Magyarok párharca Cipruson

– Hol van most?– Itt vagyok abban a lakásban, amelyet az Omonia vezetői bérelnek nekem – mondta Korolovszky Gábor.– Nem máshol kellene lennie?– Az Újpest-tartalékra gondol? A tavaszi szezon alapján talán ott jutna hely a számomra.– Nem egészen erről akartam beszélni, hanem a válogatottról, amióta Gellei Imre a szövetségi kapitány, rendszeresen helyet kapott a csapatban, most azonban kimaradt.– Nem baj. A válogatott keretben mindig csak annak kell ott lennie, akit a kapitány meghív, nekem most nem adatik meg a lehetőség. Beszéltem telefonon Gellei Imrével, aki elmondta, hogy erre az edzőmérkőzésre nem akar meghívni. Ha soha többé nem kerülnék be az együttesbe, akkor sem sértődhetnék meg. Én csak köszönettel tartozom a kapitánynak, egy rossz szavam nem lehet rá.– Pedig mostanság megy önnek a játék: a Magyarországra eljutott hírek szerint jól játszott a BL-selejtezőkben.– Tényleg dicsértek a mérkőzések után, de én nem minősíteném magam. Sajnos a lengyel Wisla Krakkow elleni első mérkőzésen alaposan elvertek minket, kikaptunk öt kettőre. Ennek ellenére is továbbjuthattunk volna, ám a visszavágó elején mindjárt kaptunk egy gólt, és hiába hajtott minket húszezer néző, nem sikerült a bravúr. Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy akkor még nem állt össze a csapat, sok az új játékos. – Hogy fogadták önt Cipruson?– A szurkolók fantasztikusak, imádják a futballt. Nagyon barátságos emberek élnek itt, és csak jókat mondhatok a játékosokról is. Mondjuk az érdekes volt, hogy mennyire felnéznek itt a válogatott légiósokra. Úgy tartják az itteni labdarúgók, hogy akit külföldről hoznak ide, az jobb, mint ők, és ehhez mérten szeretettel is fogadják. – A legutóbbi sikerét vasárnap aratta, amikor csapatával megnyerte a ciprusi Szuperkupát. – Jó meccs volt, amelyen az utolsó percben szerzett góllal szereztük meg a győzelmet. A mérkőzésen sokszor találkoztam az ellenfél támadójával, Waltner Róberttel. Végre már beszélgetni is tudtunk egy kicsit, bár az kétségtelen, hogy ő szomorúbb volt a végén, mint én, holott ő is jól játszott…Nem csupán Korolovszky, hanem edzője is dicsérte a meccs végén Waltnert. A ciprusi kupagyőztesnél másfél hónapja profiskodó támadó ugyan nem szerzett gólt a Szuperkupa-döntőn, ám egy gólpasszt azért összehozott a mecscsen, és mozgásával végig lekötötte a védők figyelmét."Mi tagadás, az emberem szinte még az öltözőbe is utánam jött – mondta az Anorthoszisz Famaguszta légiósa. – Nem is volt könnyű dolgom mellette, de igazából nem ezen múlt a sikerünk. Elismerem, Gabiék csapata összeszokottabbnak tűnt, és a mezőnyben is mintha jobb lett volna, ám mi hagytuk ki a több helyzetet, és ha a lehetőségeink felét kihasználjuk, akkor simán nyertünk volna. A találkozó egyébként fantasztikus légkörben zajlott, azt is mondhatnám, jobb volt a hangulat, mint otthon egy Újpest–Ferencváros rangadón. Lassan két hónapja vagyok Cipruson, és nyugodt szívvel kijelenthetem, ezek a csapatok jóval nagyobb iramban játszanak, mint a magyarok, noha taktikailag még nem olyan érettek. Egy-két sztárjátékost azért ide tudnak csábítani a tehetősebb klubok, és ez mindenképpen emel valamit a színvonalon. Az én csapattársam például a grúz válogatott Temur Kecbaja is, aki korábban évekig a Newcastle Unitedben futballozott.”