NB I: „Ezen néhány játékosnak és nekem is el kell gondolkozni”

DEBRECENI VSC–MTK 3–1

Kondás Elemér (a DVSC vezetőedzője): – Nagyon fontos győzelmet arattunk. Helyzeteket alakítottunk ki, és most értékesítettük is őket. Az MTK-nak is akadt az elején egy lehetősége, az azonban kimaradt, a folytatásban pedig már a mi akaratunk érvényesült. Most a játékosok egy része szabadságot kap, néhányan még edzenek a jövő héten. Aztán január negyedikén elkezdjük a felkészülést a folytatásra.

László Csaba (az MTK vezetőedzője): – Az első félidőben, amikor megvolt a helyzetünk, nem használtuk ki, utána kaptunk egy biliárdgólt, s bár még volt egy kapufánk, már előnyben volt a DVSC. A második félidőben is megvoltak a lehetőségeink. A szezonban másodszor kaptunk ki Debrecenben, ezen nekem és néhány játékosnak is el kell gondolkoznia. Mindenkinek meg kell értenie, hogy ez nem csak játék, illetve több mint játék, kőkemény munka is.

VIDEOTON–PAKS 1–0

Horváth Ferenc (a Videoton vezetőedzője): – Lehet, hogy öregszem, de ez a mérkőzés nekem nagyon sokat jelentett. Hét évet futballoztam itt, és a Sóstói Stadion utolsó mérkőzésén én lehettem a Videoton vezetőedzője, ráadásul győzelemmel búcsúztunk. Szervezett, stabil ellenfél volt a Paks, fontos volt, hogy ki szerzi az első gólt. Korábban is volt erre lehetőségünk, aztán a második félidőben egy jól elvégzett szabadrúgás végén megszereztük a létfontosságú találatot. Nagy utat jártunk be. Mindig érdekes feladat egy csapatot idény közben átvenni. Sikerült stabilizálnunk a védekezést, egyértelműen jó irányba indultunk el. Hozzáteszem, ez elsősorban a labdarúgók érdeme.

Csertői Aurél (a Paks vezetőedzője): – Amolyan év végi meccset játszottunk. Nem szabad elfelejteni, a bajnoki címvédő volt az ellenfelünk, ettől függetlenül ebben a mérkőzésben igenis benne volt a pontszerzés. Nyilván más lett volna a meccs, ha mi jutunk előnyhöz, de így utólag kár már ezzel foglalkozni. A legutóbbi négy mérkőzésünkön már nem azt nyújtottuk, mint előtte. Itt van például az idényzáró: ha csak kicsit pontosabban játszunk, nem maradunk pont nélkül.

VASAS–BUDAPEST HONVÉD 2–1

Simon Antal (a Vasas vezetőedzője): – Nagyon fontos volt, hogy a vége jól sikerüljön. Van potenciál a csapatunkban, az utóbbi mérkőzéseken kiegyenesedett az együttes, olykor egészen jól futballoztunk, még akkor is, ha kikaptunk. Úgy voltunk vele, ezt az utolsó meccset, ha törik, ha szakad, meg kell nyernünk. A második félidőben fel kellett vállalnunk azt a rizikót, hogy megyünk előre, éppen ezért fellazultunk olykor hátul, és néha lefutottak bennünket. Lehet, hogy ez döntetlen körüli mérkőzés volt, mégis mi győztünk. Kenesei Krisztiánt mindenképpen szerettem volna pályára küldeni, ez a húzás bejött. Nagyon nagy dolognak tartom, hogy a bennmaradást jelentő tizedik helyen telelünk. A csapat mentálisan nagyon erős volt ezen a napon, a szünetben az ellenfél vezetett, mégis elhittük, hogy meg tudjuk nyerni ezt a csatát.

