Puskás Ferenc és Détári Lajos egy csapatban – pályán a Bp. Honvéd álomtizenegye

Vágólapra másolva!

2024.01.06. 11:13

Címkék

Ebből vita lesz! Tudjuk előre, és vállaljuk... Hosszas ötletelés, érvek és ellenérvek ütköztetése után kialakult a legeredményesebb magyar futballklubok álomcsapata – hogy aztán az olvasók ne értsenek egyet velünk, másokat javasoljanak. Évszázadnál is idősebb klubok legjobb játékosait lehetetlen kiválogatni, különböző korok kiválóságait összehasonlítani, mi mégis erre vállalkoztunk – egyszerre megadva a tiszteletet a nagyoknak, s rajongó szeretettel gondolva azokra, akik kimaradtak.

A 14-szeres bajnok Bp. Honvéd esetében a szokásos kérdés vetődött fel: ki kerüljön be, kit hagyjunk ki a zseniális labdarúgók közül?

ÁLLÍTSA ÖSSZE A SAJÁT ÁLOMCSAPATÁT!
Kedves olvasó! Nem ért velünk egyet? Kihagytunk valakit? Jobb csapatot küldene pályára? Írja meg kommentben, állítsa össze a saját legerősebb tizenegyét!

KAPUS:
GROSICS GYULA (1926–2014)
Már Balkán-kupa-győztesként (1947) került 1950-ben a Bp. Honvédhoz, 86 válogatottságából honvédosként 34-szer védett, háromszoros vb-résztvevő (1954, 1958, 1962). Olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstérmes (1954), vb-negyeddöntős (1962), Európa-kupa-győztes (1953), háromszoros magyar bajnok. Kiváló képességű, kifutásaival megelőzte korát, más kérdés, hogy a vb-döntőben ő is hibázott. Helye vitathatatlan.


1. rész: Ebből vita lesz: összeállítottuk a 34-szeres bajnok Ferencváros álomcsapatát!
2. rész: Sándor, Hidegkuti, Orth, Schlosser a csatársorban – összeállítottuk az MTK álomcsapatát
3. rész: Törőcsik együtt táncol Zsengellérrel és Fazekassal – pályán az Újpest álomcsapata!

VÉDŐK:
SALLAI SÁNDOR (1960–)
Debrecenből már válogatottként és vb-résztvevőként érkezett a fővárosba, 55 válogatottsága közül 44 alkalommal a Honvédból (1983–1990) hívták be, Mexikóban vb-szereplő (1986), ötszörös bajnok, kétszeres MNK-győztes. Elsősorban vb-részvételeivel előzi meg az ugyancsak ötszörös bajnok, egyszeres válogatott, a piros-fehéreknél 12 évet lehúzó Rákóczi Lászlót.

GARABA IMRE (1958–)
Vácról került a Honvédba (1979–1987), honvédosként 82 válogatottsága közül 62 alkalommal lépett pályára. Négyszeres magyar bajnok, MNK-győztes, az év labdarúgója (1982), kétszeres vb-résztvevő (1982, 1986). Noha Lóránt Gyula az Aranycsapat tagjaként eredményesebb, Garaba hosszabb ideig volt a klubnál.

BÁNYAI NÁNDOR (1928–2003)
Tősgyökeres kispestiként lett Honvéd-játékos (1946–1960), kétszeres válogatott, ötszörös bajnok, KK-győztes (1959). Alapvetően Bozsik Józseffel alkotott kiváló fedezetpárt, ám pályafutása elején rendre a balhátvédposzton szerepelt.

FEDEZETEK:
BOZSIK JÓZSEF (1925–1978)
Kispesten született, ott is futballozott (1943–1962) egész életében, az egyik legkiemelkedőbb magyar játékos, 101-szeres válogatott, kétszeres vb-résztvevő (1954, 1958). Olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstérmes (1954), Európa-kupa-győztes (1953), Balkán-kupa-győztes (1947). Ha minden idők legjobb magyar válogatottját állítanánk össze, abban is Cucu lenne a jobbfedezet. Páratlan játékintelligencia, nagy lövőerő jellemezte, meghatározta együttese stílusát.

DÉTÁRI LAJOS (1963–)
Nem azért voltunk bajban, mert Dömének nem lett volna helye az álomcsapatban. Csupán az volt a kérdés, a Honvédból (1980–1987) 24-szeres válogatott (a 61-ből), háromszoros bajnok, MNK-győztes (1985), Európa-, hétszeres világválogatott, vb-résztvevő (1986) melyik posztra kerüljön. Balfedezetként Bányait és Kotász Antalt szorította ki, az Aranycsapat belsőhármasát nem szerettük volna megbontani. Az 1986-os vb-selejtezőn a hollandok ellen 1984-ben a 2–1-es győzelemkor szerzett egyenlítő gólja és 1985-ben az osztrákok szintén idegenbeli 3–0-s legyőzésekor lőtt gólja felejthetetlen. Páratlan irányítókészség, kivételes helyzetfelismerés, jó lövőerő jellemezte a játékát.

