Videoton: „Sajnos már mindenki a Fradi-meccsről beszél”

A FORDULÓ FORDULATA ÉS A FORDULÓ CSAPATA

Nagyszerű tavasza van eddig a Videotonnak, amely a Ferencváros mögött hárompontos hátrányban töltötte a téli szünetet a tabella második helyén, ám miután szombaton legyőzte 1–0-ra a Debrecent, a Ferencváros pedig 2–2-es döntetlent játszott a Pakssal, kétpontos előnnyel vezeti a bajnokságot. A tavasszal játszott nyolc NB I-es meccséből hatot megnyert a fehérvári együttes, kettő végződött döntetlenre, veresége még nincs, a gólkülönbsége 15–3. Meggyőző teljesítmény.

Keveseknek van nagyobb rálátásuk arra, mi történik a pályán, és miért működik remekül a fehérvári csapatjáték, mint a védelem vezérének, Juhász Rolandnak.

„Minden stratégiánál, taktikánál és felállásnál fontosabb oka a sikernek, hogy nagyon összetartó a társaság, kiváló a csapatszellem, megfeszítve küzdünk egymásért – mondta lapunknak Juhász Roland. – Jellemző, hogy a gólörömök milyen jól kifejezik, mennyire van együtt egy csapat, és aki látja, miként örülünk együtt egy-egy gólnak, érti, miről beszélek. Persze kell az is, hogy az edzőnk tökéletesen megtalálta, milyen játékstílus fekszik nekünk, és miután nagyon jól sikerült a téli alapozásunk, tudjuk is játszani azt a futballt, amit elképzeltünk, s hétről hétre fejlődünk.”

Az InStat statisztikai elemzőrendszer meccsindexe alapján a rutinos védő volt a Debrecen elleni mérkőzés legjobbja 290 pontjával, és az első öt helyen egyaránt Videoton-játékos kapott helyet ezen a találkozón.

Ez alapján az 1–0-s végeredmény nem is fejezi ki hűen a két csapat közötti különbséget?

„Ketté kell választani ezt a mérkőzést. Az első félidőben nagyon meggyőző játékot mutattunk, sokat birtokoltuk és járattuk a labdát, próbáltuk fárasztani is a Debrecent, kihasználva, hogy neki hétközi meccse is volt. Sikerült is megszereznünk a vezetést, de a második félidőben megnehezítettük a dolgunkat azzal, hogy nagyon visszavettünk. Benne volt a pakliban, hogy egy megpattanó labdából vagy ártalmatlan szituációból kapunk gólt, és akkor csakis önmagunkat hibáztathattuk volna. Szerencsére ez nem következett be, de emiatt van bennem hiányérzet.”

Kétpontos előnyével persze még nem dőlhet hátra a Videoton, hogy mást ne mondjunk, két hét múlva következik a Fradi elleni rangadó, amelyet pályaválasztóként, a felcsúti Pancho Arénában játszhatnak a fehérváriak, de egy esetleges vereségnél megint lépéshátrányba kerülhetnek. Kísértetiesen hasonló volt a helyzet tavaly is, amikor ugyanilyen szoros, fej fej melletti versenyfutásban volt a Videoton a Honvéddal, és abban a párharcban ugyebár alulmaradt.

„A tavalyi eseményeket már lezártuk magunkban, most csak arra koncentrálunk, hogy ezúttal mi örülhessünk a végén. Nem érdemes már azzal foglalkoznunk, hiszen nagyon sok minden változott azóta, nekünk például más edzőnk van. Fontos, hogy ne tekintsünk túlságosan előre, mindig csak a következő mérkőzésre fordítsuk a figyelmünket. Sajnos már mindenki a Fradi elleni összecsapásról beszél, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy előttünk van egy nagyon nehéznek ígérkező találkozó a Paks otthonában. Nagy riválisunk példáján épp most láthattuk, hogy nem számíthatunk sétagaloppra.”

