(Gól)képtelenség - 45 éve nem látott „bénázás” az NB I-ben

ILYEN MÉG NEM VOLT, VAGY MÉGIS? – A VIDEOTON ÉS A HALADÁS ŐSZE

I. A Videoton 38 pontot szerzett az első 15 fordulóban.

– Az előző tíz szezonban, amióta ismét 16 csapatos az NB I, egyetlen csapat sem szerzett az első 15 fordulóban ennyi pontot (az MTK és a Debrecen 37-ig jutott).

– Ugyanígy 38 pontot legutóbb az MTK gyűjtött az első 15 fordulóban, méghozzá a 2001–2002-es szezonban (az 12 csapatos bajnokság volt), a kék-fehéreknek szintén 12 győzelem, 2 döntetlen és 1 vereség volt a mérlegük, mint most a Videotonnak.

– Az 1996–1997-es idényig kell visszamennünk ahhoz, hogy a Videoton mostani teljesítményénél jobbat találjunk. Akkor az MTK 15 forduló után 15 győzelemmel, 45 ponttal, azaz százszázalékos teljesítménnyel állt az élen, 47–11 volt a gólkülönbsége. Első (és egyetlen) vereségét a 16. fordulóban szenvedte el, odahaza a BVSC-től kapott ki 1–0-ra. A végén nagy fölénnyel bajnok lett a Garami József irányította együttes.

– Arra azonban nem találtunk példát az NB I történetében, hogy 15 őszi bajnokijából 11-et hazai pályán játsszon egy csapat. A Videoton a 11 hazai meccséből kilencet megnyert, egy döntetlen és egy vereség mellett. Idegenben kizárólag olyan csapatok ellen lépett pályára, amelyeknél az alapvető cél a bentmaradás lehet. A jelenleg a tabella utolsó két helyén szerénykedő Pécset és Haladást, valamint az újonc Nyíregyházát vendégként megverte a Videoton (mindegyik meccsen 2–0-ra nyert), Kecskeméten pedig gól nélküli döntetlent játszott. A jó sorsolás, illetve a stadionrekonstrukció miatt a pályaválasztói jog gyakori felcserélése is hozzájárult a Vidi kiváló őszi szerepléséhez.

II. A Videoton mindössze 5 gólt kapott az első 15 fordulóban.

– Az utóbbi esztendőkben már az is ritkaságszámba ment, ha egy csapat az első 15 fordulóban tíznél kevesebb gólt kapott. Legutóbb a DVSC-nek sikerült ez a bravúr, a 2011–2012-es idényben féltávnál 9 kapott gólnál járt a Loki, amely egyébként akkor veretlen volt, 11-szer győzött, 4-szer ikszelt (37 pont).

– A mostanit is beszámítva az utóbbi öt bajnokságból négyszer a Videoton kapta féltávnál a legkevesebb gólt: 2010–2011 – 16 gól, 2012–2013 – 13 gól, 2013–2014 – 11 gól, 2014–2015 – 5 gól.

– A 2003–2004. évi, 12 csapatos bajnokságban a Siófok védelme volt remek, a Balaton FC néven szereplő csapat az első 15 fordulóban csupán 7 gólt kapott – de még ez sem olyan jó statisztika, mint a mostani Videotoné.

– Ugyanilyen kevés gólt legutóbb csaknem harminc évvel ezelőtt a pécsiek kaptak. Az 1986–1987-es szezonban az őszi 15 fordulóban a Pécsi MSC mindössze öt gólt szedett be (14–5 volt a gólkülönbsége). A Garami József irányította együttes kapuját a 2. fordulóban az újpesti Kovács Ervin, a 10. fordulóban a zalaegerszegi Péter Zoltán – közben 732 percig érintetlen volt a pécsi Bodnár László kapuja! –, a 11. fordulóban a szombathelyi Vörös Csaba, a 13. fordulóban a ferencvárosi Fischer Pál és a 14. fordulóban a győri Melis Béla tudta bevenni. A PMSC védelme tavasszal már nem működött ilyen jól (Győrben például beleszaladt egy 4–1-es pofonba az együttes, az ETO-ból Szentes Lázár kétszer volt eredményes), a tavaszi szezonban 20 gólt kapott, és a 7. helyen zárta a bajnokságot.

Az utolsó bajnokin sem kapott gólt a Videoton

III. A Haladás csak 8 pontot szerzett az első 15 fordulóban

– Az előző négy szezonban mindig volt olyan csapat, amely tíznél kevesebb pontot gyűjtött az idény első felében. Tavaly ilyenkor a Kaposvár egy hajszálnyival jobb volt, mint a mostani Haladás, hiszen 9 pontot szerzett az első 15 fordulóban. Előtte a Siófok 6, azt megelőzően a ZTE 5, a 2010–2011-es szezonban pedig a Szolnok 8 pontnál járt 15 forduló után – közös a négy gárdában, hogy az adott szezon végén mindegyik kiesett a bajnokságból.

