NB I: „Ideges vagyok! A kiesés ellen kell küzdenünk” – mestermérlegek

MOL FEHÉRVÁR FC–KISVÁRDA MASTER GOOD 3–0

MARKO NIKOLICS, a Fehérvár vezetőedzője

– Öt mérkőzés, öt győzelem...
– Ezért a teljesítményért jár az elismerés a csapatnak! Főleg úgy, hogy nem öt kiszenvedett győzelemről van szó, bár az is ugyanennyi pontot érne, hanem sokszor jó játékkal, sok gólt szerezve, keveset kapva kezdtük ennyire jól ezt a szezont.

– Milyen volt ez a mérkőzés?
– Az eleje nem igazán tetszett. Sok labdát elveszítettünk és a Kisvárda időnként veszélyesen futballozott, voltak lehetőségei, ám a szünet előtt szerzett gól megváltoztatta a mérkőzés képét, a második félidőben pedig már gyönyörűen alakultak az események számunkra, akkor úgy játszottunk, ahogy mindig kellene.

– Viszonylag sokat módosul a védősor, ezúttal is újoncot avatott hátul – mi ennek az oka?
– Bő a keretünk, próbálunk a legjobb formában lévő játékosoknak lehetőséget adni és az adott ellenfélhez is alkalmazkodni kell néha. Viszar Muszliu nem velünk dolgozott a felkészülés idején, később csatlakozott, de úgy éreztük, ez a mérkőzés jó alkalom, hogy bemutatkozzon a hazai közönség előtt. Külön öröm, hogy góllal kezdett.

MIRIUTA LÁSZLÓ, a Kisvárda vezetőedzője

– Hogy érzi magát a mérkőzést követően?
– Ideges vagyok! Pedig nem kezdtünk rosszul, sőt, kimondottan jól futballoztunk, rúgtunk egy kapufát és volt még két nagyon ígéretes helyzetünk, csak hát... Nem szereztünk gólt. A fehérvári csapat pedig sokkal erősebb annál, hogy ne használjon ki ilyen lehetőséget.

– Ha a Kisvárda szerez vezetést, mennyire lett volna más ez a mérkőzés?
– Lehet hogy kikapunk négy kettőre, vagy kettő egyre, nem tudom, de szabadrúgásból, aztán szögletből nem lehet gólt kapni ilyen szinten! Ettől vagyok bosszús! Készültünk Huszti Szabolcs beadásaira, Juhász Roland berobbanásaira, mindenkinek megvolt a feladata, az embere, és mégis... Ilyen gólokat nem szabad kapni...

– Mire lehet képes a csapat?
– A kiesés ellen kell küzdenünk! Tudom, hogy mások többet látnak ebben, de nagyon kevesen vagyunk, két-három meghatározó játékosra szükségünk lenne, mert nagyon hosszú még a bajnokság. Elek Ákos, Futács Márkó, Fiola Attila, Stopira ült a hazai kispadon. Alig hittem a szememnek: hol vagyunk mi ettől?!

MEZŐKÖVESD ZSÓRY–PAKS 0–2

KUTTOR ATILA, a Mezőkövesd vezetőedzője

– Csalódást jelent, hogy nem folytatódott a szép győzelmi sorozat?
– Nehéz mérkőzésre számítottunk, és nem tévedtünk. Nem tudtuk megismételni korábbi teljesítményünket, de kétségtelen, hogy szervezett, egységes csapattal találkoztunk, amely jól játszott, és ügyesen használta ki a helyzeteit.

– Melyek voltak a meccs fordulópontjai?
– Szerintem az első félidőben jól futballoztunk, igaz, a gól hiányzott a játékunkból. Amikor hátrányba kerültünk, nem tudtunk mit kezdeni a helyzettel, a szünet után pedig gond volt a passzhatékonysággal. Ilyenkor lehet azt mondani, az embernek olyan érzése volt, ha reggelig játszunk, akkor sem szerzünk gólt.

– Miért volt döcögős a csapat támadójátéka?
– Én nem éreztem döcögősnek. Az alapjátékunk ezúttal is rendben volt, viszont a kapu előtti rossz megoldást választottunk. Szerintem a koncentráció hiánya is közrejátszott a pontatlanságokban.

SZIVICS TOMISZLAV, a Paks vezetőedzője

– Ilyen találkozóra számított?
– Az érzelmeimet igyekszem félretenni, de nagyon örülök a győzelemnek. Jó csapattal találkoztunk, amely nem véletlenül nyert sorozatban négyszer. A korábbi mérkőzéseinken sok helyzetet hagytunk ki, most jóval hatékonyabbak voltunk.

– Már a mérkőzést megelőzően a győzelemről beszélt. Miért volt ennyire optimista?
– Őszintén megmondom, biztos voltam a sikerben! Sikerült tudatosan lezárni a fontos területeket, így a Mezőkövesd nemigen tudott kibontakozni. Fontos három ponthoz jutottunk, amelynek nagy lehet az értéke.

– Maradt önben hiányérzet?
– Három pontért jöttünk, három ponttal utazunk haza. Jó csapatot sikerült legyőznünk, elismerés jár a mutatott teljesítményért. Így aztán nincs is bennem semmiféle hiányérzet.

