A FRADI ÉS A REKORDOK
A 2015–2016-os kiírásban a Ferencváros mindent vitt: a zöld-fehérek gyűjtötték a legtöbb pontot (76), ők győztek a legtöbbször (24), ők kaptak ki a legkevesebbszer (5), a legtöbb gólt szerezték (69), és a legkevesebbet kapták (23) – ebből következik, hogy a gólkülönbségük is a legjobb lett (+46) –, ráadásul 21 pontos előnnyel nyerték meg a bajnokságot, ami rekord.
NSO-adatbank: tabellák, program, csapatok, góllövőlista |
NB I: töltse le a szezon szurkolói szoftverét! |
Egész pontosan rekordbeállítás. Amióta bevezették a hárompontos rendszert a magyar labdarúgó-bajnokságban (1994 óta jár a győzelemért három pont, de előtte két szezonban – 1988–1989 és 1989–1990 – kísérleti jelleggel már kipróbálták) egyetlen bajnokcsapat sem volt képes ennyi pontot ráverni a második helyezettre. Az eddigi csúcsot az MTK tartotta, az 1998–1999-es kiírásban a kék-fehérek (83) tizenkilenc ponttal előzték meg az ezüstérmes Ferencvárost (64 pont).
Korábban évtizedekig csak két pont járt a győzelemért, nem csoda, hogy 21 pontos különbség nem alakult ki a bajnok és a második helyezett között. De ha összevetjük a régi bajnokságokat a mostaniakkal úgy, hogy azokat átszámítjuk hárompontos rendszerre, akkor találunk egy olyan szezont, amelyben ekkora fölénnyel lett aranyérmes egy csapat. Az 1943–1944-es kiírásban a bajnok Nagyváradi AC a harminc forduló alatt 24-szer győzött, egyszer ikszelt és ötször kikapott, az ezüstérmes Ferencváros mérlege 16–4–10 volt, azaz a mostani pontszámítás szerint a NAC 73, a Fradi 52 pont szerzett, vagyis ugyanúgy 21 ponttal gyűjtött többet az első helyezett a másodiknál.
Nemcsak az FTC óriási fölénye miatt számít kuriózumnak a szombaton véget ért NB I, hanem azért is, mert korábban egyszer sem fordult elő, hogy a második helyezett csapat ilyen sok vereséget szenvedett volna el. A mostani ezüstérmes Videoton 12-szer kapott ki ebben a szezonban (még a 6. helyezett Újpest is kevesebb vereséget könyvelt el), a magyar labdarúgó-bajnokság több mint százéves történetében korábban mindössze háromszor fordult elő, hogy a második helyen végző csapat legalább tízszer vesztesen hagyta el a pályát. Mind a háromszor a Ferencvárossal történt ez meg…
A 2001–2002-es bajnokságban a ZTE mögött ezüstérmes Fradi 11 vereséget szenvedett (38 meccsből), az 1981–1982-es idényben – a Rába ETO mögött a második helyen zárva – 10-szer kapott ki (34 találkozóból), és fentebb már említettük az 1943–1944-es szezont, amikor a Nagyvárad mögött második FTC ugyancsak tízszer veszített.
A bajnokságban a legtöbb döntetlent az Újpest játszotta, a lila-fehérek 13-szor ikszeltek. Ez nem klubrekord, de a második helyre odafér. Ennél többször csak az 1980–1981-es bajnoki szezonban végzett döntetlenre az Újpest, akkor 34 meccsből 16-szor (8. hely az NB I-ben). A mostanin kívül még három kiírásban játszottak 13-szor döntetlent a lila-fehérek: az 1977–1978-as szezonban a 19–13–2-es mérleg bajnoki aranyat eredményezett, pontosan tíz évvel később a 12–13–5-ös mutató a harmadik helyhez volt elég, míg az 1991–1992-es bajnokságban 8–13–9-es mérleggel a 8. helyen zártak.
A legkevesebb győzelmet a Békéscsaba aratta, a viharsarkiak csupán hat mérkőzésüket nyerték meg, nem meglepő, hogy kiestek az élvonalból. A legtöbbször, 19-szer a Vasas kapott ki, ám ez nem vezetett kieséshez, az angyalföldiek ugyanis többször nyertek, mint közvetlen riválisaik, így megelőzték a csak 16-szor veszítő, de sokszor ikszelő PAFC-ot és a már említett Békéscsabát.
