Történelmi igazolás küszöbén: Huszti András már a Steauával edz – NS-infó

Történelmi igazolásra készül a CSA Steaua: a 25 éves jobbhátvéd Huszti András lehet a nagy múltú, jelenleg a másodosztályban 8. helyen álló bukaresti klub első, Magyarországról szerződtetett magyar játékosa.

Huszti csütörtökön utazott Bukarestbe, ma már együtt edz a csapattal. Az edzés után következhet az orvosi vizsgálat és a szerződéskötés, de ez már csak formalitás, úgy tudjuk, az egyezség már megszületett. Daniel Oprita vezetőedző csapatában Huszti lesz a negyedik légiós, három spanyol játékos mellett.

Huszti András korábban játszott a Puskás Akadémia, a Budafok, a Zalaegerszeg, az Újpest és a Fehérvár FC színeiben. Szeptember óta nem volt csapata, szabadon igazolható, mióta távozott Zalaegerszegről (augusztusban két NB I-es meccsen még pályára lépett a ZTE-ben), és bár a téli felkészülést Nyíregyházán kezdte, edzőmeccsen is játszott a Szpariban, végül légiósnak áll, először szerepelhet külföldön a pályafutása során.

AMIT A STEAUÁRÓL TUDNI KELL…

A bukaresti Védelmi Minisztérium klubjaként 1947-ben létrehozott Steaua, amely 1986-ban – Jenei Imre irányításával, Bölöni Lászlóval is a soraiban – a Bajnokcsapatok Európai Kupáját is megnyerte a rendszerváltás után is uralta a román bajnokságot, 1993 és 1998 között zsinórban hatszor végezve az első helyen. A román futball legsikeresebb csapataként 1951 és 1998 között összesen hússzor nyerte meg a bajnokságot.

A klub 1998-as privatizálásakor jelent meg, először kisebbségi részvényesként Gigi Becali, aki öt év alatt már a klub egyedüli tulajdonosa lett. 

A Védelmi Minisztérium jogásza, Florin Talpan azonban a 2010-es években perek sorát indította Becali klubja ellen, mondván, hogy a klub megvásárlásakor az üzletember csak a csapatot és a játékosokat vette meg, a csapat színeivel, címerével, sikereivel és brandjogaival továbbra is a minisztérium rendelkezik. Éppen ezért, 2017-ben CSA Steaua néven újraindították a hadsereg klubjának labdarúgó-szakosztályát, amely a bukaresti városi bajnokságból indulva 2021-re eljutott a Liga 2-be.

Azonban hiába végzett 2023-ban és 2025-ben is feljutást érő helyen, közvetlenül közpénzből finanszírozott klubként nem szerepelhet az élvonalban (a Superligát működtető Profi Liga tagjai csak cégformában működő csapatok lehetnek), a Védelmi Minisztérium azonban nem akarja megváltoztatni a működési formát, inkább évek óta a sporttörvény módosításáért lobbizik. 

Talpan viszont még 2017-ben megnyerte a Becali klubja elleni, brandjogokra vonatkozó pert, amely eszerint nem használhatja a Steaua elnevezést. Így született meg a FCSB (ami a Fotbal Club Steaua Bucuresti rövidítése), és az ítélet szerint Becali csupán a 2003 után elért eredményekkel rendelkezik. A minisztériumi Steauának ítélték oda az 1998 előtti sikereket (20 bajnoki cím, 19 Román Kupa, BEK és Európai Szuperkupa-győzelem), a köztes öt év eredményeiért, főként a 2001-es bajnoki címért pedig továbbra is zajlik a pereskedés. 

Talpan azóta már a FCSB élvonalbeli tagságának jogtalansága miatt indított újabb pereket, többek között a szövetség ellen is, mondván, hogy 2003-ban alakult klubként a legalsóbb osztályban kellett volna indulniuk. A Liga 2-es Steaua jogásza olyan komolyan veszi a névhasználati jogokat, hogy még a FCSB-t Steauának nevező televíziós kommentárokat is feljelentette a román médiahatóságnál. 

Az UEFA és a román Profi Liga viszont egyelőre elismeri a FCSB-t a Steaua jogutódjaiként, a szurkolók pedig a lábukkal szavaztak: a Liga 2-es csapat mérkőzései többnyire csupán pár száz néző kíváncsi, többségükben a Becalival haragban levő szurkolói csoportok tagjai.