– Igaz, hogy a legügyesebb gyerekek a tengerentúlon kosárlabdázni vagy amerikai focizni mennek, és csak utána következik a labdarúgás?
– Az Egyesült Államokban az említett két sportág népszerűbb a labdarúgásnál, úgyhogy igen, ez valóban így van. Akadnak olyan városok, ahol a labdarúgás az első számú sportág, de országos szinten nem lehet összehasonlítani a népszerűségét a kosárlabdáéval vagy az amerikai futballéval.
– Gyerekként az volt a célja, hogy a tengerentúli élvonalban, az MLS-ben legyen meghatározó játékos, vagy európai karrierről álmodott?
– Az volt az álmom, hogy Európában futballozhassak. A legmagasabb szinten akartam kipróbálni magam, márpedig a topfutballt ezen a kontinensen játsszák. Gyerekfejjel sok MLS-meccset néztem, de szembetűnő volt, mennyire kevés a fiatal, magas szinten teljesítő tehetség. Amikor az európai topbajnokságokra kapcsoltam, olyan futballistákat láttam, akik már tizennyolc-tizenkilenc évesen világklasszis teljesítményt nyújtanak. Mindig arra vágytam, hogy egyszer eljussak valamelyik topligába, erről azóta sem tettem le, de persze tudtam, hogy ehhez az MLS az első lépés.
– Hova helyezné el a tengerentúli bajnokságot a magyarhoz és a norvéghoz képest, ahol szintén játszott?
– Az amerikai bajnokság a legerősebb a három közül, a magyar és a norvég között viszont nem tudok különbséget tenni. Az MLS-csapatoknál értelemszerűen jóval nagyobb a merítési lehetőség, a világ minden tájáról érkeznek játékosok, és elsősorban az egyéni képességek emelik ezt a ligát a másik kettő fölé. Taktikailag nincsenek jobban felkészítve a csapatok, az edzők között sem dolgoznak jobb szakemberek, de minden csapatban futballoznak olyan játékosok, akik bármikor képesek valami extra megoldásra.
– Melyik sportágban van gyorsabb döntéshozatalra kényszerítve a játékos: a labdarúgásban vagy az amerikai futballban?
– Ha a labdajátékokat nézzük, egyikben sem kell olyan gyorsan dönteni, mint a labdarúgásban. Az amerikai futballban és a kosárlabdában sokszor áll a játék, az edzők beszélhetnek a játékosokkal, és ők is sokszor egyeztethetnek egymással. Ehhez képest nálunk van egy taktikai eligazítás a meccs előtt, ám utána csak negyvenöt perc múlva tudsz hosszabban beszélni az edzővel. A csapattársakkal persze folyamatos a kommunikáció, de az nem ugyanaz, mintha mindenki odagyűlne a kispadhoz. A labda folyamatosan mozgásban van, nincs megszakítás, vagyis állandóan újabb és újabb döntéseket kell hozni.
– Olyan országban nőtt fel, ahol a labdajátékok többségében gyakran áll a játék, a játékvezető pedig segítségül hívhatja a videós visszajátszást. Ennek tükrében ön hogyan élte meg a VAR bevezetését?
– Összességében jót tesz a sportágnak, ha igazságosabb döntések születnek, de még van mit csiszolni a rendszeren. Nemrég vezették be, és még tanulni kell, hogyan lehet megfelelően és hatékonyan alkalmazni. A játékosokat a lassú döntéshozatal zavarja leginkább, a futballtól teljesen idegen, hogy az adott szituáció megítélése miatt túl sokáig áll a játék. Gyakran érzem, inkább elfogadom, ha érvénytelenítik a gólunkat, csak hadd folytassuk már a meccset! Azzal senki sem vitatkozhat, hogy a videós visszajátszás sokat segít a helyes döntés meghozatalában, a VAR képes a játékvezetői hibák minimalizálására, de a procedúrát valahogy fel kellene gyorsítani.
– Januárban érkezett a Ferencvároshoz, és olyan csapatba csöppent, amely jelenleg kiemelkedik az NB I-ből. Mi motiválja abban a bajnokságban, amelyben szinte borítékolható az FTC elsősége?
– Egyfelől a klubnál minden meccsen a győzelem az elvárás. Másfelől pontosan érezzük az ellenfeleken, hogy ellenünk mindenki az év meccsét akarja játszani, és mindenki minket akar legyőzni. Ráadásul, ha a csapat éveken keresztül az első helyen végez, egy idő után mindenki elkezdi unni az egyeduralmat, és sokan másik csapatot akarnak az élen látni. Nekünk viszont éppen az adja a motivációt, hogy folyamatosan fejlődjünk, és minden téren tovább növeljük a különbséget a vetélytársakhoz képest. Minden héten bizonyítanunk kell, hogy nem véletlenül nyertünk sorozatban három bajnoki címet, és nem érdemtelenül vagyunk ott évek óta valamelyik európai kupasorozat csoportkörében. A nemzetközi porondon pedig bizonyítani akarjuk, hogy más országok élcsapataival is felvesszük a versenyt.
A Ferencváros szombaton 17 órától a Zalaegerszeg együttesét fogadja, a klub és sportmarketing ügynöksége, a Sportfive Hungary Kft. a Gondviselés Napja keretén belül minden eladott jegyből száz forintot az Ökumenikus Segélyszervezetnek ajánl fel. A Fradi 2014 decembere óta stratégiai együttműködő partnere a segélyszervezetnek. „Az FTC-nek a sportsikerek mellett az élet másik területén is példaként kell szolgálnia, ezért nem volt kérdés, hogy a klub részt vesz ebben a jeles kezdeményezésben. Bízom benne, hogy a szurkolóink szép számmal látogatnak ki a ZTE ellen bajnokira, hiszen most nemcsak a csapatnak segíthetnek, hanem olyan embereken is, akiknek minden támogatásra szükségük van” – nyilatkozta Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója. A gondviselés jegyében a Fradi a megszokott meccsnapi aktivitások mellett a látássérültek nehézségeit bemutató labirintus akadálypályával, csörgőlabda-bemutatóval, kerekesszékes akadálypályával várja a mérkőzésre kilátogató szurkolókat. |
1. Ferencvárosi TC | 7 | 6 | – | 1 | 17–7 | +10 | 18 |
2. Kisvárda | 8 | 6 | – | 2 | 13–8 | +5 | 18 |
3. Paksi FC | 8 | 4 | 1 | 3 | 23–18 | +5 | 13 |
4. Budapest Honvéd | 8 | 4 | 1 | 3 | 14–12 | +2 | 13 |
5. Puskás Akadémia | 7 | 4 | 1 | 2 | 9–9 | 0 | 13 |
6. Mol Fehérvár | 8 | 2 | 5 | 1 | 9–8 | +1 | 11 |
7. MTK Budapest | 8 | 3 | 1 | 4 | 9–11 | –2 | 10 |
8. Debreceni VSC | 8 | 2 | 3 | 3 | 19–15 | +4 | 9 |
9. Zalaegerszegi TE | 8 | 2 | 2 | 4 | 13–18 | –5 | 8 |
10. Mezőkövesd | 8 | 2 | 2 | 4 | 9–15 | –6 | 8 |
11. Gyirmót FC Győr | 8 | 1 | 3 | 4 | 8–15 | –7 | 6 |
12. Újpest FC | 8 | – | 3 | 5 | 10–17 | –7 | 3 |