Amikor szabad a pálya

Noha a szakvezetők szinte minden együttesnél jól sikerült felkészülésről beszéltek, hullámvölgybe kerültek az élvonal reprezentánsai: az Újpest a Százhalombattától, a Ferencváros a Kaposvártól, a ZTE a Büktől szenvedett vereséget. Az újpesti vezetőedző, Szabó András szerint úgy fest, a játékosoknak időnként hányingerük van a labdától.

Mezey György:

Mezey György: – Még szerencse, hogy hullámvölgyben vannak. Ha most lennének csúcsformában, az azt jelentené, hogy eddig nem dolgoztak. Azért vigyázni kell a szavakkal, mert bár a szakemberek pontosan tudják, Szabó Andris miről beszél, véleménye mégis negatív imázst kelthet.
Nyilasi Tibor: – Az időjárás miatt sajnos nálunk nagyon hosszú a téli felkészülés, és elhiszem, hogy Törökországból vagy Ciprusról hazajönni a rosszabb minőségű pályákra nem túl nagy öröm, de ez nem jelent sokat, közeleg a Fradi–Újpest, és akkor más lesz a hozzáállás, a játékosoknak labdaéhségük lesz, ebben biztos vagyok.
Csank János: – Vannak időszakok a felkészülésben, amikor előfordul, hogy gyengébben teljesítenek a csapatok, amikor az eredmények nem annyira lényegesek, mint szezon közben. Tudni kell, hogy a műfüves pályán a szokottnál óvatosabban mozognak a futballisták, vigyáznak magukra.
Kemény Dénes: – Az edző szavaiban költői túlzás lehet, de előfordulhat ilyesmi, ilyenkor a tréner tarthat olyan edzéseket, amelyek ezt az érzést elmulasztják. Két héttel a rajt előtt egy vereségből nem kell ügyet csinálni, sőt ez még jót is tehet, hiszen edző és csapata önkritikát gyakorolhat, amelynek pozitív hatása lehet a későbbiekben. Talán még jobb is ilyenkor egy figyelmeztető kudarc, mint egy túlzottan megnyugtató, nagy különbségű győzelem.
Hajdú B. István: – Azért a labda véleménye is érdekes lehet, ki tudja, talán azt mondaná, az érzés kölcsönös. Ha a futásból, az erősítésből lesz valakinek elege, az még érthető, de mi a baj a labdával? Egyébiránt a sportsajtó tipikusan negatív hozzáállásáról van szó, mert nálam ez a hír így szól: noha messze még a rajt, a Százhalombatta, a Kaposvár és a Bük máris pazar formában futballozik, micsoda pezsgés várható az NB I B-ben! Szélesedik a bázis, az alsóbb osztályokban már most is káprázatos teljesítményekkel találkozhatunk. Egyébiránt lehet, rosszul értelmezték Szabó szavait, mert ő büszkén azt akarta mondani: ha tudnák, játékosait a labda látványától hány inger éri!

Az Újpest leigazolta saját kapusedzőjét: a lilák megszerezték a 39 éves Brockhauser István játékengedélyét.

