MLSZ: a La Liga is a hazai szövetséghez fordult tanácsért

Magyarországon május 23-án újraindult a futball, sőt az idény június 27-én véget is ért – zökkenőmentesen. Mivel nyugtával lehet dicsérni a napot, megállapíthatjuk, ebben nagy szerepe volt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), az érintett férfi- és női klubok, illetve a tévé munkatársai jelentős erőfeszítéseinek, a lelátóra egy idő után visszatérő drukkerek többségének, nem utolsósorban pedig az idehaza eddig kevésbé ismert helyszíni menedzsereknek.

Hogy mit érdemes utóbbiakról tudni, arról Dinnyés Márton beszélt lapunknak. Elöljáróban annyit, hogy az MLSZ kommunikációs osztályvezetője 2010 óta az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) munkatársának, konkrétan helyszíni sajtófőnökének is vallhatja magát. Első meccse a 2009. november 24-én rendezett Debrecen–Liverpool (0–1) BL-csoportmérkőzés volt, később öt évig dolgozott a Juventus hazai mérkőzésein, majd 2018-ban a Manchester Cityhez „osztották be”.

„A Bajnokok Ligájában, a Premier League-ben, a La Ligában és az NB I-ben közös, hogy dolgoznak a helyszíneken független szakemberek, de amíg a BL-ben négyen vannak egy meccsen, idehaza egy-egy fővel oldjuk meg a feladatokat – kezdte Dinnyés Márton. – Akit ebben a pozícióban alkalmaznak, annak egyszerűnek tűnő, mégis számos területre kiterjedő feladata van. Előre kell érzékelni az esetleges apró problémákat, mindenben támogatni kell a klubokat és a tévéközvetítést. Örülök annak, hogy évekkel ezelőtt az MLSZ vezetősége a nemzetközi minta alapján elindította ezt a projektet, így 2017 óta minden itthoni, a televízió által közvetített meccsen van helyszíni szakember. S mivel az újraindulás után az összes mérkőzést adta a tévé, az első játéknaptól fogva az utolsóig mindenhol ott volt egy kollégánk, a női mérkőzéseken egy hölgy. Egyébként a helyszíni menedzser nem a szervezésért felelős. Dolga, hogy segítse a klubok és a televízió együttműködését, felügyelje, hogy minden flottul menjen. Hogy csak egy példát mondjak: pontosan kezdődjön a találkozó vagy a második félidő. Ez egy meccs esetén is fontos, hát még akkor, amikor három követi egymást – merthogy az elmúlt hetekben erre is volt bőven példa. Utólag elmondható, két mérkőzés kivételével mind másodpercre pontosan indult. Az egyik kivételt a Mol Fehérvár–Ferencváros jelentette, amely Juhász Roland búcsúbeszéde miatt csúszott kicsit. Ez egyfelől érthető, másfelől a Vidi előre jelezte a helyszíni menedzserünknek, hogy a pályafutása utolsó meccsét játszó csapatkapitány szólna a közönséghez. Ennyi bőven belefért.”

Ami a protokollt illeti: az MLSZ munkatársai közül kikerülő tíz szakember általában három nappal az adott mérkőzés előtt vette fel a kapcsolatot a csapatokkal és a tévével. Miközben igyekeztek mindenre a legalaposabban felkészülni, mindent adminisztrálni, volt még egy lényeges teendőjük: május 23-tól kezdve újra és újra bejelentkezni a vírustesztre.

