Filipovics: Némethnek és Szalainak még nincs helye a válogatottban

ANGLIAI LÉGÓ

– Mi a véleménye az Angliában szereplő magyar légiósokról? Tavasszal közülük többen is ünnepelt sztárok, a szurkolók kedvencei voltak saját együttesüknél, Tímár Krisztiánt még csapatkapitánynak is megválasztották a szurkolók, az ősszel viszont sokkal kevesebb lehetőséghez jutnak, mint korábban.
– Minden játékosnál megvan a maga oka annak, hogy miért kap kevesebb lehetőséget, mint korábban. Halmosi Péter olyan csapathoz került a nyáron, amely nemrég még a harmadik helyen állt a Premier League-ben, ehhez képest pedig nagyon jó kezdetnek tartom, hogy hét bajnokin is pályára lépett. Buzsáky Ákos hosszú ideig sérült volt, de amióta felépült, fokozatosan egyre több lehetőséghez jut, és bár most edzőváltáson esett át a klubja, ez szerintem nem befolyásolja majd az ő szereplését. Tímár Krisztián ugyancsak sokáig sérült volt, aztán amikor visszatért, kiállították, és mivel az együttes nélküle is nyert, eltiltása után sem kapott lehetőséget, de legutóbb a Sheffield United elleni találkozót már végigjátszotta.

– És mit szól Király Gábor esetéhez, aki évekig alapembernek számított csapataiban, ám jelenleg hónapok óta nem játszik?
– Vannak olyan futballisták, akik egyszerűen nem kellenek az edzőjüknek, és nem a teljesítményük miatt. Király Gábornak meg is mondta a menedzsere: akárhogy is teljesít a tréningeken, biztosan nem szerepelteti majd, és ugyanez igaz például Rósa Dénesre is. A Wolverhampton menedzsere, Mick McCarthy nem szereti a külföldi játékosokat, ezért hiába rúgott 15 gólt Rósa a tartalékcsapatban, az első keretnél nem veszik számításba.

A MAGYAR NB I

– Azért az jól látszik, hogy az elmúlt évekhez képest inkább hazajönnek a magyar futballisták, mintsem külföldre szerződnének – most a felnőttekre gondolok, nem az utánpótláskorúakra. Vegyük például Bori Gábor, Rajczi Péter, Sándor György vagy Laczkó Zsolt esetét.
– Az tény, hogy az elmúlt két évben volt egy jó időszak, amikor sokan külföldre mentek, míg jelenleg kevesen vannak az NB I-ben olyanok, akiknek esélyük lehet egy jó szerződésre. Tudomásul kell venni, hogy a magyar bajnokság alacsony színvonala miatt nagyon nehéz a menedzserek dolga, egy-egy sérülés pedig teljesen keresztülhúzhatja a külföldi szerződéseket. Ezért kellett hazajönnie a Plymouthtól Sándor Györgynek, vagy a Leicestertől Laczkónak, és ezért nem tudott külföldre igazolni Tisza Tibor sem.

>– Nem először említi a sérüléseket. Miért van az, hogy több magyar játékos, alighogy kikerül külföldre, szinte azonnal megsérül? Nincsenek megfelelően felkészítve?
– Ennek a kérdésnek több összetevője van. Először is a magyar játékosok nincsenek hozzászokva ahhoz a sorozatterheléshez, amely Nyugat-Európában természetes, hiszen a futballisták ott már egészen fiatalon szerda-szombat ritmusban játszanak. Másrészt nincsenek felkészülve arra a nagyon kemény, sok egy-egy elleni összecsapásból álló játékra, amely mondjuk Angliában fogadja őket.

– Ki ezért a felelős, az edzők?
– A hozzáállással van a legnagyobb probléma. A külföldi és a magyar edzésmódszerek között nincs olyan hatalmas különbség, mint azt sokan hiszik, a gond inkább az, hogy a magyar labdarúgók sokkal kevésbé teszik oda magukat a gyakorlásokon, mint a mérkőzéseken, kisebb az iram a tréningeken és minden a meccsekre van kihegyezve, míg máshol a játékosoknak már az edzéseken is jelentős elvárásoknak kell megfelelniük. Ráadásul külföldön sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a terhelések után az izmok regenerálására, amit a sportorvos és az edző közösen végez.

NÉMETH, SZALAI, VASS, FILKOR – FIATAL TEHETSÉGEK

– Egyre több tizenéves magyar futballista kerül külföldre különböző együttesek tartalékcsapataihoz, és közülük többeket, így Németh Krisztiánt és Szalai Ádámot sokan már a válogatottba követelik. Mi erről a véleménye?
– Az, hogy egy fiatal tehetségnek arra van szüksége, hogy minél többet futballozzon egy erős bajnokságban felnőttek között. Vagyis Némethnek és Szalainak még nincs helye a válogatottban. Mindketten keveset játszottak felnőttek ellen, és az a liga is elég „harmatos”, amelyben szerepelnek. Az angol tartalékbajnokság például a magyar NB I-nél is jóval gyengébb, mert felnőttjátékosok ott csak nagyon ritkán játszanak – nívója talán a hazai NB II színvonalához hasonlítható. Példaként Vass Ádámot tudom felhozni, aki nagyon hamar lett a nemzeti csapat tagja, és ez később visszaütött. Ádám úgy került a Stoke City tartalékjaitól az A-válogatottba, hogy előtte alig játszott felnőttek ellen; hirtelen megnövekedtek vele szemben az elvárások, és ezeknek egy idő után már nem tudott megfelelni, mert nem volt hozzászokva ahhoz, hogy hétről hétre nála sokkal idősebbek ellen kelljen bizonyítania.

– Mi a jobb egy fiatal labdarúgó számára, ha hétről hétre Zlatan Ibrahimoviccsal vagy Luís Figóval készülhet együtt és vár a bizonyításra, vagy ha alacsonyabb szinten, de több játéklehetőséghez jut?
– Az utóbbi híve vagyok, mert szerintem mindennél fontosabb a gyakori játéklehetőség. Ehhez például a Serie B megfelelő terep lehet a magyar légiósok, így Feczesin Róbert, Vass Ádám, Koman Vladimir vagy éppen Filkor Attila számára, mert az olasz másodosztálynak nem olyan alacsony a színvonala, mint az angol tartalékbajnokságnak.

– Az U19-es válogatott nagy sikert ért el nyáron, de ebből egyelőre mégsem igazán profitált a magyar futball, hiszen abból a csapatból az Eb után senki sem szerződött külföldre. Mi ennek az oka?
– Akinek lett volna lehetősége, azért nagyon sok pénzt kért a klubja, ez az egyik ok. A másik, hogy az U19-es korosztályt a legnehezebb eladni. Ezek a játékosok már kinőtték az ifjúsági csapatokat, arra viszont még nincsenek felkészülve, hogy hétről hétre a felnőttek között bizonyítsanak.

HUSZTI, GERA, JUHÁSZ ÉS A PÉNZÜGYI VÁLSÁG

– Kik jelenleg a legjobban eladható magyar játékosok?
– Huszti Szabolcs, Gera Zoltán és Juhász Roland. Ők képességeik alapján a spanyol, olasz és angol első osztályban is megállnák a helyüket, ahogy ezt Gera például bizonyítja is a Fulhamben.

– Huszti Szabolcs a nyáron mégsem tudta elhagyni Hannovert.
– Azért nem, mert irreálisan magas összeget kért érte a klub. De voltak nagyon komoly ajánlatai. Ahogy azt a Nemzeti Sport Online is megírta, megkereste többek között az UEFA-kupa-győztes Zenit is, ám a hannoveriek nem voltak hajlandóak elengedni őt. Most pedig már nem is erőltetjük a váltást, hiszen nyáron ingyen igazolhatóvá válik Szabolcs, és akkor majd szabadon válogathat az ajánlatok közül. A legnagyobb esélyt arra látom, hogy Olaszországba vagy Spanyolországba szerződik.

– A pénzügyi világválság milyen hatást gyakorolhat a játékospiacra?
– Két átigazolási időszak között következett be a válság, így egyelőre nehéz megjósolni, milyen hatásai lesznek, de ez elsősorban a sztárcsapatok átigazolásait érintheti, mert ott már hatalmas összegek forognak kockán.

LOTHAR MATTHÄUS, ERWIN KOEMAN ÉS A VÁLOGATOTT

– Lothar Matthäus személye mennyire könnyítette meg a magyar futballisták külföldre szerződését, amikor ő volt a szövetségi kapitány?
– Nem az számít, hogy ki a kapitány, hanem az, hogy vannak-e eredmények. Persze, ha egy szakembernek, mint Matthäusnak sok kapcsolata van, akkor könnyebben felfigyelnek egy-egy játékosra, de hiába a kapcsolatok, ha nincsenek eredmények és nincs jó játék.

– Mi a véleménye a mostani válogatottról?
– 1996 óta élek Magyarországon, és úgy gondolom, hogy a jelenlegi a legerősebb csapat. A védelemben és csatárposzton ugyan még szükség lenne egy-két emberre, de Erwin Koemant kiváló szakembernek tartom, és egyelőre az eredmények is őt igazolják, mert én nem emlékszem olyan selejtezőre, amikor a tavaszi folytatás előtt a második helyen állt Magyarország. Ráadásul négy meccs alatt több pontot gyűjtöttünk, mint a portugálok, úgy, hogy három találkozón még csak gólt sem kaptunk.

– Valóban elismerést érdemlően kezdtük a sorozatot, de azért a mutatott játék nem mindig volt meggyőző.
– Ez igaz, de ha hét pontot szerzett a csapat úgy, hogy nem játszott kiemelkedően, akkor mi lesz, ha majd jól is futballozik? Tavasszal meg kell verni Máltát és Albániát, bár az utóbbi bravúr lenne, hiszen az albánok a svédek elleni hazai meccsükön még gólt sem kaptak. Ennek ellenére, ha sikerül a győzelem, akkor úgy várhatnánk a svédek és a portugálok elleni őszi meccseket, hogy minden esélyünk megvan a továbbjutásra.

– Mindig ilyen optimista?
– Igen! Hiszek abban, hogy hamarosan jönnek az eredmények, és akkor sok minden megváltozhat a magyar labdarúgásban, mert mint mondtam, minden elsősorban az eredményektől függ.