A FORDULÓ KÜZDŐJE

A kissé kilátástalanul küzdő Debrecenben egyedül Varga Kevin pörgött a maximumon a Videoton ellen 1–0-ra elveszített bajnokin, de ki is állíthatták volna. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a vesztes csapatból nevezze meg a Nemzeti Sport a mérkőzés játékosát, a Videoton–Debrecen (1–0) rangadó lefújása után azonban nagyon hajlottunk erre. Végül Kovács Istvánt (Videoton) választottuk, aki különösen az első félidőben nyújtott jó teljesítményt, de a mérkőzés összességét tekintve a vendégek közül Varga Kevin is megérdemelte volna a címet.

A 22 éves középpályás a 6. forduló óta folyamatosan a DVSC kezdőcsapatában kap helyet. Első öt meccsén három gólt szerzett, mindegyiket lendületes megindulás és gyors cselek után leadott, védhetetlen bal- vagy jobblábas lövésből. Játéka kicsit Dzsudzsák Balázséra emlékeztet, igaz, a jó szezonkezdet óta a vártnál kevesebbszer sikerült kitűnnie a mezőnyből.

A Videoton ellen azonban nem lehetett panasz a teljesítményére, csapatából kizárólag benne volt meg a kellő dinamika és tűz. Szó szerint csúszott-mászott a labdákért, sok csellel, megindulással próbálkozott, még ha társak hiányában ennek ezúttal nem is lett meg az eredménye.

„Tudtuk, a Videoton mire képes, felkészültünk belőle – mondta Varga Kevin – mégis kaptunk rögzített szituációból egy gólt. Ennek ellenére úgy gondolom, játékban felvettük a hazaiakkal a versenyt. Igaz, hogy többet birtokolták a labdát, de jelentős fölényben nem futballoztak. A második félidőre nagyobb önbizalommal futottunk ki, jobban is játszottunk. Igaz, helyzetet igen keveset alakítottunk ki, de reménykedtem benne, hogy a pontrúgásaink egyikéből sikerül egyenlíteni.”

A bizonyítási vágy a fiataloknál sokszor pontatlansággal párosul, a Debrecen támadója sem kivétel ez alól. A 82. percben Lazovics buktatásáért sárga lapot kapott, de már negyedórával korábban is figyelmeztethették volna. Akkor Marko Scsepovicsot rúgta meg, a szerb csatárt ápolni is kellett. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy lapja után nem sokkal Lazoviccsal ismét „sárgagyanús” esetben szabálytalankodott, szerencsésnek mondhatja magát, hogy nem állították ki.

„Az őszt négy sárga lappal zártam, tisztában voltam vele, hogy tavasszal előbb-utóbb úgyis kapok egyet. Sajnálom, hogy nem koncentráltam eléggé, és a következő mérkőzést ki kell hagynom…”

A FORDULÓ RÉMÜLETE

Egy felugrás két súlyos sérülés: a Haladás kapusának az orrcsontja törött el, a balmazújvárosi támadónak, Harsányi Zoltánnak a bokaszalagja szakadt el.

Nagy izgalommal készült Gyurján Márton a Balmazújváros elleni mérkőzésre. A Haladás kapusa ebben a szezonban először állhatott kezdőként a gólvonal elé, ráadásul csak péntek délután dőlt el a játéka, miután kiderült, hogy a hátát fájlaló Király Gábor nem védhet. Okkal érezhette a 22 éves játékos, hogy eljött a pillanat amikor bizonyíthatja társainak, a szakmai stábnak, no meg a szurkolóknak, hogy képes a 108-szoros válogatott kapus helyettesítésére. Nem is volt gond, magabiztosan védett az első félidőben, jól reagált a beívelésekre, s jól irányította a védelmet is.

Aztán jött az 53. perc ijesztő jelenete.

Az egyik jobb oldali beadás után egyszerre mozdult a labda irányába a balmazújvárosi Harsányi Zoltán és Gyurján Márton, így elkerülhetetlenné vált az ütközés. A levegőben repülő vendégcsatárt a háló fogta meg, a kapus eszméletét vesztve, vérző orral terült el a füvön. Az eset közelében helyezkedő társak azonnal orvosért majd mentőért kiáltottak, majd rövid ápolás után előbb hordágyra fektették, majd a helyi Markusovszky kórházba szállították.

„Gyurján Márton az éjszakát a sürgősségi osztályon töltötte, vasárnap reggel átkerült a fül-orr-gégészetére – tudtuk meg dr. Prugberger Simontól, a Haladás csapatorvosától. – A vizsgálatok során kiderült, hogy orrcsonttörése, agyrázkódása van, az orrán ötcentis nyílt seb keletkezett. Az is bizonyossá vált, hogy szerencsére nem szenvedett maradandó károsodást. Jelenleg még erős fájdalmai vannak, szédül, hányingere van az agyrázkódás miatt. Az osztályon jó ellátást kap, vélhetően néhány napon belül hazatérhet, ám azt tudni kell, hosszabb időt igénybe vesz a felépülése, hiszen az orrcsonttörés nyolc napon túl gyógyuló sérülés.”

A vétlen sportbaleset okozója, Harsányi Zoltán sem úszta meg sérülés nélkül.

„Részleges bokaszalag-szakadást szenvedtem, valamint a vállam is kificamodott. Mindkettőt hétfőn rögzítik és utána hosszabb pihenő vár rám. Hallottam, szegény szombathelyi kapus sokkal rosszabbul járt, mint én, pedig, ahogy csak lehetett, próbáltam elkerülni az ütközést, ám hiába repültem a levegőben, úgy emlékszem, meglökött, vagy talán meg is rúgott valaki hátulról. Remélem, hamarosan mind a ketten újra játszhatunk.”

A SZERENCSÉTLEN SÉRÜLÉS VIDEÓN

A FORDULÓ MÉRKŐZÉSE ÉS TANULSÁGA

Viharos meccs volt a napsütésben.

Kemény ütközések, párharcok, elmaradt és megítélt kiállítás, két kapufa, vérző fej, hosszabbításban megítélt tizenegyes – nem csoda, ha a lefújást követően mindkét oldalon hevesebben dobogó szívvel nyilatkoztak a szereplők a Ferencváros–Paks (2–2) mérkőzés után.

Ilyenkor érdemes talán a véleményalkotással várni egy keveset, kell egy óra, amíg lehiggadnak a kedélyek. A Ferencváros Botka Endrét jelölte ki, hogy értékelje a mérkőzést, a házigazdák védője már indulatokról mentesen, sőt időnként önkritikusan értékelt. Először arról faggattuk, a felforgatott védelem mennyire volt zavaró, hiszen Otigba Kenneth megsérült, a középső védőnek visszavont Leandro korán kivált, a helyére beálló Pedrosót lecserélte Thomas Doll.

„Nem gondolom, hogy a védelem összetétele miatt maradt el a győzelem – értékelt a 23 esztendős futballista. – Természetesen valamennyien sajnáltuk, hogy Leandro cserét kért a mérkőzés elején, az ő kiválásával sokat veszítettünk, de ez nem lehet magyarázat a két pont elvesztésére.”

Talán mégis… A lelátóról nézve feltűnik, hogy Gera Zoltán és Hajnal Tamás távollétében Leandro szervezte eddig az Ferencváros játékát, a Paks ellen is ziccert teremtett egy tért ölelő átadással az első percben – szűrőként még hatékonyabb, mint korábban, ezúttal a kényszer miatt lépett vissza egy sorral. Cseréje után sokkal kevesebb elképzelés volt a hazaiak játékában.

No de visszatérve Botka Endréhez! Miért maradt el a győzelem?

„Rosszul kezdtünk, és sajnos nem először a bajnokságban. Az első percben rögtön volt egy nagy helyzetünk, akkor azt reméltem, most élesen, koncentráltan indítjuk a meccset, mint legutóbb, Debrecenben, de a folytatás sajnos másként alakult. Ha vezetést szerzünk rögtön az elején, alighanem más mérkőzés lett volna, de így azt kell mondanom, elfogadhatatlan volt, amit az első félidőben nyújtottunk. A szünet után átálltunk a kétcsatáros formációra, ezzel a játék a paksi tizenhatos előterében zajlott. Sajnos amikor egyenlítettünk, és növelni próbáltuk a nyomást, újabb gólt kaptunk, de a meccs végéig harcoltunk, és ha a győzelem elmaradt is, egy pontot megmentettünk.”