1. Ferencvárosi TC | 33 | 24 | 4 | 5 | 69–23 | +46 | 76 |
2. Videoton FC | 33 | 17 | 4 | 12 | 42–29 | +13 | 55 |
3. Debreceni VSC-Teva | 33 | 14 | 11 | 8 | 48–34 | +14 | 53 |
4. MTK Budapest | 33 | 14 | 9 | 10 | 39–37 | +2 | 51 |
5. Szombathelyi Haladás | 33 | 13 | 11 | 9 | 33–37 | –4 | 50 |
6. Újpest FC | 33 | 11 | 13 | 9 | 42–37 | +5 | 46 |
7. Paksi FC | 33 | 12 | 7 | 14 | 41–40 | +1 | 43 |
8. Budapest Honvéd | 33 | 12 | 7 | 14 | 40–39 | +1 | 43 |
9. Diósgyőri VTK | 33 | 10 | 8 | 15 | 37–47 | –10 | 38 |
10. Vasas FC | 33 | 9 | 5 | 19 | 32–54 | –22 | 32 |
11. Puskás Akadémia FC | 33 | 7 | 10 | 16 | 35–51 | –16 | 31 |
12. Békéscsaba Előre | 33 | 6 | 9 | 18 | 25–55 | –30 | 27 |
TAVASSZAL IS A FRADI A BAJNOK, DE A LOKI JAVÍTOTT A LEGTÖBBET
Amennyiben csak a tavaszi eredményeket vesszük figyelembe, akkor is a Ferencváros áll az élen, de előnye csak két pont a 2016-ban egyaránt 25 pontot szerző Videotonnal és Debrecennel szemben.
Az őszhöz képest a legnagyobb előrelépést a DVSC produkálta, amely a tavaszi 14 forduló során csak három ponttal szerzett kevesebbet, mint az őszi 19 kör alatt. Az ősz végi 7. pozíciójából ennek köszönhetően feljött a nemzetközi szereplést érő harmadik helyre.
Érdekes, hogy a Békéscsaba több meglepő pontszerzésének köszönhetően sokáig eséllyel pályázott a bennmaradásra, ám összességében a 2016-os eredmények alapján is kieső helyen végzett. A csabaiak ugyan kevés gólt kaptak (11) a tavaszi fordulókban (kevesebbet, mint a bajnok Ferencváros!), ám csupán nyolc gólt szereztek a tizennégy fordulóban, ez roppant kevés. A tavaszi tabellán a Paksi FC zárt a mezőny végén, míg az Újpest csak a 10. – nem véletlen, hogy a fővárosi lilák az őszi második helyükhöz képest végeredményben négy helyet rontottak. Az újpestiek mindössze háromszor győztek a tavaszi szezonban – a Békéscsabával holtversenyben ez a legrosszabb mutató –, és Mbaye Diagne téli távozása után csupán 15 gólt szereztek, a tavaszi fordulókban ennél kevesebbszer csak a kiesés ellen harcoló három csapat, a Vasas, a PAFC és a Békéscsaba talált be az ellenfelek kapujába.
1. Ferencvárosi TC | 14 | 8 | 3 | 3 | 28–15 | +13 | 27 |
2. Videoton FC | 14 | 7 | 4 | 3 | 20–10 | +10 | 25 |
3. Debreceni VSC-Teva | 14 | 7 | 4 | 3 | 20–12 | +8 | 25 |
4. MTK Budapest | 14 | 6 | 4 | 4 | 15–17 | –2 | 22 |
5. Szombathelyi Haladás | 14 | 6 | 3 | 5 | 16–18 | –2 | 21 |
6. Budapest Honvéd | 14 | 6 | 1 | 7 | 16–15 | +1 | 19 |
7. Diósgyőri VTK | 14 | 5 | 3 | 6 | 17–17 | 0 | 18 |
8. Vasas FC | 14 | 4 | 4 | 6 | 13–23 | –10 | 16 |
9. Puskás Akadémia FC | 14 | 4 | 3 | 7 | 12–20 | –8 | 15 |
10. Újpest FC | 14 | 3 | 6 | 5 | 15–18 | –3 | 15 |
11. Békéscsaba Előre | 14 | 3 | 6 | 5 | 8–11 | –3 | 15 |
12. Paksi FC | 14 | 4 | 1 | 9 | 17–21 | –4 | 13 |
1. Ferencvárosi TC | 19 | 16 | 1 | 2 | 41– 8 | +33 | 49 |
2. Újpest FC | 19 | 8 | 7 | 4 | 27–19 | +8 | 31 |
3. Videoton FC | 19 | 10 | – | 9 | 22–19 | +3 | 30 |
4. Paksi FC | 19 | 8 | 6 | 5 | 24–19 | +5 | 30 |
5. MTK Budapest | 19 | 8 | 5 | 6 | 24–20 | +4 | 29 |
6. Szombathelyi Haladás | 19 | 7 | 8 | 4 | 17–19 | –2 | 29 |
7. Debreceni VSC-Teva | 19 | 7 | 7 | 5 | 28–22 | +6 | 28 |
8. Budapest Honvéd | 19 | 6 | 6 | 7 | 24–24 | 0 | 24 |
9. Diósgyőri VTK | 19 | 5 | 5 | 9 | 20–30 | –10 | 20 |
10. Vasas FC | 19 | 5 | 1 | 13 | 19–31 | –12 | 16 |
11. Puskás Akadémia FC | 19 | 3 | 7 | 9 | 23–31 | –8 | 16 |
12. Békéscsaba Előre | 19 | 3 | 3 | 13 | 17–44 | –27 | 12 |
SZERZETT ÉS KAPOTT GÓLOK – A BÉKÉSCSABA MUTATÓJA A LEGROSSZABB
Azt már említettük, hogy a Ferencváros szerezte a legtöbb (69) és kapta a legkevesebb (23) gólt, nos, a másik végletet a Békéscsaba jelenti: az utolsó helyen záró lila-fehérek jegyezték messze a legkevesebb találatot (25), és az ő védelmük kapitulált a legtöbbször (55-ször) – eggyel többször, mint a Vasasé (54). A mínusz 30-as csabai gólkülönbség a legrosszabb az NB I-ben, érdekesség, hogy a Haladás mínusz 4-es gólkülönbséggel is odaért az 5. helyre.
A bajnok Ferencváros mögött a Debrecen szerezte a második legtöbb gólt (48), a képzeletbeli dobogóra a Videoton és az Újpest (egyaránt 42 találattal) léphetett fel.
A Fradi védelme után a Videoton hátsó alakzata zárt a legjobban (29 kapott gól), a harmadik legkevesebb gólt a Debrecen kapta (34).
1. Ferencvárosi TC | 33 | 24 | 4 | 5 | 69–23 | +46 | 76 |
2. Debreceni VSC-Teva | 33 | 14 | 11 | 8 | 48–34 | +14 | 53 |
3. Videoton FC | 33 | 17 | 4 | 12 | 42–29 | +13 | 55 |
4. Újpest FC | 33 | 11 | 13 | 9 | 42–37 | +5 | 46 |
5. Paksi FC | 33 | 12 | 7 | 14 | 41–40 | +1 | 43 |
6. Budapest Honvéd | 33 | 12 | 7 | 14 | 40–39 | +1 | 43 |
7. MTK Budapest | 33 | 14 | 9 | 10 | 39–37 | +2 | 51 |
8. Diósgyőri VTK | 33 | 10 | 8 | 15 | 37–47 | –10 | 38 |
9. Puskás Akadémia FC | 33 | 7 | 10 | 16 | 35–51 | –16 | 31 |
10. Szombathelyi Haladás | 33 | 13 | 11 | 9 | 33–37 | –4 | 50 |
11. Vasas FC | 33 | 9 | 5 | 19 | 32–54 | –22 | 32 |
12. Békéscsaba Előre | 33 | 6 | 9 | 18 | 25–55 | –30 | 27 |
Azonos gólszámnál a jobb gólkülönbség rangsorolt.
