Öt csapat nem kapott első fokon NB I-es licencet! Nem lesz Ligakupa

EZ TÖRTÉNT A SAJTÓTÁJÉKOZTATÓN

Az már a sajtótájékoztató előtt kiderült, hogy a Kecskemét nem kapta meg az NB I-es licencet a következő szezonra.

Csányi Sándort meglepte a nagy médiaérdeklődés. Az elnök mellett Berzi Sándor alelnök, Vági Márton főtitkár, valamint két elnökségi tag, Török Gábor és Nyilasi Tibor is részt vett az eseményen.

Csányi elmondta, hogy az NB I-es kluboknál előforduló csődök és köztörvényes esetek állandóan aláássák mindazt a munkát, amelyet az MLSZ végez. Ezért a pénzügyi stabilitás megteremtése a cél, amelyet a költségek csökkentése, valamint a bevételek növelése révén szeretnének elérni. Utóbbinál jelentős segítség lesz a sportfogadás vagyoni értékű jogdíjbevételeinek az MLSZ-en keresztül a csapatokhoz történű eljuttatása. Mindez szigorú ellenőrzést követően jut el az NB I-es klubokhoz. A legfontosabb cél az átlátható és ésszerű gazdálkodás.

A jelenlegi helyzettel kapcsolatban Csányi elképesztő adatokról beszélt: átlagban 41 fősek a csapatok keretei, ebből 32 a magyar és 9 a külföldi. A magyar játékosokra költött pénz 55 százaléka olyanokhoz kerül, akik nem játszanak, a külföldieknél ez a szám 58 százalék.

Az MLSZ célja, hogy a következő idényben több magyar játékos, fiatal labdarúgó lépjen pályára, hamarabb kerüljenek be a tehetségek a felnőttcsapatba, nagyobb verseny legyen az NB I-be kerülésért és a nemzetközi kupaporondon való indulásért, illetve kevesebb, de minőségibb játékos szerepeljen a magyar csapatokban.

ÉS AKKOR A DÖNTÉSEK!

Legkésőbb a 2017–2018-as idényig tizenkét csapatosra csökkentik az első osztály létszámát, de lehet, hogy már a következő szezon is ennyi csapattal indul el. A végleges döntés attól függ, mely csapatok kapják meg a licencet.

Az Elsőfokú Licencadó Bizottság döntése értelmében öt első osztályú (Győri ETO, Pécsi MFC, Kecskemét, Nyíregyháza, Lombard Pápa) és egy NB II-es licencet kérelmező harmadik vonalbeli csapat (Putnok) nem kapott engedélyt az induláshoz a következő idényre. Csányi elmondta, aki végül nem kap licencet, az NB III-ban indulhat.

A másodfokú döntés május 26-án születhet meg. Ennek tükrében alakulhat ki az NB I következő szezonbeli létszáma, amely 16, 14 vagy akár már most 12 csapatos lehet. Páratlan létszám esetén feltöltik a mezőnyt (az NB II-ből), míg páros létszám esetén kevesebb csapat indul. Tizenkét csapatos bajnokság esetén háromszor tizenegy (azaz összesen 33) fordulót rendeznek meg, tizennégy együttes esetén kétszer tizenhárom (azaz összesen 26) fordulóból állna a bajnokság.

A Nemzeti Sport információi szerint a Nyíregyháza azért nem kapott licencet, mert a klub korábbi játékosa, Diego Balbinot feljelentette a klubot. Balbinot 2010-ben volt a csapat játékosa, feljelentette a FIFA-nál az együttest, mert tartozott neki. A klub honlapján megjelent hír szerint a jelenlegi tulajdonosa már rég átutalta a tartozás összegét, de az erről szóló igazolás még nem érkezett meg Brazíliából. A Szpari fellebbez, és május 26-ig beszerzi a játékostól a szükséges papírt, amely bizonyítja, hogy valóban kifizette az összeget.

Csányi Sándor nagy változásokat jelentett be

A Ligakupa a következő szezonban nem indul el, a tartalékcsapatok az NB III-ban szerepelhetnek, de csak ebben az évben, és nem juthatnak fel a másodosztályba, az azt követő szezontól pedig már a megyei első osztályban indulhatnak. Nyilasi Tibor elnökségi tag a döntésről elmondta, hogy a klubok egyáltalán nem erőltették a sorozat folytatását, mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, senkinek sem hiányzik majd a jövőben.

A Magyar Kupa küzdelmeibe a nemzetközi kupában induló csapatok a legjobb 32 között, minden más klub (az NB I-esek is) a főtábla első fordulójában kapcsolódik be.

Az NB I-es csapatok számára a legjelentősebb bevételi forrás a Szerencsejáték-pénz összege lesz, amely meghaladja a tévés pénzek összegét. Az MLSZ azokat a klubokat premizálja, ahol a külföldi játékosok száma nem haladja meg a hét főt a keretben, a pályán pedig a három főt. A hazai nevelésű, húsz év alatti játékosok közül jövőre minimum kettőnek a kezdőcsapatban kell lennie. Azok a csapatok, amelyek a nemzetközi kupákban szerepelnek, legfeljebb tíz nem hazai nevelésű futballistát foglalkoztathatnak, egyszerre a pályán pedig öt lehet – ebben az esetben részesülhetnek az új bevételi forrásból. Akár 300-400 millió forint is bejöhet ezen a csatornán, az ebből származó pénz a legtöbb NB I-es csapat számára jelentős tételnek minősül.

Szintén plusz forráshoz, nagyjából 150 millió forinthoz juthatnak az NB II-es csapatok, ha egyáltalán nem szerepeltetnek külföldi labdarúgót, és legalább egy 19 éven aluli magyart játszaniuk kell.

Az MLSZ elnöke – az OTP Bank vezérigazgatója – a Győri ETO FC-re vonatkozó kérdésre úgy válaszolt: tudja, miként sikerült rendezni a klub köztartozásait, ezáltal legalább az NB III-as életben maradást biztosítani, de ez a banktitok kategóriájába esik, ezért nem mondhatja el. Mint korábban megírtuk, információnk szerint banki hitelből rendezték a tartozást.

A 2015–2016-os bajnoki szezonra „UEFA/NB I" klublicencet kapó klubok
– BUDAPEST HONVÉD
– DVSC-TEVA
– DVTK
– FTC
– MTK BUDAPEST
– SZOMBATHELYI HALADÁS
– VIDEOTON FC

A 2015–2016-os bajnoki szezonra „NB I" klublicencet kapó klubok
– BÉKÉSCSABA 1912 ELŐRE
– DUNAÚJVÁROS
– GYIRMÓT FC GYŐR
– MEZŐKÖVESD ZSÓRY FC
– PAKSI FC
– PUSKÁS AKADÉMIA FC
– SZOLNOKI MÁV FC
– ÚJPEST FC
– VASAS FC
– ZTE FC

A 2015–2016-os bajnoki szezonra „NB II" klublicencet kapó klubok
1. AQVITAL FC CSÁKVÁR
2. BALMAZ KAMILLA GYÓGYFÜRDŐ
3. BFC SIÓFOK
4. BUDAÖRS
5. CEGLÉDI VSE
6. FC AJKA
7. KAPOSVÁRI RÁKÓCZI FC
8. KISVÁRDA-MASTER GOOD
9. KOZÁRMISLENY
10. SOPRONI VSE-GYSEV
11. SOROKSÁR SC
12. SZEGED 2011-GROSICS AKADÉMIA
13. SZTK-ERIMA
14. ÚJBUDA FC
15. VÁC FC