Orosz Pál: Csatárt mindenképpen igazolnunk kell

– Kezdjük Varga Barnabással, a válogatott csatárával: mindenképpen menni akart?
– Fontos, hogy ezt a kérdést ne csak érzelmi oldalról közelítsük meg – válaszolta lapunknak Orosz Pál, az FTC Zrt. vezérigazgatója. – A klub koncepciójának része az is, hogy ha egy futballista olyan ajánlatot kap, amelyet szakmailag vagy anyagilag előrelépésnek érez, ne akadályozzuk meg az átigazolásban. Milyen alapon torpedóznánk meg egy olyan szerződést, amely a játékos és családja életében jelentős anyagi gyarapodást jelent, miközben a klubnak is rendkívül előnyös a tranzakció?! És milyen példát mutatnánk a többi futballistának vagy a jövőben ide igazoló labdarúgónak? Ha azt látja, hiába nyújt kiemelkedőt, mégsem biztos, hogy továbbléphet, az hosszabb távon árt a klub reputációjának és a játékospolitikánknak. Arról nem is beszélve, a tavasszal mennyire motivált, lelkesedését vesztő futballistát láttunk volna a pályán, ha ilyen helyzetben erőből visszatartjuk. Hozzáteszem, bennünket már az is büszkévé tett, hogy sokan megkérdőjelezték, valóban előrelépés-e az AEK Athén a Ferencvároshoz képest. Néhány évvel ezelőtt ez a kérdés fel sem vetődhetett volna.

– Nagy a különbség a két klub lehetőségei között? Annyival többet keres Varga Barnabás Athénban?
– Nagyon nagy a különbség. Vannak olyan dimenziók, amelyekben nem tudunk versenyezni, és őszintén szólva nem is kell mindenáron. Költségvetés, bérkeret, piaci realitások – ezekben vannak különbségek, de a Ferencvárosnak is van olyan csomagja, amely a régióban kiemelkedő: nemzetközi mérkőzések, telt házas Groupama Aréna, állandó győzelmi elvárás, profi infrastruktúra. Más szemmel nézik ma már a meccseinket, mint hat-nyolc évvel ezelőtt.

– Varga Barnabásról mennyire volt nehéz kimondani: elengedjük?
– Rengeteget tett a klubért, de gyorsan hozzáteszem, ő is sokat köszönhet nekünk. A Ferencváros „tette alá” a brandet, ami őt idáig repítette. Nemzetközi meccsek, tét, figyelem, reflektorfény. Ezek mind hozzáadnak ahhoz, hogy miként árazza be a piac a futballistát, illetve hogy milyen kapuk nyílnak meg előtte.

– Nagy érdeklődés volt iránta?
– Folyamatosan. Olyan teljesítményt nyújtott, ami ezt magával hozza. Ugyanakkor azt is látni kell, Barnabás elmúlt harmincegy esztendős, későn érő típus. Négy éve még Gyirmóton futballozott, utána gyorsan, rövid idő alatt tett óriási lépéseket, kettesével-hármasával vette a lépcsőfokokat. Ilyenkor a klubvezérkarnak is mérlegelnie kell: meddig tartható ez a pályaív, hol van az a pont, amikor már nem ugyanazt az értéket képviseli a piacon. A fejjátéka valóban világszínvonalú.–

– Nehéz lesz pótolni?
– Nagyon. Volt egy csatárunk, aki kinőtte magát nálunk. A korábbi klubjai ugyanúgy kellettek ahhoz, hogy eljusson idáig, de az utolsó lépést a Ferencvárosnál tette meg, mert a Fradival nemzetközi mérkőzéseket játszhatott évről évre, megmutathatta magát egy másik szinten.

– Muszáj csatárt igazolni?
– Ez a cél. Felvetődött a kérdés házon belül is, hogy muszáj-e vagy sem, de az álláspontunk az, hogy igazolnunk kell. Nagy a terhelés, több sorozatban vagyunk versenyben, forgatni kell a keretet. Jöhet sérülés, eltiltás, mindenkinek szüksége van regenerálódásra. Jók a támadóink, de a befejezéseknél a koncentrációval időnként vannak gondjaink, és egy olyan klubnál, amelynél a bajnoki cím elvárás, egyszerűen nem lehet úgy nekivágni a tavasznak, hogy nincs meg a kellő mélység a keretben.

– Elképzelhető, hogy külföldről kell megoldani Varga Barnabás pótlását?
– Igen. A magyar piacon is szétnéztünk, törekszünk is arra, hogy magyar futballistákat igazoljunk, de olyan csatárt nem találunk, amilyen ő. Idehaza biztosan nem, s talán külföldön sem.

Tóth Alexért utasítottak már vissza ajánlatot

– Térjünk át a másik kulcsjátékosra, Tóth Alexre. Mi a célja vele a klubnak? Mindenképpen eladják, vagy elképzelhető, hogy marad?
– Alex különleges srác, aki csak a futballra koncentrál. Szerény, önmagát a helyén kezelő fiú. Ha van egy ilyen tehetségünk, nagyon sok mindennek össze kell állnia ahhoz, hogy kifussa magát. Először is fejben kell nagyon erősnek lennie. Aztán kellenek a lehetőségek, és ami a legfontosabb, amikor megkapja, éljen vele. Alex élt vele. Lássuk be, ez egy versenyistálló, itt nem ajándékba jönnek a percek, hanem ki kell harcolni. Szépen halad előre, válogatott lett, minden megvan benne, hogy topfutballista legyen.