Az ellenfélről Botka Endre úgy vélekedett, nem lett volna meglepve, ha Vági Andráson kívül másik három-négy paksi futballista is piros lapot kap, de szerinte ezzel kár utólag foglalkozni.

„Tovább harcolunk, és tanulnunk kell ezekből a mérkőzésekből. Sok ilyen ellenfélre számíthatunk, amely bekkelni érkezik hozzánk, lezárja a széleket, lassítja, széttöri a játékot. És olyan is lesz még, hogy fontos játékosok hiányoznak, meccs közben megsérülnek. Ez mind csak kifogás: nem mozogtunk elég sokat ahhoz, hogy rést üssünk a védőfalon, ezért nem nyertünk. Igen, voltak nehézségeink szombat délután, és akkor mi van? Aki bajnok akar lenni, annak ezeket mind el kell bírnia.”

A FORDULÓ PECHJE

Hétfőn derül ki, hogy Nagy Gergő bokasérülése mennyire súlyos, mindenesetre nagy érvágás lenne a kispestieknek, ha a középpályás hosszú időre kidőlne a sorból.

Abban a pillanatban, ahogyan a földre került, érezni lehetett, nagy a baj – a kispesti Nagy Gergő bokája aláfordult, ahogyan az újpesti Novothny Soma megrúgta a szombati, gól nélküli bajnokin. A hazaiak középpályása belépett a labda és a csatár közé, s ezután rúgott oda az újpesti, egyébként teljesen vétlenül. A Honvéd futballistája fájdalmában a gyepet ütötte, ez persze nem is meglepő, hiszen benne van a pakliban, hogy súlyosabb sérülést szenvedett. Hétfőn megy MRI-vizsgálatra, akkor derülhet ki a pontos diagnózis. Mivel Supka Attila, a Honvéd vezetőedzője a meccs utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy Nagy Gergő pattanást hallott, amikor odaléptek neki, előfordulhat, hogy részlegesen elszakadt a bokaszalagja.

A FORDULÓ VESZTESE

Baj van a DVTK-val, s Miskolcon pánikhangulat uralkodik, hiszen a kiesés fenyegeti a piros-fehéreket.

Ebben az évben a Ferencvárost csak a Diósgyőr verte meg. No, igen: az FTC legyőzése volt a Diósgyőr egyetlen győzelme 2018-ban. Ezen kívül két döntetlen (a Vasas és a Honvéd ellen), valamint öt vereség (Paks, Videoton, Haladás, Balmazújváros, Puskás Akadémia) a csapat mérlege.

Mi a baj?

„Hetek óta ezt kérdezgetjük egymástól – mondta Busai Attila, a DVTK középpályása. – Ha leülünk beszélgetni, erre keressük a választ Bódog Tamással, a többi stábtaggal ugyancsak rendre arról beszélünk, ki hogyan látja, mi nem működik. Nem tudok egy okot mondani, amelyen ha változtatnánk, minden rendben lenne. A játékunk nem működik, ezt érzi mindenki – de hogy miért nem?! Vasárnap reggel megnéztük az adatokat, tizenkét kilométernél is többet futottam, de magam is azt éreztem, ennek alig látta a csapat a hasznát. Túlságosan távol vagyunk egymástól, nagy területeket hagyunk az ellenfélnek, a megtett táv zöme hátrafelé futás, mert menteni kell az elrontott támadásunk után… Mély gödörben vagyunk, tavaly az utolsó fordulóban maradtunk bent, és bár ősszel voltak jó időszakaink, alapvetően nem erősödött a keret az előző idényhez képest, legalábbis szerintem. Egy győzelem kellene, az kirántana minket a kútból, elhiheti, senki sem akar ősszel az NB II-ben futballozni.”

A DVTK legközelebb az Újpest vendége lesz, de azon a meccsen már nem Bódog Tamás irányítja a diósgyőrieket, ugyanis a szakvezetőt hétfőn menesztette a vezetőség, vagyis nemcsak a Diósgyőr, hanem Bódog Tamás is a 27. forduló nagy vesztese lett.