Apák, anyák és fiúk – Somogyi Zsolt jegyzete

Micsoda ünneplés! Ha egy tizenhét éves játékos két gólt szerez, az mindenhol hír. Ha egy magyar játékos teszi ezt az NB I-ben, még nagyobbat dobban a szívünk, hiszen a magyar futball fejlődése, új, ígéretes labdarúgók felbukkanása mindig fontos. Ha pedig a Ferencvárosban rúg kettőt csapata egyik legnagyobb, igaz, mostanában kínlódó, vasárnap mégis szervezetten futballozó ellenfelének, akkor tovább fokozódik az öröm. Mégpedig azért, mert a mai Ferencvárost már légiósok alkotják, az öltözőben idegen nyelv a magyar, sem az edzők, sem a játékosok nem beszélik, de ezt elfogadja, tudomásul veszi a szurkoló, amikor az együttes így aratja sorozatban a bajnoki címeit és tagja állandóan valamely nemzetközi kupa csoportkörének (vagy ha ez a Fradi így nem érdekli, nem megy meccsre, és kész) – magyarokat, fiatalokat építeni, a fejlődésüket egyengetni nincs idő.

Ha pedig ez a bizonyos kétgólos tizenhét éves neve nagyon is ismerős a szurkolóknak, az egész sztori romantikus köntösbe bújik.

Lisztes Krisztián 1976-ban született, fia, ifjabb Lisztes Krisztián 2005-ben – az édesapa 1993-ban a DVSC ellen lőtte első NB I-es gólját az Üllői úton (és aztán Puhl Sándor a havas pályán ki is állította). A büszke édesapa aztán bajnok és kupagyőztes lett, a közönség kedvence, 1995-ben ő szerezte az FTC első Bajnokok Ligája-gólját Zürichben, a Grasshoppers otthonában, ahol aztán Vincze Ottó duplázott (3–0 lett a meccs vége). Az édesapa nemcsak itthon villogott, a Bundesligában is megmutatta magát: a 2003–2004-es idényben bajnok- és kupagyőztes volt a Werder Bremen játékosaként; 2004 áprilisában, a 199. Bundesliga-meccsén súlyos térdsérülést szenvedett. S ha már a számok: 49-szeres válogatottként, éppen Brazília budapesti fellépése előtt, az ötszörös világbajnok ellen lehetett volna meg az ötvenedik, de az soha nem adatott meg neki. A sérülés kettétörte a karrierjét, jóllehet játszott utána sok helyen, sőt egy Fradi–Újpest rangadón még gólt is fejelt 2011-ben. S ha az ötvenedik válogatottság nem is jött össze, akkoriban (2005-ben) jó hírt kapott: Lili lányának kistestvére születik – Krisztián.

„Remeg kezem-lábam, annyira izgultam” – üzent vasárnap este Szilvi, az ifjú gólszerző édesanyja, és az édesapa is büszkén hallhatta, amint a kórus, mint annak idején, az ő nevét kiabálta. Vagyis most már a fiáét… Nagy érzés lehet (ráadásul Dárdai Pál legidősebb fia is ott volt a pályán), és jó látni, hogy a fiúk követik az apjukat. Csak szurkolhatunk, legyen olyan sikeres a kis Lisztes vagy mindhárom kis Dárdai, mint a „fater”.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!