AKIK MAJDNEM BEKERÜLTEK
A kiváló balfedezet, magyar bajnok, KK-győztes, vb-résztvevő (1958), a Honvédból 37-szeres válogatott Kotász Antal, a zseniális irányító, olimpiai bajnok és ezüstérmes, Eb-4., 33-szoros válogatott Kocsis Lajos, az elnyűhetetlen, honvédosként olimpiai 2., Eb-4., 23-szorors válogatott, az év labdarúgója (1971), Szűcs Lajos sem fért be, ahogyan az olimpiai 2., Eb-4., kétszeres bajnok, háromszoros gólkirály, 17-szeres válogatott csatár Kozma Mihály sem. Nem jutott hely az örökmozgó bajnok, vb-résztvevő (1978), az év labdarúgója (1977), 39-szeres válogatott Pintér Sándornak, a háromszoros bajnok, MNK-győztes, 28-szoros válogatott, vb-résztvevő (1982, 1986) Varga Józsefnek, de még a négyszeres bajnok, MNK-győztes (1985), vb-résztvevő (1986), 28-szoros válogatott Nagy Antalnak és a háromszoros bajnok, MNK-győztes (1978), vb-résztvevő (1986), 14-szeres válogatott (6 gól) Esterházy Mártonnak sem.

CSATÁROK:
MACHOS FERENC (1932–2006)
A Tatabányából a Szegedi Honvédon át vezetett az útja a „nagy” Honvédhoz (1953–1958). Már ott volt Sebes 1954-es vb-keretében, de még nem lépett pályára, az 1958-as vb-selejtezőn a bolgároknak (4:1) három gólt vágott, de a torna előtt megsérült. Kispestről 19 alkalommal került a válogatottba (a 29-ből), 11 gólos. Kétszeres magyar bajnok, holtversenyben gólkirály (1955, 20 gól). Nem volt tipikus jobbszélső, mint Budai II László, de összességben jobb labdarúgó volt az Aranycsapat tagjánál.

KOCSIS SÁNDOR (1929–1979)
Kocka már magyar bajnokként (1949), válogatottként érkezett a Ferencvárosból a Honvédba (1950–1956), ahol négyszeres magyar bajnok, háromszoros gólkirály lett. Kispestiként 68 válogatottságából 58 alkalommal játszott (65 gól), olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstérmes (1954), Európa-kupa-győztes (1953), vb-gólkirály (1954). Az ollózott lövések virtuóza technikailag rendkívül képzett, kiválóan fejelt, a svájci vb-n Puskás sérülése után nem csak góljaival vált az együttes vezéregyéniségévé.

TICHY LAJOS (1935–1999)
Felnőttpályafutása egészét a Honvédban töltötte (1953–1971), 72 válogatott meccsén 51 gólos. Kétszeres magyar bajnok, ötszörös gólkirály, MNK-győztes (1964), KK-győztes (1959), UEFA-torna-győztes (1953), Eb-3. (1964), vb-résztvevő (1958, 1962). Képes volt tankszerűen és finom cselekkel kapura törni, pompás lövőerő jellemezte, mindkét vb-jén szerzett gólt.

PUSKÁS FERENC (1927–2006)
Csak Kispesten futballozott (1942–1956), 367 mérkőzésen 380 gólos, 85 válogatott meccsén 84-szer talált a kapuba, ezzel válogatottunk legjobb góllövője. Ötszörös magyar bajnok, MNK-döntős (1955), olimpiai bajnok (1952), vb-2. (1954), Európa-kupa-győztes (1953), Balkán-kupa-győztes (1947), vb-résztvevő (1954). Kétségkívül labdarúgásunk legnagyobb alakja, páratlan játékintelligencia és helyzetfelismerés jellemezte, ballábas lövései élményszámba mentek. Nem véletlen a róla szóló Mr. Hungary film címe. Róla nevezték el a budapesti nemzeti stadiont, és a felcsúti létesítmény is őrzi a nevét: Pancho Aréna.

CZIBOR ZOLTÁN (1929–1997)
Ferencvárosi bajnokként (1949) a csapat szétszedése után előbb a Csepelbe vezetett az útja, majd a Bp. Honvédba (1953–1956). Kétszeres bajnok, MNK-döntős (1955), társgólkirály Machossal (1955, 20 gól). Olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstérmes (1954), Európa-kupa-győztes (1953). A 47-szeres válogatott (17 gól) a Honvédból 25-ször (13 gól) játszott a legjobbak között. Balszélsőként jobb lábbal is kiválóan cselezett, a kevésbé látványos mezőnymunkából is rendre kivette a részét.

EDZŐ:
KOMORA IMRE (1940–)
A korábbi Honvéd-futballista (1961–1972) szakvezetőként többször is dolgozott Kispesten (1982–1986, 1987, 1997–1998, 1999), háromszoros bajnok (1984–1986), bajnoki bronzérmes (1983), MNK-győztes (1985), MNK-döntős (1983). Komora és Kalmár Jenő 3-3 bajnokságot nyert, Kalmár ezüstérmet, Komora „csak” bronzérmet pluszban, ellenben kupagyőztes és kupadöntős is volt.