Az NB I téli bevétele 0 euró; Szlovákiáé 11 millió

A Transfermarkt adatai szerint az NB I-es csapatok a télen 1.87 millió eurót költöttek új játékosokra, a piaci portál négy klubról tud, amely átigazolási díjat fizetett játékosokért: a Ferencváros, az Újpest, a Puskás Akadémia és a Mol Fehérvár FC. A három legjelentősebb transzfer a meglévő adatok alapján utóbbi két klubhoz kötődött. A Transfermarkt szerint a felcsútiak 970 ezer eurót fizettek a cseh Jakub Plsek Sigma Olomouc – Csehország) és az ukrán Artem Favorov (Deszna Csernihiv – Ukrajna) játékengedélyéért, míg a legdrágább átigazolás a korábbi francia U-válogatott Lyes Houri volt, aki a román FC Viitorultól érkezett Fehérvárra. Pénzért senkit sem adtak el az NB I-es klubok (a Lengyelországba tartó Tamás Márk jelentheti a kivételt), de még az ingyen távozott játékosok között sem találunk olyat, aki Nyugat-Európába igazolt volna.

Szerdai állás szerint 66 játékos érkezett a klubokhoz, 62 távozott. A külföldről érkezők nagy része a kelet-közép-európai térségből jött. Egyre inkább tapasztalható egyfajta nyitás a román piac felé: Houri mellett az újpesti Andreias Calacan is a Viitorultól érkezett, a Kisvárda pedig Törökországból szerződtette a 12-szeres román válogatott Iasmin Latovlevicit. A Ferencváros továbbra is próbálkozik a dél-amerikai piaccal, az argentin Gastón Lódico kölcsönbe érkezett a Lanúsból, a DVTK pedig Bolíviából szerződtetett ecuadori szélsőt, José Cortést. A Zalaegerszeg első magyar csapatként ciprusi játékost is szerződtetett, illetve az is kuriózum, hogy már két amerikai játékosa is van a zalaiaknak, továbbá a télen Afrika felé is nyitott a klub, érkezett Nigériából egy 18 éves támadó, Meschak Ubochioma.

Az a tendencia ezen a télen is folytatódott, hogy a külföldön szereplő magyar légiósok egy része hazatér, ebben az átigazolási időszakban Vécsei Bálint (a svájci Luganóból a Ferencvároshoz), Hidi Patrik (a kazah Irtis Pavlodarból a Honvédba), Ugrai Roland (a görög Atromitoszból a Honvédba) és Nikolics Nemanja (az amerikai Chicago Fire után Mol Fehérvár) is úgy döntött, hogy itthon folytatja, valamint hazatér a dél-koreai kölcsönszerződése után az újpesti Novothny Soma.

Magyarországgal ellentétben a szerb piac már télen elkönyvelt olyan mértékű bevételeket, melyek az NB I-ben nyáron sem jellemzőek. A Partizan például eladta 10 millió euróért a 18 éves védőt, Strahinja Pavlovicsot a francia élvonalban szereplő Monacónak, ami megalapozta a szerb piac 16.465 millió eurós bevételét. A Crvena zvezda az Al-Ahliba szerződött német középpályás, Marko Marin távozásával keresett 2.25 millió eurót, míg a tabellán 4. helyen álló FK Csukaricski 3 millió euróért adta el a csatár Szlobodan Tedicset Manchester Citynek. Ilyen bevételek mellett elenyészőnek számít, hogy 1.915 millió eurót költöttek is a szerb csapatok, elsősorban a Partizan, amely a kölcsönszerződése után végleg megvette az AS Romától a 23 éves nigériai csatár, Umar Sadiq játékengedélyét. Az érkező új légiósok, egy-egy afrikait leszámítva többségében délszlávok. Külföldről arányaiban kevesen tértek haza, viszont sokkal nagyobb volt a mozgás összességében a szerb Super Ligában, mint a magyar NB I-ben: 125 játékos távozott, 124 érkezett – nagyjából kétszer annyi átigazolás volt Szerbiában, mint Magyarországon, pedig csak négy csapattal szerepel több a szerb első osztályban, mint nálunk.

A horvát piac téli bevétele a szerbnél is jóval magasabb, 27.1 millió euró volt, hiszen a Dinamo Zagreb egyedül Dani Olmo Lipcsébe szerződésével 20 millió eurót keresett, míg a másik nagyobb bevétlet az NK Osijek produkálta azzal, hogy 5 millióért adta el a 20 éves belső védőt, Bosko Sutalót az Atalantának. Viszont nagy téli költekezés nem jellemezte a 10 csapatos horvát bajnokság csapatait, összesen 400 ezer eurót fizettek új játékosokért. Egyébként 66 új játékost szerződtettek a klubok, 70-en pedig távoztak.

A számok jól mutatják, hogy a horvát és a szerb piac még mindig fényévekkel a magyar előtt jár, bevételi szempontból. Viszont a szlovén Prva Ligát már sok tekintetben megelőzi az NB I. A magyar élvonal becsült keretértéke 114.25 millió euró (csapatonként 9.5), a szlovéné 59.78 (csapatonként 6) és az egy csapatra jutó átigazolások száma is magasabb (nálunk a télen 5.5 volt, a szlovénoknál 4.7). Viszont az 1.2 millió euróért az NK Maribortól a Cercle Brugges-be szerződött Dino Hotic révén a téli átigazolási időszakban a szlovén piac is nagyobb bevételt állított elő (összesen 1.845 millió eurót), mint a magyar (szerdáig 0 euró). De Hoticon kívül is távoztak játékosok erősebb bajnokságokba, Németországba, Ausztriába, Lengyelországba.

A szomszédos országok közül a piac méreteiben, a keretértékek nagyságát tekintve talán még a szlovák élvonallal kelhet versenyre a magyar, keretértékben például az NB I előrébb jár (114–69 millió euró) és mindkét országban 66-66 játékost szerződtettek a télen. Azonban a bevételeket tekintve itt is óriási a különbség és nem az NB I javára: a szlovák piac elsősorban a 6 millió euróért a Slovantól a Sportingba igazolt szlovén Andraz Sporar, az egymillióért a Philadelpiha Unionhoz távozott Matek Oravec és a 4 millióért a holland Feyenoordba szegődött Róbert Bozeník révén 11 millió eurós haszonra tett szert. Az NB I évek óta nem tud Sporting és Feyenoord szintű csapatoknak játékosokat eladni, nem hogy egy télen kettőt...

A fentiek után pedig talán már mondanunk sem kell, hogy a szomszédok közül az osztrák, az ukrán, de még a román bajnokság is a miénk előtt jár, mind a téli bevételek, mind a külföldre eladott játékosok terén. Érdekesség, hogy a szomszédok közül a románokkal szemben a legkisebb az NB I lemaradása, a román Liga csapata 3.2 millió értében adtak el játékosokat, de az öt topligába egyet se. Elhagyva a szomszédokat, kissé északabbra tekintve egyébként a lengyel bajnokság is több mint 20 millió eurós bevétellel zárt, az első számú portéka a 7 millió euróért a francia Monacóba igazolt 20 éves Legia-kapus Radoslaw Mejecki volt. A cseh piac pedig 17.57 milliós bevétellel fejezte be a téli időszakot, topligába egy játékos szerződött, a Slavia Prahától a West Hamhez Tomás Soucek 4.5 millióért.

Megállapíthatjuk, hogy üzleti szempontból, a játékosok adás-vételéből származó bevételeket, illetve a Nyugat-Európába, európai topligákba szerződött játékosok számát nézve a vizsgált térségben a magyar NB I szerepelt a legrosszabbul.