Egy rend ruha, kétezer korona – megvesztegették-e Stier Ferencet?

MALONYAI PÉTERMALONYAI PÉTER
Vágólapra másolva!
2020.07.13. 18:16
null
A BTC legendás (bajnok)csapata (1901, 1902), a sportágalapító klub joggal kérte ki magának, hogy a tisztességéhez kétség férhessen
Hitelt érdemlően nem derült ki, ám roppant valószínű, hogy Stier Ferenc, a BTC kapusa jelentősen közreműködött abban, hogy a Nemzeti SC ne essen ki az első osztályból az 1919–1920-as futballbajnokságban. Mindenesetre hosszas eljárás követte a gyanút, ami végül nem nyert teljes bizonyítást.

 

Meglehetősen sokat szerepelt a korabeli sportlapokban Stier Ferenc, aki 1916 és 1920 között mindössze 29 mérkőzést játszott az első osztályban. Elsősorban az „ügye” miatt, ugyanis 1920 júniusában ez állt a Sporthírlap címében:  „Megvesztegették a BTC kapusát.”

Hogy sorrendben haladjunk, először a márciusi UTE elleni meccs után, a BTC-siker (2:0) ellenére azt írja az újság, hogy   „a BTC kapujában Stier bizonytalan játékával csak újólag igazolta, hogy egyike a leggyengébb első osztályú kapuvédőknek”.

Aztán jött a Nemzeti SC elleni mérkőzés, amelyen a Nemzetinek – a kiesés ellen küzdve – fontosak voltak a pontok. Nyertek is 2:1-re, főként annak köszönhetően, hogy „a BTC védelem, főként Stier két elemi hibáját ügyesen kihasználták”.

Véget ért a bajnokság, s jött a gyanú Stier kapus ellen. A Sporthírlap elárulta, hogy   „nyomban a meccs után arról suttogtak az emberek, hogy Stier előre megfontolt szándékkal engedett be két ellenséges gólt”,   azóta kiderült, hogy „a BTC kapusát megkörnyékezték és pénzzel és természetbeni ajándékkal rávették, hogy a BTC–NSC bajnoki mérkőzésen a győzelmet játssza az NSC kezére”.

A BTC legendája a magyar futballnak, kék- és piros-fehér mezes csapatai játszották az első hivatalos magyarországi futballmeccset (1897), az első és a második bajnoki cím (1901, 1902) az övék, így aztán érthető, hogy  „féltékenyen őrködvén becsületes munkával szerzett hírnevén és a piros-fehér színek mocsoktalanságán, bejelentette az MLSZ-nek és a legszigorúbb vizsgálat elrendelését és szükség esetén a legkeményebb megtorlás alkalmazását kérte”.

Hajós Alfréddel közölték a gyanút, szerinte 
egy csapatban csak a kapus bundázhat
Hajós Alfréddel közölték a gyanút, szerinte egy csapatban csak a kapus bundázhat

Hogy vesztegetés történ(hetet)t, arról a BTC Szabó Sándor nevű játékosától értesültek az elöljárók. Találkozott Stierrel, s  „föltűnt a ruházatában beálló változás”. A kapus erre elmondta, hogy egy NSC-rajongó ruházta föl, az Erzsébet körúton van üzlete, így jutott öltönyhöz, inghez, nyakkendőhöz.

Szabó a BTC vezetőségi tagjának, a csapatban 1901 és 1903 három között játszó, nem mellesleg első magyar olimpiai bajnok Hajós Alfrédnak mesélte el a találkozást, aki sürgősen szakosztályülést hivatott össze:   „Kijelentette, hogy nem hiszi, hogy akadna egyesület vagy játékos, aki ilyen gyalázatosságot elkövetne. Ha azonban valami ilyesmi történhet, nem követhetné el más, mint a kapus.”

Nem a legjobb előjel, ráadásul Stier, amikor kérdőre vonták, már azt állította, hogy  „a ruhát és a fehérneműt egy Szabó nevű fővárosi tanácsostól kapta, aki jóakarója a családjának s emberszeretetből ajándékozta meg”.

Hamar kiderült, hogy Szabó nevű székesfővárosi tanácsos nincs, ráadásul Reichard Ottó, a MAFC futballintézője bejelentette, tudomására jutott, hogy a kapus  „azzal hivalkodott, hogy az NSC-mérkőzés előtt 2000 koronát kapott egy állítólagos NSC-rajongótól” . Kétezer korona a pénzértékindex szerint ma 30 400 forintot ér, ám fontosabb, hogy a gyanúsított kollégájának, Kostyák János munkásbiztosító-pénztári tisztviselőnek is eldicsekedett azzal, hogy felruházták.

A BTC kérte tanúk jelentkezését, Stier játékjogát felfüggesztette (többet nem védett a BTC-ben), a Sporthírlap pedig így összegzett:   „Mélyen fájlaljuk futballsportunk züllését, a melyről, hiába, tükörképet ad ez a friss botrány, bizonyuljon bár a vád hamisnak, vagy valónak, mert egészséges, tiszta sportélet üde levegőjében nem teremhet meg az olyan miazma, a melytől ez az ügy mindenképpen telítve van.”

Az MLSZ fegyelmi bizottsága már egy héttel a Sporthírlap cikke után összeült, elsőként Stier Ferencet hallgatták ki, aki visszautasította a vádakat, mi több, „ő lépett fel bizonyos játékostársaival szemben vádlóként”. Ezek után a bizottság úgy vélte, ki kell terjesztenie a vizsgálódását, ezért nem hozott határozatott.