1. Ferencvárosi TC | 33 | 24 | 4 | 5 | 69–23 | +46 | 76 |
2. Videoton FC | 33 | 17 | 4 | 12 | 42–29 | +13 | 55 |
3. Debreceni VSC-Teva | 33 | 14 | 11 | 8 | 48–34 | +14 | 53 |
4. Újpest FC | 33 | 11 | 13 | 9 | 42–37 | +5 | 46 |
5. MTK Budapest | 33 | 14 | 9 | 10 | 39–37 | +2 | 51 |
6. Szombathelyi Haladás | 33 | 13 | 11 | 9 | 33–37 | –4 | 50 |
7. Budapest Honvéd | 33 | 12 | 7 | 14 | 40–39 | +1 | 43 |
8. Paksi FC | 33 | 12 | 7 | 14 | 41–40 | +1 | 43 |
9. Diósgyőri VTK | 33 | 10 | 8 | 15 | 37–47 | –10 | 38 |
10. Puskás Akadémia FC | 33 | 7 | 10 | 16 | 35–51 | –16 | 31 |
11. Vasas FC | 33 | 9 | 5 | 19 | 32–54 | –22 | 32 |
12. Békéscsaba Előre | 33 | 6 | 9 | 18 | 25–55 | –30 | 27 |
Azonos gólszámnál a jobb gólkülönbség rangsorolt.
FRADI-FÖLÉNY PÁLYAVÁLASZTÓKÉNT ÉS VENDÉGKÉNT IS
Ebben a szezonban mindegyik csapat 33, tehát páratlan számú bajnokit játszott, ami azt jelentette, hogy hat együttes – az előző kiírás első hat helyezettje – 17-szer lépett pályára otthon és 16-szor idegenben, míg a másik hat gárda csak 16-szor játszhatott pályaválasztóként és 17-szer ment vendégségbe. Ezért az otthoni és az idegenbeli tabellán is különbség van az egyes csapatok lejátszott mérkőzéseinek számában. Ráadásul több együttes (MTK, Haladás, Videoton) a stadionrekonstrukció miatt végig vagy a szezon egy részében nem a saját pályáján rendezte a hazai mérkőzéseit, ez sem növelte az esélyegyenlőséget.
Aligha meglepő, hogy otthon és vendégségben is a bajnok Ferencváros gyűjtötte a legtöbb pontot, ám az érdekes, hogy az idegenbeli táblázaton jóval nagyobb a fölénye, mint a hazain.
A „hazai tabellán” a Fradi csak három ponttal előzi meg a tavasszal felcsúti albérletbe kényszerülő Videotont és néggyel az otthoni meccseit Angyalföldön vagy Dunaújvárosban játszó MTK-t. A fővárosi kék-fehérek akár meg is nyerhették volna ezt a különversenyt, ám az utolsó két „hazai" meccsüket elveszítették – méghozzá a kiesés ellen küzdő Puskás Akadémia és a Vasas ellen –, így a hajrában hat pontot buktak „otthon".
Feltűnő, hogy az Újpest csak a 8. legjobb eredménysorral rendelkezik hazai pályán.A lilák ugyan csupán kétszer kaptak ki a Szusza Ferenc Stadionban (az FTC-től és a záró fordulóban a Videotontól), ám rengeteg pontot elhullajtottak a döntetlenek (9) miatt. Odahaza a Békéscsaba gyűjtötte a legkevesebb pontot, a 14 szerzett gólja is nagyon kevés, igaz, a PAFC is ugyanennyit hozott össze. Az MTK-t azért kell kiemelni, mert csupán nyolc gólt kapott pályaválasztóként – pedig nem is játszhatott a saját stadionjában.
1. Ferencvárosi TC | 17 | 13 | 3 | 1 | 41–14 | +27 | 42 |
2. Videoton FC | 17 | 12 | 3 | 2 | 30–12 | +18 | 39 |
3. MTK Budapest | 17 | 12 | 2 | 3 | 23– 8 | +15 | 38 |
4. Debreceni VSC-Teva | 17 | 10 | 3 | 4 | 31–16 | +15 | 33 |
5. Paksi FC | 17 | 9 | 3 | 5 | 29–18 | +11 | 30 |
6. Budapest Honvéd | 16 | 8 | 4 | 4 | 20–15 | +5 | 28 |
7. Diósgyőri VTK | 16 | 8 | 3 | 5 | 23–20 | +3 | 27 |
8. Újpest FC | 17 | 6 | 9 | 2 | 21–16 | +5 | 27 |
9. Szombathelyi Haladás | 16 | 6 | 7 | 3 | 18–18 | 0 | 25 |
10. Puskás Akadémia FC | 16 | 5 | 6 | 5 | 14–16 | –2 | 21 |
11. Vasas FC | 16 | 6 | 1 | 9 | 19–25 | –6 | 19 |
12. Békéscsaba Előre | 16 | 3 | 5 | 8 | 14–22 | –8 | 14 |
Az „idegenbeli tabellán” a Ferencváros kilenc ponttal előzi meg a vendégként egész jól teljesítő Haladást. Látogatóként a Fradi csupán kilenc gólt kapott, és a 28 szerzett találata, valamint a 11 sikere is a legjobb mutató a mezőnyben. Az FTC-n, a Haladáson és a DVSC-n kívül az összes csapat idegenbeli győzelmi mérlege negatív. Az MTK a bajnokságban a dobogóról maradt le a halovány idegenbeli szereplése miatt, a DVTK szerényebb helyezésének is a gyenge idegenbeli teljesítmény az oka, a Puskás AFC-nek pedig az élvonalbeli tagságába került az, hogy vendégként 11-szer kikapott és csupán tíz pontot gyűjtött – ezzel sereghajtó ezen a tabellán.
