Doll az év edzője; Liptákkal, de bajnok nélkül az álomcsapat

Az nem meglepő, hogy az efféle olvasói szavazásokban a ferencvárosi játékosok némi előnyből indulnak – köszönhetően nagy számú, a voksolásainkban nagyon aktív szurkolóiknak –, és általában mindegyik poszton, ahol lehet rájuk voksolni, nyernek is. Az viszont már váratlan, hogy a bajnok Debrecenből senki sem került be olvasóink csapatába.

A kapusok között – akárcsak az őszi szezon után – ezúttal is fölényesen győzött a pápai (volt ferencvárosi…) Szűcs Lajos (3764 szavazat) a második helyen végző diósgyőri Ivan Rados (1306) és a dobogóra még felférő győri Lubos Kamenár (1170) előtt.

A védelemben voltak olyan játékosok, akikre több poszton is lehetett voksolni, így fordulhatott elő, hogy a ferencvárosiak bosnyák vb-résztvevője, Muhamed Besic jobbhátvédként (7285) és bal oldali belső védőként (4861) is bekerült olvasóink csapatába. Mivel utóbbi posztra kapott kevesebb szavazatot, így ott végül a második helyen végző, a győriek egyik nagy felfedezettje, a válogatottba is bekerülő Lang Ádám (1748) lett a befutó. Lang párja álomcsapatunkban győri társa, Lipták Zoltán (2547), aki kiszorította az együttesből az ősszel a posztjára kiírt voksolást még megnyerő, ezúttal 2. helyen végző fehérvári Paulo Viníciust (1972). Alighanem a fehérváriak tavaszi mélyrepülése, illetve az ETO nagy menetelése jelentősen közrejátszott ebben, hiába kapták a fehérváriak a legkevesebb gólt a Haladással holtversenyben (31). Egyébként a hátsó alakzatból Szűcs, Besic és Lipták a Nemzeti Sport tudósítóinak osztályzataiból összeálló szezon csapatába is bekerült.

Balhátvédbe jelöltünk ferencvárosi játékost, az évad hajrájában két fontos gólt szerző (a DVTK és a Paks ellen) Philipp Böniget (3755), aki „természetesen” győzött is a posztján. A német védőnek a két gólja mellett – mindkét esetben ő szerzett vezetést a csapatának – abban is voltak érdemei, hogy megszilárdult a Fradi védelme, főképp a kontrák elleni védekezésben, az őszihez képest az ő teljesítménye is feljavult, felfutásaival a támadójátékot is segíteni tudta.

Akárcsak csapattársa, a belső középpályás pozícióban játszó, olvasóinktól ugyancsak bizalmat kapó Gyömbér Gábor (4589). A tavasszal már csapatkapitánnyá előlépő futballista nemcsak szűrőként nyújtott jó teljesítményt, főképp a rögzített helyzeteknél az ellenfél kapujára is veszélyt tudott jelenteni, több fontos gólt szerzett, az Újpest elleni tavaszi bajnokin például ő egyenlített. Posztján az őszi első, győri Pátkai Mátét (1449) is sikerült megelőznie. Bönig pedig többek között az őszi csapatba szintén bekerülő debreceni Korhut Mihályt (2454) utasította maga mögé. A debreceni védekező középpályást, Zsidai Lászlót (1876) pedig a DVTK 29-szeres válogatott játékosa, Elek Ákos (2656) szorította ki.

A jobb szélen viszonylag nagy fölénnyel a ferencvárosi Somália (3833) győzött a győri Varga Roland (2113) előtt. Az NB I egyik leggyorsabb játékosának számító brazil szélső főképp a tavaszi szezon elején nyújtott kiemelkedőt, a Fradi idei első négy bajnoki góljából hármat jegyzett, egyet pedig előkészített. Somália 2011 óta 13 gólt szerzett a Ferencvárosban, ezzel ő a klub történetének legeredményesebb brazil labdarúgója.

A támadó középpályások közül nem is volt kérdés, hogy a szezon közben az NSO egy másik szavazásán minden idők legjobb Fradi-légiósának megválasztott Leonardo kapja a legtöbb voksot (6026), a második Szakály Péter (DVSC-Teva) – aki az MLSZ-nél a szezon legjobbja lett, és az NS szezoncsapatába is bekerült – még 1000 szavazatot sem kapott (912). Leonardo képességeivel és teljesítményével nemcsak a Ferencvárosból, hanem a teljes NB I-es mezőnyből kiemelkedett. Ősszel az elhúzódó sérülése miatt csak egy meccsen játszott, tavasszal viszont 13 mérkőzésen öt gólt szerzett (hármat tizenegyesből) és ötöt elő is készített. A magunk részéről arra voltunk kíváncsiak, hogy Leonardónak sikerül-e megelőznie szavazatszámban az utóbbi fél szezonokban olvasóinktól rendre a legmagasabb szavazatszámot kapó Muhamed Besicet. Nos, ez nem sikerült, a jobbhátvéd posztjára 7285 vokssal bekerülő bosnyák ezúttal is kiemelkedett ezen a téren, vagyis ez alapján olvasóink szerint ő nyújtotta a legmeggyőzőbb teljesítményt.

Balszélső posztra jelöltük a 20 éves Radó Andrást (Haladás, 4034) is, aki ebben a szezonban többnyire ugyan középcsatárt játszott (arra a posztra is jelöltük, ott harmadik lett), de a szélről indulva is képes kiemelkedő játékra, az NS álomcsapatába is bekerült, olvasóink pedig Bacsa Patrik (DVTK, 1843) előtt szavazták be az NSO együttesébe. Radó 14 góllal segítette a Haladást, személyes véleményünk szerint az egyik, ha nem a legjobb teljesítményt nyújtó magyar játékos volt az NB I 2013–2014-es szezonjában. Vele kapcsolatban két dolog kérdéses: mikor szerződhet külföldre, és mi kell ahhoz, hogy a válogatottban is bemutatkozhasson.

Csatárposzton nem a két gólkirály valamelyike (Nikolics Nemanja 984, Simon Attila 686 szavazatot kapott), nem is az MTK remek tavaszában kulcsszerepet játszó, voksolásunkban második helyen záró Torghelle Sándor (2108), hanem a már több visszapillantó cikkünkben is méltatott diósgyőri Futács Márkó (2580) kapta a legtöbb szavazatot. A Leicestertől kölcsönkapott center érkezésével teljesen átalakult a diósgyőri támadójáték, nemcsak a gólszerzésben, hanem a támadásépítésben is jeleskedett, kilenc gólt szerzett, és további öt találatban játszott kulcsszerepet előkészítőként.

Fröhlich Rolandé a legszebb találat

Az „ahol van ferencvárosi jelölt, ott győz is” elv az év edzője szavazásunkban is érvényesült, Thomas Doll 5020 vokssal lett az NSO szezoncsapatának edzője, megelőzve a 2. helyen végző, az idényben Pakson és Győrben is dolgozó Horváth Ferencet (1905) és a bajnok DVSC-t irányító Kondás Elemért (1063). Dollnak hatalmas szerepe volt az FTC tavaszi menetelésében és a bronzérem megszerzésében, mert sikerült összeraknia a korábban sokszor átjáróházra hasonlító védelmet. Amint azt korábbi gólelemzésünkben is kimutattuk, főképp a kontra elleni védekezésben fejlődött sokat a csapat. Doll egyúttal azt is megmutatta, hogyan kell külföldiként rövid idő alatt egy futballközösségbe beilleszkedni, a hangzatos nyilatkozatok és a bírókkal folytatott verbális csaták helyett a munkával, az eredményekkel kitűnni.