A 72 éves korában tavaly elhunyt legendás hálóőr tősgyökeres soroksáriként a Haraszti úti Szamosi Mihály Sporttelepről, a VM Egyetértés együtteséből indulva jutott el a Vasas kapujáig. Az angyalföldiek színeiben nyert bajnoki címet, Magyar (Népköztársaság) Kupát és Közép-európai Kupát. A Vasas mindmáig utolsó bajnokcsapatában olyan legendákkal játszott együtt, mint Várady Béla, Müller Sándor, Török Péter (sajnos már egyikük sincs közöttünk, miként a gárda vezetőedzője, Illovszky Rudi bácsi sem) vagy éppen Komjáti András. A magyar válogatott tagjaként – huszonkilenc alkalommal ölthette magára a nemzeti színű mezt - két világbajnokságon, 1978-ban Argentínában, majd 1982-ben, Spanyolországban is pályára lépett. Légiósként a Sporting CP kapusaként öregbítette a magyar futball hírnevét, portugál bajnoki címet és kupát nyert a nyolcvanas évek elején.
Tavalyi váratlan halálát követően szűkebb hazája, Soroksár önkormányzata nem felejtkezett meg a kerület legismertebb, legnépszerűbb sportolójáról. Az egykoron a Ferencvárosban kézilabdázó Bese Ferenc polgármester javaslatára a képviselő-testület úgy döntött, hogy a soroksári sportcsarnok a jövőben Mészáros Ferenc nevét viseli.
Mint soroksári gyerek én is Mészáros bűvöletében nőttem fel – említette ünnepi beszédében Bese Ferenc. – Példát mutatott mindannyiunknak, hogy innen, az akkor még igencsak falusias Soroksárról is el lehet jutni a világhírnévig. Megzabolázhatatlan, öntörvényű, kemény srác volt, aki nem szerette a korlátokat, ám céljai eléréséért mindent megtett.
A keddi névadó ünnepségen a családtagokon, feleségén, Erzsébeten, gyermekein, Gáboron és Dánielen kívül ott voltak az egykori játékostársak, illetve az MLSZ képviselői is.
Tisztában voltam, vele, hogy Bubu nevét veszi fel a sportcsarnok, de néhány napja, mikor éppen erre autóztam, meglepve vettem észre, hogy már kint van a felirat. Borsózott a hátam a látványtól: Mészáros Ferenc Sportcsarnok – ismerte el felesége, Dr. Jakab Erzsébet, aki hosszú évek óta Soroksár elismert háziorvosa. – Örök hálával tartozom érte, hogy nem felejtkeztek meg Buburól, hogy emlékét megőrzik az utókornak.
A régi vasasos társak közül tiszteletét tette az ünnepségen Komjáti András, Kiss László, Hegedűs Béla, dr. Izsó Ignác, Híres Gábor.
Úgy gondolom, sokkal több volt az akkori csapatunkban, mint ami végül is sikerült kihoznunk belőle – elevenítette fel a hetvenes évek Vasasát Izsó. – Én voltam a legfiatalabb a keretben, alig 18 évesen kerültem fel a nagyok közé. Mészáros az első pillanattól kezdve támogatott, biztatott. Mint minden fiatalnak, nekem is hullámzó volt a teljesítményem, de valahogy a nagy rangadókon mindig kijött a lépés. Bubu rendszeresen viccelődött is ezzel, hogy nekem játszanom kell ezeken a meccseken. Nagyszerű kapus volt, aki korát meghazudtolóan lábbal is ügyes volt, indításai után számtalan gólt szereztem. Ugyan nyertünk bajnoki címet és kupát is, de valahogy a folytatás elmaradt, pedig a nagy Újpest után, a hetvenes évek közepétől mi lehettünk volna az a csapat, amelyik zsinórban nyeri az aranyérmeket.
A magyar labdarúgó-válogatott eddig kilenc alkalommal szerepelt világbajnokságon. Kapusaink közül az Aranycsapat hálóőre, Grosics Gyula az egyedüli, aki három vb-n (1954, 1958, 1962) is ott lehetett. Négyen vannak, akik két világbajnokságon voltak nemzeti csapatunk tagjai: Háda József (1934, 1938), Szabó Antal (1934, 1938), Ilku István (1958, 1962) és MÉSZÁROS FERENC (1978, 1982). |