„Alapos és szigorú intézkedések álltak a magyar futball újraindulása mögött – folytatta Dinnyés Márton. – A sportzóna kialakítása extra terhet rótt az érintettekre, mivel oda csak azok léphettek be, akik rendelkeztek érvényes negatív teszttel. Tekintve, hogy a helyszíni menedzsereknek az öltözőfolyosón éppúgy volt dolguk, mint a pálya szélén, nekik is elengedhetetlen volt, hogy a mérkőzés előtti napon reggel hatkor megvizsgálják őket. Meg kell jegyeznem, remek partnerekre találtunk a klubokban, amelyek szintén óriási munkát végeztek az elmúlt időszakban. Két hónapon át folyamatosan csörögtek a telefonok. Mindenkiben tudatosult, milyen nagy szó, hogy nálunk újraindulhatott a játék, ha nem tévedek, a németek és az észtek után mi voltunk a harmadikok ezen a téren. Ugyanakkor Magyarországon engedtek be először nézőket – természetesen megfelelő óvintézkedések és korlátozások mellett. Aki nem tartotta be az előírásokat, saját elhatározásából tette, nem a klubok szervezési hiányosságai miatt. Azt, hogy a Magyar Kupa június harmadikán lejátszott döntőjét tízezren nézhették meg a Puskás Arénában, egy héttel korábban kevesen gondolták volna, hiszen az elődöntőket még zárt kapuk mögött játszották le a csapatok. Mindez nem jöhetett volna létre a megfelelő, sőt szinte tökéletes együttműködés nélkül, amelynek alapja volt a szigorú tesztelési protokoll: a kötelezően tesztelendők előzetes kijelölése, s ezzel az egészség megóvása, a bajnokságok befejezésének biztosítása.”

Tudni érdemes, az MLSZ elnöksége május 5-én kimondta: aki a sportzónába lép, legyen játékos, edző, csapatorvos, masszőr, pályaszéli riporter, fotós vagy éppen díj­átadó, annak szükséges a meccs előtt teszteltetnie magát. Az érintetteket először egy átfogó vizsgálatnak vetették alá. Több ezer tesztet végeztek el a szakemberek, az eredmények arról tanúskodtak, minimális volt azok száma, aki korábban átestek a megbetegedésen. A nyitó felmérés után – az orvosi bizottság útmutatása alapján – heti két teszthez ragaszkodott a szövetség, mert nem lehetett megkockáztatni, hogy valaki megfertőzzön másokat, netán gócpont alakuljon ki.

„A szövetség megfogalmazott egy részletes előírást, ajánlást is a klubok részére a szervezést illetően, és itt megint csak azt kell mondanom, hogy az egyesületek és az M4 Sport munkatársai, illetve a folyamatban részt vevő újságíró kollégák elismerést érdemlő módon reagáltak – árulta el Dinnyés Márton. – Kiderült, vannak tapasztalt és kevésbé tapasztalt klubok, de utóbbiak is mindent megtettek, hogy ne kerüljön porszem a gépezetbe. Szerintem ez egy remek tapasztalatszerzési folyamat volt mindenkinek, mi is sokat tanultunk a csapatoktól. A Ferencváros például kiváló ötlettel rukkolt ki a lefújást követő sajtótájékoztatóval kapcsolatban: a klubok közül elsőként úgy szervezte meg az eseményt, hogy egy mikrofon segítségével az újságírók a lelátó aljáról, az előírt távolságot betartva kérdezhették a pálya széléről válaszoló, szintén mikrofonnal felszerelkezett vezetőedzőket. Volt, ahol a világháló segítségével zajlott a sajtótájékoztató, máshol a kérdéseket el kellett küldeni, amelyekre amilyen gyorsan csak lehetett, feleltek az illetékesek, Mezőkövesden még a kivetítőt is használták. A lényeg az volt, hogy ne kerüljenek fizikai kontaktusba a sportzónához, illetve a nézőtéri zónához tartozók. Sikerült megoldani ezt is, a bajnokság végigment, köszönet érte mindenkinek. Persze az sem hétköznapi, hogy az újraindítás után több külföldi szakember kereste meg a szövetséget, számoljon be a tapasztalatokról. Nyilván nekünk az a legfontosabb, hogy hála a szigorú intézkedéseknek, hazai pályán minden rendben zajlott, de az is büszkeségre adott okot, hogy a Budapest Honvéd győzelmével végződő kupadöntő után a La Liga munkatársa kérte, beszéljek a tapasztalatokról, a szurkolói hangbejátszásoktól a sajtókiszolgáláson át a tesztelésekig, miközben kollégáim más nemzetek szakembereinek számoltak be a magyar futball újraindulásának hátteréről. Jó érzés volt, hogy ebben a magyar foci a példa.”