„Néhány minden tiszteletet megérdemlő klubikont kivéve manapság három-négy évnél tovább senki sem szerepel egy csapatban, ehhez képest én már tíz esztendeje tartozom az ország legjobb együtteséhez, és aligha kell ecsetelnem, mennyire kötődöm hozzá. Mégsem zárhatom ki, hogy ha másutt folytatnám, jót tenne nekem” – válaszolta a környezetváltozást firtató kérdésre Balajcza Szabolcs, hozzátéve: nem szeretne a dolgok elébe menni, a kérdésre télen lesz érdemes visszatérni.
A kapus két hete abban maradt a csapat vezetőedzőjével, Nebojsa Vignjeviccsel, hogy mivel nehéz időszakon megy keresztül, pihen kicsit.
„Többet edzek, mint szoktam. Tudja, hogy van ez: ha az ember perifériára szorul, muszáj rátennie egy lapáttal. Gond egy szál se, jól megy a munka, jól is érzem magam – mondta a kapus, aki az említett eszmecsere óta nem beszélt a vezetőedzővel, de: – Ezzel nincs baj, mert tudom, hogy az edzéseken figyel, sőt mindent lát. Nincs ok arra, hogy mindennap leüljünk.”
„Nem egy helyről hallottam az utóbbi időben, hogy ideje szögre akasztanom a kesztyűm, de a kapusedzőm, az engem jó karban tartó Pálinkás András azzal állt elém, »ne engedd, hogy abbahagyassák veled«! Nem is engedem. Bandi bácsi meggyőződése, hogy két-három év még van bennem, és ezt én sem gondolom másként. Ám hogy lesz-e lehetőségem még Újpesten a kapuba állni, azt már nem tudom.”