– Konkrét ajánlatot utasítottak már vissza érte?
– Igen. Ő olyan kincse a magyar labdarúgásnak, akinek megfelelő bajnokságba, megfelelő közegbe kell kerülnie. És közben természetesen nekünk is célunk, hogy bevételt generáljunk. Végre nem az van, hogy csodálkozva nézzük, a környező országokban milyen összegekért adnak el játékosokat. Mi is azt szeretnénk, hogy amikor eladunk, az valós piaci értéken történjen, és a befolyó pénzt visszaforgassuk a keretbe, az infrastruktúrába, a klub fejlődésébe, az utánpótlásba.

– Naby Keita játékjogának megszerzése mekkora fegyvertény? 
– Sokat dolgoztunk érte. Egy ilyen futballista nemcsak a pályán jelent minőséget, hanem az öltözőben is, mentalitást, ritmust, profi mintát. Rengeteg egyeztetéssel értük el a maradását, ő is áldozatot hozott, hogy továbbra is a Ferencváros játékosa legyen.

– A kapus Dibusz Dénes sérülése eléggé elhúzódik. Mikor térhet vissza?
– Az ujjsérülése hamarosan rendbe jön, de a fiatal Radnóti Dániel is megsérült, ha Gróf Dáviddal bármi történne, bajban lettünk volna. Varga Ádám pedig ízig-vérig fradista, no meg nagyon jó kapus, a Ferencvárosban szép jövő várhat rá. Nem véletlenül kötöttünk olyan szerződést, hogy bármikor visszahívhatjuk.

Nincs realitása a légiósok hazacsábításának

– A napokban Kubatov Gábor elnök kiposztolta, hogy hiába tettek ajánlatot több magyar futballistáért, rendre visszautasították. A hazai játékospolitika mennyire nehéz terep?
– A merítési lehetőség adva van. Látni kell, a külföldön játszó magyarokat nem tudjuk hazacsábítani, ennek egyszerűen nincs realitása. Tettünk ajánlatokat magyar futballistákért idehaza, olyat is, amely nemigen fordult még elő két honi klub között. Ha elutasítják, azzal nem tudunk mit kezdeni. Olyan is van, aki azt mondta, szívesebben marad az egyesületénél, ezt is el kell fogadnunk. Ugyanakkor azt is mérlegelni kell, mi szolgálja a labdarúgó fejlődését; a Ferencvárosban nemzetközi meccseket játszhat, de más klub játékospolitikájába nem szólhatunk bele.

– A nemzetközi kupaszereplést milyennek ítéli a várakozásokhoz képest?
– Ha a sorsolást követően valaki azt mondja, a két januári Európa-liga-mérkőzésnek a harminchat csapatos mezőny hatodik helyezettjeként, tizennégy ponttal vágunk neki, nem hiszem el. Szerettem volna, persze, de a realitás – főleg a büdzsék szempontjából – nem ez. Jóval előttünk járó együttesek skalpját is megszereztük, a Genkét, a Salzburgét és a Rangersét is, ezek azért nagy eredmények.

– Most már csalódott lenne, ha nem végeznének a biztos nyolcaddöntős szereplést garantáló első nyolc hely valamelyikén?
– A cél az volt, hogy mindenképpen odaérjünk legalább a rájátszásba. A Panathinaikosz nagyon kemény ellenfél lesz a jövő héten, de ahogy mondani szokták, evés közben jön meg az étvágy. Hazai pályán megoldható feladat a legyőzése, ugyanakkor utána a Nottingham, vagyis egy Premier League-együttes idegenben már egészen más dimenzió.

Robbie Keane példát mutat a játékosoknak

– A bajnoki címet az idén nehezebb lesz elhódítani? Az ősszel becsúszott néhány váratlan vereség.
– A Ferencvárosnak mindig az aranyérem megszerzése a célja. De a futball azért szép, mert nem lehet mindent végig kontrollálni, előfordul egy-egy betli. Előbb-utóbb nálunk is, ez természetes, de nem gondolom, hogy ez az idény az lesz. A tavasszal általában jobb formát mutatunk, legutóbb is nagyon erősek voltunk a téli szünetet követően. És mindenkinek el kell fogadnia, a Ferencvárosban nyomás alatt kell játszani: amíg máshol vágyott cél a bajnoki cím, nálunk elvárás, és ehhez a klub minden szintjén professzionalizmus kell, Hajnal Tamás szakértelme, Robbie Keane vezetőedző munkája, valamint az orvosi stábé, a háttérben dolgozóké, a pályamunkásoké, a takarítóké. Mindenki profin végzi a feladatát, mert csak így lehetünk sikeresek.

– Megtalálták az őszi kilengések okát?
– Elemeztük a helyzetet. Ezek a srácok sem gépek, nem lehet mindig ugyanúgy felpörögni, de az esetek többségében igenis fel kell. Az ősszel voltak olyan meccseink, amelyeket egyszerűen meg kellett volna nyernünk, túl sok pontot hullajtottunk el, sokszor nem hoztuk azt a szintet, amit el tudunk érni. Egyértelműen akarati tényezőn is múlt, talán lazábban vettük ezeket a mérkőzéseket. Biztos vagyok benne, hogy a tavasszal ilyen gondunk nem lesz.

– Robbie Keane egy éve januárban érkezett, decemberben pedig már szerződést hosszabbítottak vele. Ennyire bevált?
– Egy ír srác nem lesz egykönnyen a Tottenham csapatkapitánya, és ezzel szerintem mindent elmondtam róla. Ő egyszerűen nem tud veszíteni. Olyan karizmája van, ami a labdarúgóink számára nagyon fontos. Hogy csak egy példát említsek: a Fenerbahce stadionjában a csapatok kivonulása előtt kisétált a kezdőkörbe, óriási füttyszó fogadta, ő pedig lazán visszaintegetett. Ez imponált a játékosainknak, azt érezték, ha a „főnök” ilyen nyugodt, ők is elbírják a terhet.