Közben a Nemzeti SC nyilatkozatban kérte ki magának a gyanúsítást, nem bocsátkozott polémiába a lapokban megjelentekkel, de bejelentette, hogy „a vizsgálat eredménye után (...) az egyesület meghurcolói ellen el fog járni”.   Amire egyébként az MLSZ fegyelmi bizottsága kötelezte is a klubot. Július 8-án ugyanis ítéletet hirdetett a Stier-ügyben, egy évre felfüggesztette a kapus játékjogát  „az ügyben tanúsított sportszerűtlen magatartásáért”, ám a rendelkezésére álló módszerek (eskü alatt való kihallgatás hiánya) miatt nem lehetett bizonyítani a vádat. „Utasította egyben a bizottság az NSC-t, hogy Stier ellen indítson rágalmazási pert a bíróságnál s annak ítélete után, esetleges revízió tárgyává teszi majd határozatát.”

A Nemzeti nem volt elégedett a döntéssel, úgy vélte, a szövetség dolga lett volna, hogy kiderítse, mi történt, ezért közölték:   „Az NSC most már nem várja meg a fellebbezési tanács döntését, amelytől különben sem remél sokat, hanem bíróság elé állít mindenkit – egyesületet és hírlapírót –, aki az NSC nevét a Stier-ügybe könnyelmű felületességgel belekeverte. Nemcsak Stier Ferenc ellen fog eljárni tehát, hanem Hajós Alfréd BTC, Biack Oszkár TTC és László Aladár (A Nap) ellen is.”

Közben Stier Ferenc perújrafelvételt kért az ügyben, s állítólag  „újabb momentumokat jelentett be ártatlanságának bizonyítására”. Nem tudni, tárgyalták-e az ügyét, ám 1921 februárjában az a hír, hogy      „Stier Ferencet rágalmazásért elítélték”.   Az eljárást – eleget téve a szövetség kívánságának – az NSC kezdeményezte, mondván, a kapus alaptalan dicsekvésével rossz hírbe keverte a klubot. Stier      „beismerte, hogy az inkriminált kifejezéseket használta és azzal védekezett, hogy csak tréfából, játékos társai ugratására tette. A bíróság elfogadta a (...) védekezését és az enyhítő körülmények figyelembevételével 200 korona fő, valamint 100 korona mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet végrehajtását azonban, tekintettel Stier büntetlen előéletére és fiatalságára, felfüggesztette.”

A Sporthírlap beszámolójában közli, hogy az ügy ezzel nem zárult le, mert az MLSZ fegyelmi bizottsága és elnöksége is foglalkozik még vele. Erről nincs hír, viszont 1921. szeptember 8-án, tehát az egyéves felfüggesztés lejárta után azt tudhatjuk meg, hogy      „Stier a BTC volt kapuvédője a Miskolczi Vasutas SC színeiben szerepel”, amivel „az északmagyarországi kerületi válogatott csapatának kapuskérdése kedvező megoldást nyert” .

Nem nyert, s még a miskolciak is rosszul jártak. Stier azzal a feltétellel költözött le Miskolcra, hogy állást szereznek neki. Ez megtörtént, ám 1922 februárjában követelésekkel állt elő, de a klub visszautasította őket. „Stier látván, hogy az egyesület nem áll kötélnek, egy szép napon kereket oldott, anélkül azonban, hogy mintegy 3000 koronányi étkezési adósságát kifizette volna.”  Budapestről aztán levelet írt az intézőnek és tudomására adta, hogy hajlandó minden vasárnap leutazni és játszani a csapatban, de csak abban az esetben, ha a klub havonta 3000 koronát fizet neki (ma: 9600 forint). Az ajánlaton felháborodta a miskolciak, Stiert kizárták a tagjaik sorából, és feljelentették a szövetségnél.

A folytatásnak nincs nyoma a lapokban, annak viszont igen, hogy Miskolc után a Postásban, majd Tatabányán és Komáromban is számítottak rá. Aztán 1924-ben Bécsbe készült, a WAF-ba, mint mondta, biztos az elhelyezése. Azok közé a játékosok közé tartozott a Nemzeti Sport szerint, akik  „a nyílt profizmus küszöbön álló bevezetése elől igyekeznek olyan országokba, ahol az álamatőrizmus áldásait továbbra is nyugodtan élvezhetik” .

Meglehet, végül révbe ért hősünk, hiszen 1925. szeptember 3-án rövid hír adja tudtul, hogy „Stier Ferenc, a BTC, majd a Postások jóképességű kapusa, tegnap tartotta eljegyzését Sárközy Rózsika úrleánnyal”.

No lám, a végére még „leggyengébb első osztályú kapuvédőből” is „jóképességű” lett.

EMLÉKEZTETŐ     
BTC–Nemzeti SC 1:2 (1:0)
1920. május 24., 28. forduló
Üllői út, 6000 néző. Vezette:  Schreiner
BTC:  Stier – Kőszegi, Gruber – Bélteky, Kanyaurek, Kertész – Dobó, Pócz, Horváth II B., Kollár, Szántó
Nemzeti SC:  Gallowich – Hesser, Szendrő – Ruck, Killermann, Weinberger – Künstler, Tímár, Gencsy, Spitz, Zsíros
Gólok:  Horváth II B. (18.), illetve Spitz (57.), Künstler (76.)
A bajnokság végeredménye:  1. MTK 53, 2. Kispest 43, 3. FTC 40, 4. Törekvés 32, 5. BTC 30..., 12. Nemzeti SC 20, 13. UTSE 19, 14. MAFC (12:47), 15. 33 FC (10:45) 16-16
Kiesett: MAFC, 33 FC

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik