Orbán Viktor: A magyar profi futball teljesen életképes

A kormányfő, a PFLA alapítója a honlapon vasárnap megjelent interjúban a stadionépítésekről elmondta: a Puskás Stadion építése hamarosan megkezdődik, „ami azért mégis Közép-Európa egyik kiemelten nagy és szép építménye lesz a Nemzeti Olimpiai Központban. Nemcsak stadiont építünk, hanem egy egész olimpiai központot." Úgy fogalmazott, hogy félúton vannak a teljes megoldásig vezető úton. „2018-ban vagy 2019-ben képesek leszünk Bajnokok Ligája-döntőt rendezni Magyarországon."

A többi épülő stadionról elmondta, „a debreceniek jól állnak, a Fradi jól áll", továbbá négy létesítményt – a Diósgyőrét, a Mezőkövesdét, a Videotonét és a Szombathelyét – a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) pénzügyi rendszerén kívül, közvetlenül hozzák rendbe, a látványtervek már elkészültek. Hozzátette, azt szeretné, ha a kormány ezekről még a nyáron dönteni tudna, s így még idén elkezdődhetnének a munkálatok. Megjegyezte, a többi NB I-es és NB II-es stadion az MLSZ programjában újulhat meg.

A stadionépítésekre vonatkozó kritikákról úgy vélekedett, egy dolgot mindig szem előtt kell tartani: „suttyomban, szégyenkezve, magyarázkodva, a viták elől meghátrálva nem lehet alkotni". Kiemelte, hogy stadiont nem a futballistáknak építenek, ahogy színházat sem a színészeknek, az operaházat sem az operaénekeseknek, hanem a nézőknek.a PFLA alapítója a honlapon vasárnap megjelent interjúban a stadionépítésekről elmondta: a Puskás Stadion építése hamarosan megkezdődik, „ami azért mégis Közép-Európa egyik kiemelten nagy és szép építménye lesz a Nemzeti Olimpiai Központban. Nemcsak stadiont építünk, hanem egy egész olimpiai központot." Úgy fogalmazott, hogy félúton vannak a teljes megoldásig vezető úton. „2018-ban vagy 2019-ben képesek leszünk Bajnokok Ligája-döntőt rendezni Magyarországon."

A többi épülő stadionról elmondta, „a debreceniek jól állnak, a Fradi jól áll", továbbá négy létesítményt – a Diósgyőrét, a Mezőkövesdét, a Videotonét és a Szombathelyét – a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) pénzügyi rendszerén kívül, közvetlenül hozzák rendbe, a látványtervek már elkészültek. Hozzátette, azt szeretné, ha a kormány ezekről még a nyáron dönteni tudna, s így még idén elkezdődhetnének a munkálatok. Megjegyezte, a többi NB I-es és NB II-es stadion az MLSZ programjában újulhat meg.

A stadionépítésekre vonatkozó kritikákról úgy vélekedett, egy dolgot mindig szem előtt kell tartani: „suttyomban, szégyenkezve, magyarázkodva, a viták elől meghátrálva nem lehet alkotni". Kiemelte, hogy stadiont nem a futballistáknak építenek, ahogy színházat sem a színészeknek, az operaházat sem az operaénekeseknek, hanem a nézőknek.

„A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak" – jelentette ki, példaként felhozva a Videotont, a Győrt, a Diósgyőrt, a Honvédot, a Debrecent, a Pécset, az MTK-t és a Paksot. Hozzátette: „a Fradinak hamarosan lesz kérője, erősebb és nagyobb, mint bárki másnak, ez hetek kérdése. A Kecskemét is meg fog erősödni, csak először kicsit meg kell melegednie Magyarországon a Mercedesnek." Értékelése szerint ez azt jelenti, hogy 10-11 klub biztos lábakon áll, így már csak ötöt-hatot kell stabilizálni.

A gazdasági helyzetről még megjegyezte, az MLSZ jó rendszert alakított ki a tévés pénzek ügyében és hamarosan a szerencsejátékból is több pénz érkezhet a futballba. Utóbbival kapcsolatban elmondta, arra vártak, hogy az Európai Unió hozzájáruljon az online szerencsejáték szabályozásához. Ez megtörtént, a törvényt elfogadták, most az ebből befolyó pénzek elosztási rendjét kell megalkotni.

A kormányfő hangsúlyozta: a futballklub nem gazdasági vállalkozás. Aki nem így gondolja, félreérti a helyzetet. Egy vállalkozásnak egyetlen szempontja van, hogy tulajdonosának minél nagyobb hasznot hozzon. A futballban ez lehetetlen – jelentette ki. „A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész" – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök a TAO-programot teljes sikernek tartja. „A számok mellbevágóan biztatóak. Százával épülnek a pályák, tucatjával a csarnokok és hamarosan tucatjával fognak épülni az uszodák is, amit nagyban segít, hogy 2021-ben Budapest rendezheti a világ harmadik legnagyobb sporteseményét, a vizes vb-t."

Hozzátette, a program egyik nagy eredménye, hogy Magyarországon három év alatt létrejöttek azok a kapcsolatok, amelyek nyugaton ötven év alatt szervesen erősödtek meg. Szerinte nem arról van tehát szó, hogy kedvezőbb így adózni, hanem arról, hogy sportvezetők és magántőkések leülnek, beszélnek egymással és gondoskodnak arról, hogy megvalósuljon, ami fontos a számukra, s arra kölcsönösen áldoznak, az egyik a munkáját, a másik a pénzét.

A kormányfő a futballról globálisan is véleményt mondott, a legnagyobb problémát az európai jómódú klubok és a pénz viszonyrendszerében látja. Szerinte az európai szövetség (UEFA) érzékeli ezt a problémát és próbál gyógymódokat találni rá például az úgynevezett pénzügyi fair play bevezetésével. Ezt jó kezdeményezésnek nevezte Orbán Viktor, de úgy vélte, ezzel „nem tudja orvosolni a bajt, inkább a jelenlegi helyzettel akar elfogadható együttélést kialakítani".

„Egyetlen megoldás van, ha visszatérünk Bosman-világ előtti időszakhoz. Ezt speciel nem az Európai Unió ellenében mondom, de az unió hozta a nyakunkra ezt a szerencsétlenséget. Ezt az Európai Unió legsúlyosabb hibái közé kell sorolnunk és csak az unió javíthatja ki" – mondta Orbán Viktor, aki szerint „a foci a kultúra része, ezért speciális szabályok kellenek, s nem lett volna szabad gazdasági tevékenységgé minősíteni".

A Bosman-szabály lényege: a futballista belga Jean-Marc Bosman keresete nyomán az Európai Bíróság 1995 decemberében úgy foglalt állást, hogy az uniós külföldi játékosok számának korlátozása az Európai Unió tagállamaiban hátrányos megkülönböztetésnek minősül, azaz korlátozza a szabad munkaerő-áramlást.

Arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha Csányi Sándor MLSZ-elnök „feladná a hosszú távra tervezett, láthatóan küzdelmes munkáját", a miniszterelnök úgy reagált, hogy „Csányi Sándort ismerem, jász, az pedig kemény fajta. Nehéz elképzelni, hogy az MLSZ elnöke meghátrálna."

Orbán Viktor az idén élvonalba jutott Puskás Akadémia alapítójaként az intézmény céljairól is beszélt, s kifejtette nem az NB I-es, illetve NB II-es szereplés a cél, hanem az, hogy játékosokat neveljenek. Hozzátette, az előre elgondolt ütem szerint haladnak, minden két évben legalább négy játékost „adnak fel" a Videotonnak.

Az interjúban a kormányfő az általa alapított Puskás Akadémiáról elmondta: amikor elkészítik terveiket, akkor az akadémia nemcsak saját magát, nem is a Videotont, hanem elsősorban a magyar labdarúgást tartja szem előtt. „Ez számomra becsületbeli ügy. Nemzeti önbecsülés és büszkeség nélkül még a focinak sincs értelme" – jelentette ki.

A mostani divattal szemben arra nevelik a gyerekeket, hogy első a klub, második a csapat, harmadik a játékos – tette hozzá. A kormányfő úgy látja, a pályákon már „ránk köszöntött" az önérdek fölé emelkedés képessége. „A klub fontosabb, mint a játékos, a csapat fontosabb, mint én vagyok. Az ország sikere mindig fontosabb, mint egy klubsiker" – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint mivel futballt a klubokban „csinálnak", ott faragják a játékosokat, nem csak a Magyar Labdarúgó-szövetségnek (MLSZ), hanem az egyesületeknek is a magyar labdarúgás egészében kell gondolkodniuk. A kormányfő hozzátette: a magyar futball szempontjából aligha lehetne szomorúbb helyzet, mint amikor nem maradnak talpon a selejtezők után a klubcsapataink. „A Videoton kiesése, vagy a Győr kiesése nemcsak a Videotont vagy a Győrt veti hátra, hanem az egész magyar labdarúgást" – jelentette ki.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Puskás Akadémia stadionjának építéséhez nem használnak közpénzt, azt magánadományokból fedezik. Ezt azért tartotta fontosnak, hogy ne adjon felesleges támadási felületet, másrészt miniszterelnökként helyzeti előnye van, az üzleti élet szereplőit meg tudja győzni arról, ha egy ügy fontos.

A kormányfő hozzátette: reméli, hogy a következő ötven évben csupa olyan miniszterelnök lesz Magyarországon, aki valamilyen célra összehoz annyi magánadományt, hogy valami fontos, különleges, egyedi létrejöjjön. „Hagyományt akartam teremteni, remélem, lesznek követőim" – tette hozzá Orbán Viktor.