Marco Rossi (a Budapest Honvéd vezetőedzője): – Ezt a mérkőzést meg kellett volna nyernünk, ez nem is kérdés. Az első hetven percben mi irányítottunk, jobbak voltunk a Vasasnál. Általában kritikus vagyok magammal és játékosaimmal szemben, de most a játékvezetőt illeti a kritika. Véleményem szerint jogtalan volt a büntető, és a második gólt megelőző szöglet sem volt az. Ez a stadion nekünk nem hoz szerencsét. Sajnálom, hogy így fejeztük be a szezont. Igazából a Vasas, a Videoton és a Paks ellen futballoztunk gyengén, de összességében jó munkát végeztünk. Csakhogy olyan óriási egyéni hibáink voltak, amelyek miatt rengeteg pontot hullajtottunk el. Éppen ezért nem mondhatom, hogy elégedett vagyok az őszünkkel.

HALADÁS–PUSKÁS AKADÉMIA 2–1

Mészöly Géza (a Haladás vezetőedzője): – Búcsúzni csak szépen szabad. Ezt mondtam a meccs előtt is, és lám, a játékosok megfogadták a tanácsomat. Szinte euforikus hangulatban futballoztuk végig a mérkőzést, köszönhetően az ünnepelni és búcsúzni érkező szurkolóknak, akik nagyon sokat tettek érte, hogy győzelembe hajszolják a csapatot. Sokat kell dolgozni, tenni érte, hogy minden meccsen a maihoz hasonló hangulat legyen, és minden találkozóján hasonlóan jó felfogásban játsszon az együttes. Leginkább a kulcsembereink érezték át a mérkőzés jelentőségét, és megmutatták a fiatalabbaknak, a rutintalanabbaknak, miként lehet jól, ötletesen futballozni. Gondolok itt Király Gáborra, Halmosi Péterre, Iszlai Bencére és Németh Márióra. Tehát jól futballoztak, ugyanakkor az érdem a csapaté.

Robert Jarni (a Puskás Akadémia vezetőedzője): – El kell ismerni, a hazai csapat az első félidőben mezőnyfölényben futballozott, ám a vezetéshez szerencsére is szüksége volt. Ami nekünk persze balszerencse. Az igaz, amikor hátrányba kerültünk, akkor játszottuk, amit korábban megbeszéltünk. Meg is lett az eredménye, hiszen sikerült egyenlítenünk. Nem mondanám, hogy a szünet után visszaestünk, hiszen továbbra is nyíltan és támadó szellemben futballoztunk, ám kihagytuk a helyzeteket, s aztán egy súlyos egyéni hiba miatt újra hátrányba kerültünk. Az utóbbi időben ez nem először fordult elő. A hajrára hátul kinyíltunk, ezért tűnt úgy, hogy több helyzete volt a Haladásnak, mint nekünk. Szerződés köt a Puskás Akadémiához, nem tisztem eldönteni, hogy jól vagy rosszul dolgozom-e, ott vannak erre a vezetők. Majd ők döntenek, ha szükségét látják.

DIÓSGYŐRI VTK–BÉKÉSCSABA 2–0

Bekő Balázs (a Diósgyőr vezetőedzője): – Végig uraltuk a találkozót, sokat tettünk a sikerért, és amit a mély talajon lehetett, azt megtettük, hogy a három pontot megszerezzük. Nyilvánvaló, hogy futball nélkül a kiesés ellen foggal-körömmel harcoló Békéscsabát nem tudtuk volna legyőzni. A jövőről érdemben még nem tudok nyilatkozni. Bevallom, e pillanatig még nem terveztem a tavaszra…

Zoran Szpisljak (a Békéscsaba vezetőedzője): – Ezequiel Calvente rögtön a kezdés után vezetést szerezhetett volna, ez azonban nem történt meg, utána elveszítettük a kontrollt az események irányítása felett. Általában ebben a stílusban játszunk. Stabilan védekezünk, továbbá igyekszünk odaérni a kipattanó labdákra, de ez a taktika most nem vált be. Miután emberhátrányba kerültünk, akkor sem adtuk fel a találkozót. Ekkor is kerestük a réseket. Az egész meccsen két helyzetet kellett volna kihasználnunk ahhoz, hogy eredményt érjünk el, de ilyen a futball, és a játék megbüntetett bennünket.