Halmai Gábor - A Haladásnak két húzójátékosra van szüksége!

– Nem ritka tehát, hogy egy csapat ilyen kevés pontot szerez az első félévben, 2007-ben például a Tatabánya 5 pontnál járt a bajnokság ezen szakaszában (1–2–12-es mutató), 2005 őszén pedig a Lombard Pápa nyeretlen volt, hat döntetlennel 6 pontot gyűjtött. 1991 őszén a ZTE még ennél is rosszabb volt, csupán három pontot szerzett (háromszor ikszelt, 12-szer kikapott). De a SZEOL 1981 őszi szereplése sem volt diadalmenet, 15 forduló után két győzelemmel és 13 vereséggel állt az utolsó helyen a szegedi együttes.

IV. A Haladás csupán 5 gólt szerzett az első 15 fordulóban, 456 perce gólképtelen.

– Elképesztően gyenge teljesítmény a szombathelyieké, és igenritkán fordul elő, hogy egy csapat tíznél kevesebb gólt szerez az első 15 forduló alatt. 2008 őszén a Siófok 9 gólnál tartott tizenöt bajnoki után (a szezon végén ki is esett, bár 30 találatig jutott), 1996-ban és 1997-ben a Stadler FC egyaránt 8 gólt ért el az első 15 fordulóban. Ennél is szerényebben teljesített 1971-ben a Pécsi Dózsa, amely mindössze 7 gólt szerzett az őszi szezonban – viszont kevés gólt is kapott, csupán 10-et. A Debrecen 1964-ben 6 góllal zárta az első tizenöt fordulót, a hatodikat annak köszönhette, hogy a Honvéd elleni, hazai mérkőzésen a kispesti Posch hazaadott, mikor Takács kapus nem volt a kapuban – be is gurult a labda az üresen maradt kapuba. No, de ez sem öt gól tizenöt forduló alatt!

A Haladás a PAFC ellen sem talált be

Az elmúlt ötven év minden, 15. forduló utáni tabelláját átnézve egy, csak egy csapat van, mely gólképtelenségben felveszi a versenyt a Haladással. Ez pedig az 1969-es VM Egyetértés, amely Varga L. – Aspirány, Józsa, Sóvári, Varga Gy. – Szántai, Kecskés – Karába, Vári, Halápi, Királyhegyi összeállításban kapta meg tizenkettedik, 1:0-s pofonját is az idény során a Tatabányától. Komorettó Béla csapata öt góllal és három ponttal békaperspektívából szemlélte az élvonal mezőnyét féltávnál, majd hiába futott jó őszt (6–6–3!), az Egri Dózsával együtt búcsúzott az NB I-től.

Pedig az előző, 1968-as idényben még a legendás Fradi-jobbhátvéd Mátrai Sándort is soraiban tudó csapat nem szűkölködött jó nevű játékosokban: itt játszott a VVK-győztes szélső Karába János, az MTK-val KEK-döntőt játszó Halápi István, a Vasassal két bajnoki címet nyert Varga László, vagy az 1966-os világbajnokságot (még újpesti játékosként) megjárt Sóvári Kálmán is. Mint láthatjuk, a soroksári csapat elég sok kiöregedőfélben levő, neves játékost igazolt, ám ez sem segített semmit – az „öreguras" támadójátékú gárda nagyon rosszul szerepelt, és nem volt játékosa, aki a tavaszi idény első 15 fordulójában egynél többször a hálóba talált volna.

Lábjegyzet: az Egyetértés SC a vendéglátósok és pincérek csapata volt, 1907-ben alapították, 1945-ben újjászervezték, majd az 1974–1975-ös bajnokság során – a téli bajnoki szünetben – beolvadt az MTK-ba, mely MTK-VM néven folytatta. A piros-fehérek Kőbányán (Fehér út), Zuglóban (Csömöri út, Szőnyi út), illetve Soroksáron (Haraszti út) is játszottak történetük során.

Az 1969-es gólképtelenségi sorozat idején a Haladás volt edzője, Artner Tamás még meg sem született, jelenlegi trénere, Szentes Lázár 14 éves volt, a klub egyik társtulajdonosa, Illés Béla éppen betöltötte az egy esztendőt, Halmosi Péter édesapja, Zoltán pedig ebben az évben mutatkozott be a nemzeti csapatban – nem is voltak a szombathelyieknek kiesési gondjai.

TOVÁBBI LEGEK, ÉRDEKESSÉGEK

ISMÉT ÖNGÓLOK A KTE ÉS AZ ÚJPEST MECCSÉN.A Kecskemét Kim Ojo és Balogh Balázs öngóljával verte meg 2–0-ra az Újpestet. Idén tavasszal Újpesten 6–1-re nyertek a fővárosiak a KTE ellen, a vendégeknél Marko Vukaszovics és Gyagya Attila vette be a saját kapuját. Egy évvel ezelőtt, ősszel Kecskeméten 1–1-es döntetlen született, akkor „csak” Vukaszovics talált rossz kapuba. Az említett három találkozón összesen öt öngól született.