1. Ferencvárosi TC | 16 | 11 | 1 | 4 | 28– 9 | +19 | 34 |
2. Szombathelyi Haladás | 17 | 7 | 4 | 6 | 15–19 | –4 | 25 |
3. Debreceni VSC-Teva | 16 | 4 | 8 | 4 | 17–18 | –1 | 20 |
4. Újpest FC | 16 | 5 | 4 | 7 | 21–21 | 0 | 19 |
5. Videoton FC | 16 | 5 | 1 | 10 | 12–17 | –5 | 16 |
6. Budapest Honvéd | 17 | 4 | 3 | 10 | 20–24 | –4 | 15 |
7. Paksi FC | 16 | 3 | 4 | 9 | 12–22 | –10 | 13 |
8. Vasas FC | 17 | 3 | 4 | 10 | 13–29 | –16 | 13 |
9. Békéscsaba Előre | 17 | 3 | 4 | 10 | 11–33 | –22 | 13 |
10. MTK Budapest | 16 | 2 | 7 | 7 | 16–29 | –13 | 13 |
11. Diósgyőri VTK | 17 | 2 | 5 | 10 | 14–27 | –13 | 11 |
12. Puskás Akadémia FC | 17 | 2 | 4 | 11 | 21–35 | –14 | 10 |
BÖDE, A KIRÁLY
Tóth Mihály 2004-es győzelme óta nem volt olyan gólkirálya az NB I-nek, aki legalább 18 gólt ne szerzett volna a szezonban. Ezúttal a Ferencváros játékosának, Böde Dánielnek 17 találat is elég volt, hogy elhódítsa a címet.
Pontosabban 12 is elég lett volna, mert a holtversenyben második Torghelle Sándor és Mbaye Diagne egyaránt 11 gólt szerzett. Igaz, az Újpest korábbi csatára a téli átigazolási idényben elhagyta az NB I-et.
AZ NB I GÓLLÖVŐLISTÁJÁNAK ÉLMEZŐNYE
17 gólos: Böde Dániel (FTC)
11 gólos:Mbaye Diagne (Újpest), Torghelle Sándor (MTK)
9 gólos: Djordje Kamber (Honvéd), Stanislav Sesták (FTC)
8 gólos: Novothny Soma (DVTK)
7 gólos: Pekár László (Puskás Akadémia), Kanta József (MTK), Varga Roland (FTC), Gaál Bálint (Haladás), Gyurcsó Ádám (Videoton), Lencse László (Puskás Akadémia: 4, Újpest: 3), Németh Márió (Haladás), Hahn János (Paks), Roland Lamah (FTC)
6 gólos: Remili Mohamed (Vasas), Tisza Tibor (DVSC), Horváth Zsolt (DVSC), Radó András (FTC), Loic Nego (Videoton), Enisz Bardhi (Újpest)
5 gólos: Bartha László (Paks), Eppel Márton (Honvéd), Tischler Patrik (Puskás Akadémia: 3, Videoton: 2), Szakály Dénes (Paks), Laczkó Zsolt (Békéscsaba), Feczesin Róbert (Videoton), Ibrahima Sidibe (DVSC), Takács Tamás (DVTK: 0, DVSC: 5), Marek Strestík (MTK), Souleymane Youla (Honvéd)
A TELJES GÓLLÖVŐLISTÁT IDE KATTINTVA TEKINTHETI MEG!