Újpest: Testhezálló a csapat játéka – Oliver Jürgens

Jarmo Ahjupera személyében Újpesten futballozott már gólérzékeny észt futballista, a csapat szurkolói pedig bíznak abban, hogy az átigazolási időszak hajrájában szerződtetett Oliver Jürgens legalább olyan eredményes lesz, mint a klubot 2011-ben, valamint a 2013–2014-es idényben erősítő honfitársa, aki 21 tétmérkőzésen 12 gólt szerzett és négy gólpasszt adott lila-fehérben. A húsz­éves támadóban sokat láthatnak a Megyeri úton, hiszen a hússzoros bajnokcsapat átigazolási díjat fizetett a Torinónak a játékjogáért. Pedigréje alapján izgalmas, ígéretes futballista szerződött az NB I-be, ugyanis négy évet töltött Serie A-klubok utánpótlásában, a Verona, az Internazionale, a Roma és a Torino kötelékében pallérozódott, s a 2020–2021-es évadban 12 találattal gólkirály lett a milánóiak U18-as csapatában. A hírek szerint több együttes érdeklődött a kapós csatár iránt, aki végül az NB I negyedik helyezettjéhez írt alá azután, hogy a helyszínen nézte meg a gárda Kisvárda elleni győztes összecsapását (3–2).

„Több egyesülettől kerestek, ám az Újpest győzött meg leginkább, úgy éreztem, ő akar igazán, ami roppant fontos volt nekem  – mondta a Nemzeti Sportnak Oliver Jürgens. – Nagy csapatban szerettem volna futballozni, ahol tapasztalt, kész labdarúgókkal játszhatok együtt, s úgy érzem, ilyen szempontból is a megfelelő együtteshez írtam alá, ezért sem hezitáltam sokat. Testhezálló a csapat játéka, tetszik, ahogy járatja a labdát. Nagy lehetőség előtt állok, hiszen először szerepelhetek profi egyesületben felnőttszinten – tizenöt évesen az észt harmadosztályban tanulgattam a játékot, de annak már öt éve. Az első benyomásaim nagyon jók. A város gyönyörű, jártam itt korábban, s a kedvencem lett, úgyhogy örültem, hogy ide költözhetek. A klubban mindenki nyitott és segítőkész, kedvesek velem a társak, ráadásul mindenki beszél angolul vagy olaszul, szóval könnyen megy a beilleszkedés. Az edzések rövidebbek, mint Olaszországban a primaveracsapatoknál voltak, ugyanakkor intenzívebbek, s örülök neki, hogy szinte minden gyakorlatot labdával végzünk, közel áll hozzám ez a szemlélet. Korábban az Internazionaléban és a Torinóban is készülhettem az első kerettel, ami nagyon inspiráló volt, motivált, hogy minél jobb legyek, s eljussak arra a szintre, ahová vágyom. A magyar válogatottat magas szinten jegyzik, csapatként acélos, a magyar bajnokságról is sok jót hallottam.”

A támadó úgy érzi, sokat fejlődött az Olaszországban töltött évek során, taktikailag éretté vált.

„Szeretném segíteni a klubot, hogy minél jobb helyen végezzen. Csatárként az a legfőbb feladatom, hogy gólokkal, gólpasszokkal toljam a csapat szekerét, mindent alárendelek annak, hogy eredményesek legyünk. Olyan támadóként jellemezném magam, aki kiveszi a részét a támadásépítésből, szeretek megjátszható lenni, bemozogni az üres területre. A kilences, valamint a tízes pozíciójában is otthonosan érzem magam, de bárhol számítson rám a szakmai stáb, szeretném kihozni magamból a maximumot.”