KIM OJO A LEGPECHESEBB. Az Újpest augusztus végén nagy reményekkel szerződtette kölcsönbe a belga Genktől a régóta vár centert, a nigériai Kim Ojót. A csatár, akiért másfél éve 1.2 millió eurót fizettek a belgák a norvég Brann-nak, első magyarországi tétmeccsén két gólt szerzett ugyan a Himesháza elleni (13–0-ra megnyert) Magyar Kupa-meccsen, de megsérült, ami után két hónapot kellett kihagynia. A Kecskemét ellen játszott először kezdőként az NB I-ben, és az 5. percben máris öngólt vétett, egy kacska felszabadítási kísérlet végén lyukat rúgott, de annyira sikerült beleérnie a labdába, hogy az a saját kapujában kössön ki (ezzel már mindegyik magyar sorozatban – bajnokság, Magyar Kupa, Ligakupa – van gólja, de az NB I-ben nem „olyan”, amilyet szeretett volna). Ojo első magyar bajnokiján, két hete a Puskás Akadémia FC ellen csereként beállva lesgólig jutott.

A két NB I-es meccsén, 115 perc alatt ötször vette célba a kaput, kétszer találta el, volt 20 pontos passza (68.5 százalékos pontosság mellett), 17 megnyert párharca (52 százalék), 28 elveszített és két szerzett labdája, egyszer szabálytalankodott, kiharcolt két szabadrúgást, háromszor lesre futott (adatok forrása: mlsz.hu/InStat football). A transfermarkt.de listáján az NB I 10. legértékesebb játékosának számító támadótól a jövőben biztosan többet várnak Újpesten. Érkezése amúgy már meglátszik a csapat játékán, mert többet próbálkoznak az újpestiek centerpozícióból gólszerzéssel, mint korábban, csak a két bajnokin még nem sikerült betalálniuk, amikor Ojo is a pályán volt.

A LEGSZEBB GÓL. A Sport Tv Harmadik félidő című műsorában Nyilasi Tibor a diósgyőri csatár, Georges Griffiths MTK elleni sarkazós gólját választotta a forduló legszebb találatának. Az elefántcsontparti támadó még egy gólt szerzett a 2–0-s DVTK-sikerrel záruló találkozón. Kilenc diósgyőri bajnokiján négyszer volt eredményes, mind a négy alkalommal középről, háromszor fejjel, a legtávolabbi találata 11 méterről született (a DVSC ellen), kettő öt, egy pedig hat méterről – tipikus centergólok.

VOLT PÉCSIEK A PMFC ELLEN. A PMFC-t 4–0-ra legyőző Nyíregyházában két volt pécsi játékos, Koller Krisztián és Pákolicz Dávid is gólt szerzett. Ebben a naptári évben így már hat volt PMFC-játékos talált be korábbi csapata ellen: Miroszlav Grumics (DVTK), Horváth Zsolt (MTK), Nagy Dominik (FTC), Egejuru Godslove (Dunaújváros), Koller és Pákolicz.

NIKHÁZI ISMÉT BEKÖSZÖNT. Nikházi Márk októberben 10 hónapnyi szünet után először szerzett gólt az NB I-ben (a Haladás ellen), akkor ugyanúgy 1–0-ra nyert csapata, mint most a Paks ellen. A mostani már a harmadik találata volt ebben a szezonban (a DVTK kapuját is bevette), és mind a hármat rögzített helyzet (szabad- vagy szögletrúgás) után jegyezte, pedig korábban – saját elmondása alapján – egyszer sem volt eredményes ilyen szituációból. A Paks ellen 171 centis magassága ellenére fejjel talált be.

DIBUSZ A LEGFÜRGÉBB „FRADI-VÉDŐ”, A FORDULÓ HŐSE. A Nemzeti Sport osztályzatai alapján a Ferencváros kapusa, a hetes érdemjegyet kapó Dibusz Dénes volt a 15. forduló legjobbja az NB I-ben. A Videoton hét veszélyesebb, kaput eltaláló lövését egyaránt hárította, négyszer nagy bravúrral. Emellett feltűnt, hogy remekül együtt él a játékkal, és bizonyos helyzetekben sokkal fürgébben reagált, mint az elmélázó belső védők (Mateo Pavlovic és David Mateos), és a remek kifutásainak köszönhetően tudott védeni vagy tisztázni (mint például Gyurcsó Ádám első ziccerénél a 7. percben). Érdekesség, hogy bár korábbi cikkekben is kimutattuk, de továbbra is a Fradi védelmének a bal oldala az igazán sebezhető: Gyurcsó mindkét nagy helyzete előtt otthagyta Philipp Böniget, és Juhász Roland fejese előtt is a bal szélről (a Fradi szempontjából) érkezett a beadás. Számításunk szerint a Ferencváros a meccsen kétszer találta el a kaput, a második félidőben egyszer sem.