FTC: Abu Fani a háború elől Budapestre menekítette a családját

Túl a felkészülés első hetén. Dejan Sztankovics és stábja nem kímélte a labdarúgókat, a keret tagjai a napi két edzés után esténként kis túlzással bezuhantak az ágyba. Mohammed Abu Fani, a Ferencváros izraeli válogatott középpályása sem tagadta, Mezőkövesdről hazatérve bizony érezte a lábait, az első néhány nap kőkemény munkával telt.

„Sokat futottunk, keményen edzettünk, esténként senkit sem kellett altatni – mondta a 25 éves futballista. – De mindenki tudja, ez is a munkánk része. Ezért is volt fontos, hogy a télen mentálisan felfrissüljek. A szünetben a tengerpartra is eljutottam, ahol sikerült feltöltődni, azt követően hazautaztam Izraelbe. Több mint fél éve nem jártam odahaza, nagyon hiányzott a családom. Karrierem során először játszom külföldön, ennyi honvágy most még talán belefért.”

A nyáron a Maccabi Haifától érkező középpályás a Ferencvárosba igazolása óta – beleszámítva az izraeli válogatottban játszott találkozóit –, nem kevesebb mint 34 tétmérkőzésen lépett pályára. A téli szünet előtti néhány összecsapáson látszódott a fáradtság a teljesítményén, ami nem is csoda, figyelembe véve az említett meccsszámot.

„Július közepén már nemzetközi kupaselejtezőt játszottunk, decemberre némileg elfogyott a szufla. Ráadásul az izraeli válogatottban is rendszeresen lehetőséget kaptam, így egész ősszel nem volt pihenő. És erről eddig nem beszéltem, de az ősz végi gyengébb játékomban az is közrejátszott, hogy hazámban éppen akkoriban tört ki a háború. Mentségemre szóljon, mentálisan nagyon megviselt, hogy a családom veszélyben van. Haifától húszpercnyi autóútra, Kafr Qara városában élnek, nem lehetett tudni, mikor milyen hírek érkeznek… Aggódtam értük. El kell fogadni, mi sem gépek vagyunk, az érzelmeink, a családunk biztonsága sokszor meglátszik a teljesítményünkön.”

Jó hír Mohammed Abu Fani és a Ferencváros számára, hogy a játékos családja január elején Budapestre utazott, s a családi kupaktanács úgy döntött, mindenkinek jobb, ha egy időre kiszakadnak az otthoni feszült légkörből.

„A szüleim, két lánytestvérem és a bátyám is jött. Egy ideig most maradnak, így én is sokkal nyugodtabb vagyok, újra csak a labdarúgásra koncentrálhatok, nem kell azon idegeskednem, mi van a szeretteimmel…”

A játékos már a mezőkövesdi edzőtáborban is nyugodtabb volt, a kemény edzések után esténként a szobájában olvasott, vagy egy-egy filmet nézett meg a tabletjén. Év közben is szeret korán lefeküdni, ám a felkészülés idején még hamarabb oltja le a lámpát, ahogy fogalmazott, neki nagyon fontos a pihenés, a jó alvás, hiszen ez is része egy sportoló életének. Az izraeli játékos a téli szünetben posztriválist kapott, az FTC a francia Metz együttesétől átigazolta Habib Maigát.

„Örülök az érkezésének, és néhány edzés után máris mondhatom, remekül megértjük egymást. Megszerzésével tovább nőtt a konkurenciaharc a középpálya belső részén, és ahogy a tréningeken láttam, hozzám hasonlóan ő is igazi harcos. Mindannyiunk érdeke, hogy tovább erősödjön a keret, hiszen a tavaszra nagy céljaink vannak. A bajnokságban ismét elsők akarunk lenni, az Európa-konferencialigában pedig szeretnénk túljutni az Olympiakoszon.”

A Ferencváros hétfőtől Spanyolországban folytatja a felkészülést. Míg az elmúlt télen La Nuciában gyűjtötte az erőt a tavaszra, idén az onnan mindössze néhány kilométerre fekvő Benidormban edzőtáborozik. Mohammed Abu Faninak újdonság a téli külföldi táborozás, hiszen izraeli klubjaival csupán a nyáron keltek útra.

„Izraelben télen sosem utaztunk, nincs szünet a bajnokságban, a mérkőzések egymást követik. Mi nyaranta keltünk útra, általában Lengyelországba, Ausztriába mentünk a hegyekbe, hogy az otthoni forróság helyett hűvösebb környezetben tréningezhessünk. Izgalommal várom a spanyolországi felkészülést, az ott eltöltött időszakban minél jobb formába kell kerülnünk.”