DVSC–KAPOSVÁRI RÁKÓCZI 0–1

HERCZEG ANDRÁS, a DVSC vezetőedzője

– Ha vasárnap reggelig játszanak, akkor sem rúgnak gólt...
– Magam is így éreztem, tényleg semmi sem sikerült, hiába mentünk előre. Érdekes, a múlt héten a Kaposvárnál olvastam, semmi sem sikerült nekik, most ezt mi mondhatjuk el magunkról.

– Mit lehetett volna kitalálni erre a napra?
– Próbáltunk felállási formákat váltogatni, helyzetekig el is jutottunk, de a gólt sehogy sem tudtunk elérni. Legközelebb többet kell tenni, hogy a szerencse mellénk álljon.

– Gondolta volna a kaposvári gólnál, hogy ez lehet a végeredmény?
– Sajnos hamar hátrányba kerültünk, és már a második mérkőzésünkön kapunk szögletből gólt. Ez kapkodóvá tette a játékunkat. Az első félidőben is voltak helyzeteink, veszélyes lehetőségeink, a fordulás után még több energiát mozgósítottunk, de egyik kavarodásból sem sikerült kapuba találnunk. Volt olyan mérkőzés, amelyen nekünk volt szerencsénk, ezúttal az ellenfelünknek.

DISZTL LÁSZLÓ, a Kaposvár vezetőedzője

– Ez aztán a meglepetés – hitték volna?
– Eddig is mindent megtettünk a győzelemért. A lelkesedésünk, a küzdelem megvolt ezúttal is, a győzelem annak köszönhető, hogy elmaradtak az egyéni hibák. A Debrecen értelemszerűen próbált nyomás alá helyezni bennünket, sok szabadrúgást, szögletet rúgott, de igazán nagy helyzete nem volt, már amikor könnyedén mögénk került volna. Nagyon motiváltak voltunk, a sikerünk ennek is köszönhető.

– Mi hangzott el az öltözőben a szünetben? Hogy ki tudják húzni kapott gól nélkül?
– Igen. A védekezésünk ezúttal rendben volt. Éreztük, meglehet a siker. A hazai játékosok a fordulás után egyre idegesebbek lettek, kapkodtak, mi pedig egyre magabiztosabbá váltunk.

– Hitet adhat ez a győzelem?
– Egyik mérkőzésen sem játszottunk alárendelt szerepet. Idegenben is helytálltunk, legutóbb a Zalaegerszeg ellen balszerencsénk volt, de ez a mérkőzés megmutatta, igenis készen állunk az NB I-re.

ZTE FC–PUSKÁS AKADÉMIA 1–1

Nagy örömöt szereztek játékosai a hazai publikumnak az egy ponttal. Ön elégedett az eredménnyel?
– Nem, mert kettővel többet szerezhettünk volna. Bár az első félidő elején óvatosan futballoztunk, a mi akaratunk érvényesült. Jól játszottunk, csak a gólok hiányoztak.

– A végén mintha csapata elfáradt volna. Többen görcsöt kaptak a pályán lévők közül, ez az erőnlét hiányára vagy a mély talajra vezethető vissza?
– Nem hiszem, hogy bármi gond lenne a csapat erőnléti állapotával, az viszont igaz, hogy a laza talaj igénybe vette az izmokat a kitámasztásoknál, a beindulásoknál. Mondom még egyszer, ha a helyzetkihasználásunk javul, jóval eredményesebbek leszünk.

– Nemcsak mi, a lelátón, hanem az ellenfél edzője is fáradtságot észlelt a ZTE játékosainál a hajrában...
– Nem tudom, mit látott Hornyák Zsolt, csak azt tudom mondani, bárhogy is csavarjuk, a helyzeteink alapján győzelmet érdemeltünk volna.

HORNYÁK ZSOLT, Puskás Akadémia vezetőedzője

– Az első félidőben eldönthették volna a három pont sorsát. Nem sikerült – vajon mi az oka ennek?
– Remek felfogásban futballoztunk, gyorsan és hatékonyan játszottunk, és ha Ezekiel Henty berúgja a helyzeteit, már az első félidőben eldől a meccs.

– A vezetésük megszerzése után viszonylag hamar egyenlített a ZTE. Ez minek tulajdonítható?
– Annak, hogy volt egy tízperces üresjárat a játékunkban. Aztán a második félidőben, amikor hullámzóvá és izgalmassá vált a játék, a győzelmet is megszerezhettük volna. Sőt, amikor tapasztaltuk, hogy a hajrára elfáradt a ZTE, és rátettünk volna egy lapáttal, miénk a három pont.

– Néhány napja van a keretben Gyurcsó Ádám, jelentett bármiféle kockázatot a beállítása?
– Nem, hiszen válogatott labdarúgó, aki edzésben van, csupán a meccshiány jelenthet gondot vele kapcsolatban. Egyébként a klubunk arra is törekszik, hogy hazacsábítsa a külföldön futballozó magyar játékosokat.

ÚJPEST FC–BP. HONVÉD FC 2–3

Sannino: Legalább egyszer engedjék meg, hogy jókedvvel megigyak egy sört – mestermérleg