Hajdú B.: – Neki még biztosan nincs hányingere a labdától, de szemtelenül fiatalon kapott szerződést a szeptemberben negyvenéves David Seamanhez képest. Sőt, a példa követendő lehet, és talán Szeiler József is újra kesztyűt húz az Üllői úton, Bognár György Sopronban, Bozsik Péter Zalaegerszegen, Szentes Lázár Debrecenben lesz ismét játékos, Siófokon pedig összeáll a Csank–Sallói tengely.
Csank: – Nemrég még én is érdeklődtem felőle, de azt hallottam, ha hazajön, abbahagyja a játékot, és így is tett. Szóval, én jó kapusnak tartom, és ha fizikailag rendben van, még jól is jöhet egy féléves szünet, amely után el tudom képzelni, hogy minden gond nélkül megoldja a feladatot. Talán csak azt sajnálom, hogy az alsóbb osztályokból nem kerül fel annyi kapustehetség, mint régebben.
Nyilasi: – Jó az öreg a háznál. Hétfőn láttam a Tottenham–Fulham meccset, a vendégeknél Van der Sar hiányzik, a tartalék kapust kiállították, és amire senki nem gondolt volna néhány hete: a harmadik számú kapus kapott főszerepet. Pista odatartozik, ismeri a körülményeket, szóval, ez
ésszerű döntésnek tűnik.
Kemény: – Szerencsés eset, egy hasonló korú középpályást már nehezebb reaktiválni, de a kapus úgymond kortalan, az ezen a poszton szereplők huszonnyolc-harminc esztendősen vannak a csúcson, és így pályafutásuk vége is kitolódhat.
Mezey: – Sok furcsaság előfordulhat a pénzben szűkölködő világban, a gazdasági megfontolások is diktálhatták ezt a lépést. Igaz, jó kapus szerintem még most is, és én annak idején nyugodtan állítottam a kapuba az akkor már szintén nem tejfelesszájú Koszta Jánost, és ez jó húzásnak bizonyult.

A Stadler Józsefre első fokon kiszabott öt és fél éves börtönbüntetést a Legfelsőbb Bíróság négy és fél év fogházra enyhítette, amelyből a csalás és más bűncselekmények miatt elítéltnek legalább huszonkét hónapot, azaz csaknem két évet le kell ülnie. A labdarúgásban ismertté vált akasztói vállalkozó által építtetett stadionban évek óta nem játszottak élvonalbeli futballmérkőzést.

Mezey: – Hogy szegény Józsi bátyám pere mögött mi is van, azt nem tudom, de azt igen, hogy az a csodálatos stadion ebek harmincadjára került. Talán már ő is elátkozta azt a pillanatot, amikor kitalálta, hogy a futballt próbálja gyarapítani.
Nyilasi: – Vegyesek az érzéseim. Mint futballszerető ember, megsüvegelem, amit a labdarúgásért tett, és gyönyörű a stadion. Sajnos, azon a környéken nincs, nem is volt igazán igény az élvonalbeli futballra, csak akkor voltak nézők, ha a nagycsapatok vendégeskedtek ott. Úgy tudom, az utánpótlásgárdák játszanak majd Akasztón, szóval, próbálják kihasználni, hogy van egy ilyen remek létesítmény.
Kemény: – Én csak a tévében láttam a pályát, de nekem a képernyőn keresztül is szépnek tűnt, kár érte, hogy nincs benne futball, az a furcsa helyzet, hogy ahol viszont van erős együttes, ott mindent megadnának egy ilyen létesítményért. Az lenne az igazi, ha a közelben működő csapatok közül valamelyik megerősödne, feljutna, és lenne újra futballélet abban az arénában.
Csank: – Szomorú. Hogy miért büntetik, azt nem tudom, de azt igen, mennyi áldozatot hozott a futballért. Ahelyett, hogy a pénzt külföldre menekítette volna, inkább a labdarúgásba fektette, így került reflektorfénybe, meglehet, így vált támadhatóvá. Sajnálom, hogy a stadionban nem nagyon van futball, igaz, annak idején azt is sajnáltam, hogy oda épült.
Hajdú B.: – A büntetés jogi kategória, magam nem tudom megítélni, megérdemli-e a sorsát. Hogy nincs ott meccs, az várható volt, a puszta közepén épített stadiont nehéz kihasználni.

A magyar válogatott eddigi főtámogatója, a Dreher Rt. az előző évi szponzori díját megduplázta volna, de az MLSZ mégsem hosszabbította meg a szerződést. A szövetség egy angol ügynökséggel köt egyezséget, amely vállalta, hogy négy nagy vállalatot – többek között egy autóscéget, egy bankot és a Dreher vetélytársát, a Borsodi Sörgyár Rt.-t – állít a magyar labdarúgás mellé.

