszereplés kapcsán megjegyezte, hogy az érintett klubok összesen nagyjából 200 millió forint bevételre számíthatnak az Európai Labdarúgó-szövetségtől (UEFA), ami tulajdonképpen csak a részvételük és az utazásuk költségeit fedezi. Összehasonlításként megemlítette, hogy a Videoton tavalyi Európa-liga-főtáblás szereplése 570 millió forintot hozott a székesfehérvári klubnak, a Debrecen korábbi Bajnokok Ligája-vitézkedése pedig 2.5 milliárdot a hajdúságiaknak. Muszbek szerint ennél sokkal nagyobb baj, hogy ha ez a rossz szereplés esetleg megismétlődik, akkor előfordulhat, hogy két-három év múlva a magyar bajnokcsapat sem lesz kiemelt, és a magyar futball San Marino és Luxemburg szintjére esik vissza.

A stadionprojektekkel kapcsolatban a sportközgazdász azon a véleményen van, nem baj, ha az állam felújítja a tulajdonában lévő, és bérletbe kiadott ingatlanjait, de úgy érzi, nem, vagy csak kis mértékben fog megvalósulni az a várakozás, hogy önmagában ettől megemelkedik a nézőszám és a családok is megjelennek a lelátókon.

„Beruházni ott szabad, ahol igazolhatóan van sportszakmai tapasztalat, szurkolói létszám és jövőkép” – jelentette ki.

Muszbek a hazai utánpótlásnevelési rendszer legjelentősebb problémájának azt tartja, hogy a magyar profi csapatok egy nagyon szűk, 14 éves amatőr mintából tudják kiválasztani az akadémiákra bekerülőket. Amíg itthon maximum 400 gyerekből választják ki a beiskolázott 40-et, addig a fejlettebb nyugat-európai országokban ez az arány 500-ból 1.