Mezey: – Jól tette az MLSZ, hogy így döntött, a gazdasági megfontolásokat figyelve ugyanis kötelessége a legelőnyösebb ajánlatot elfogadni. A részleteket nem ismerem, de ma már kevés a csak a közös múlton alapuló kapcsolat, az olasz válogatottat magam már láttam többféle sportszergyártó cég által gyártott mezben, ha jól tudom, most is új márkájú dresszben játszanak.
Csank: – Minden szponzorra szükség van, és talán az MLSZ is segíthet abban, hogy a Dreher is megmaradjon. Félek attól, hogy ezek után ez a cég elfordul a sportágtól, bár úgy tudom, több klubot is támogat. Ebbe nincs beleszólásom, de így túlságosan is megoszlik a figyelem, a cég helyében én egy vidéki csapat mellé állnék, azt támogatnám, annak talán nagyobb hatása lenne.
Hajdú B.: – Remélem, felelősségteljes döntés született, mindenesetre ez a hír számomra jelzi, hogy van valami a magyar futballban, aminek nő az értéke. Az időpont kétségkívül szerencsés, hiszen április elejéig van esély arra, hogy a válogatott kijusson az Eb-re.
Nyilasi: – Ez üzlet, abban pedig nincs helye az érzelemnek. Hiába volt szimpatikus az eddigi támogató, a pénz beszél…
Kemény: – A lényeg, hogy a szövetség minél jobban járjon, mert minél több pénzből gazdálkodhat, annál nagyobb az esély arra, hogy magasabb színvonalon működjön, és ily módon erősödjön a futball.

Varga Zoltán eldöntötte: a mérkőzéseken nem rejtőzik el a nézőtéren, hanem a kispadról dirigálja a Győr csapatát. Varga elmondta: ő a szakmai igazgató, s noha mindent megbeszél a segítőivel, elsősorban a vezetőedzővel, Csertői Auréllal, övé a felelősség, így övé a döntési jog is.

Nyilasi: – Nem meglepő a dolog. Ha jönnek az eredmények, senki nem törődik azzal, ki hol ül, legalább egy színes egyéniség újra a kispadon lesz.
Hajdú B.: – A magyar futball jelenlegi helyzetében nincs az a tribün, ahol el lehet bújni, az őszi nézőszámokat ismerve tíz perc után még az is észrevette volna, hogy hol ül Varga, aki nem is akarta keresni. Aki néhány hete értetlenkedett azon, miért mondott le Tamási Zsolt, az ETO előző edzője, most megkapta a választ: ő nem fogadta volna el ezt a felállást. Ez azért karakán lépés Vargától, ha ő dönt, legyen övé a felelősség is, ez így tisztességes.
Kemény: – A magyarországi fogalmak szerint a szakmai munka felelőse a vezetőedző, a szakmai igazgató amolyan konzulens inkább. Persze, a Győrnek nem kötelessége olyan pozíciókban alkalmazni az embereket, mint más kluboknál, de lehet, hogy szerencsésebb.
Csank: – Ez egyenes dolog, ha már ő dönt, vállalja is érte a felelősséget, csak nem értem, miért hívják Csertőit vezetőedzőnek. Mit vezet? Ez az angol minta, a Manchesternél mindenki tudja, hogy Alex Ferguson dönt, de nem biztos, hogy minden edzést ő vezet, a segítői tartanak foglalkozásokat, kitalálnak gyakorlatokat, szóval, a mindennapi munkában többen segítik, de a csapatot ő állítja össze.
Mezey: – Lenne három észrevételem. Egy: ha a kispadon ülő szakmai igazgató dirigál, akkor gyaníthatóan Csertői Aurél is tudta, de most már biztosan tudja, milyen esélye van beleszólni az irányításba. Kettő: nagyon fontos, hogy nyugalom legyen az ETO körül, a vidéki bázisok megerősödésére ugyanis óriási szüksége van a magyar futballnak. Három: eddig mindig azt hallottam, hogy Vargát nem hagyják dolgozni. Jobb lenne még most tisztázni, kik azok, akik eddig keresztbe tettek neki, érdemes lenne ezeket a neveket leírni egy papírra. Ahogy én láttam, eddig csak egy dolog akadályozta a munkáját – az eredménytelenség. Ez tényleg nem hagyja dolgozni az edzőt.