Sok újat ne várjunk Storcktól – mégis, kikkel változtasson?

Szalai Ádám már játszik a Hoffenheimben – ez elég lehet az újabb meghívóhoz? (Fotó: AFP)

AHOL NEM VÁRHATÓ VÁLTOZÁS – KAPUSOK

Kapusposzton a helyzet sajnos változatlan. A válogatottnál eddig számításba vett légiós kapuvédőink – Bogdán Ádám, Megyeri Balázs, Gulácsi Péter (esetében most megtörhet a jég, a kupában védett, de három gólt kapott) – továbbra sem kapnak lehetőséget klubjaikban bajnoki meccseken.

Az itthon játszók közül Dibusz Dénes a Fradiból, Király Gábor pedig a Haladásból kirobbanthatatlan. Utóbbi a görögországi Eb-selejtező után ugyan kapott kritikákat, de klubjában múlt szombaton is főszerepet vállalt a Videoton legyőzéséből, és mivel Norvégia ellen kulcsfontosságú lehet a rutin, várhatóan a 39 éves mackóalsós kapussal kezd a magyar csapat a pótselejtezőkön.

KEVÉS A VARIÁCIÓS LEHETŐSÉG – VÉDELEM

A legtöbb problémánk a védelem összeállításánál akadhat. A korábbi nehézségek ugyanis továbbra is fennállnak, sőt még szaporodtak is, pedig már Görögországban sem működött annyira acélosan a hátsó alakzat, mint korábban.

A Fiola Attila, Juhász Roland, Kádár Tamás, Leandro négyes ugyan adva lenne, és ők játszanak is a klubjaikban. A lengyel Lechben légióskodó Kádár Tamás például kimondottan jól teljesített legutóbb a Legia elleni rangadón, amúgy a ballábas védőt az NSO-olvasók is elismerik, osztályzataik alapján a lengyelországi légiós volt a legjobb védőnk az Eb-selejtezősorozatban (lásd a cikkünk alján lévő táblázatot), más kérdés, hogy klubjában a legutóbbi hat bajnoki fordulóból csak három alkalommal játszott.

Csakhogy Juhász eltiltás miatt Oslóban nem állhat a kapitány rendelkezésére. Márpedig a védelem variációs lehetőségei még úgy is nagyon szűkek, ha ő játszhat, így meg aztán...

Bernd Storck már az athéni meccs előtt is arra panaszkodott, hogy nem bővelkedünk szélső védőkben. Ráadásul a jobb oldalon az egyik alternatívának számító, bár a válogatottban még nem szereplő Osváth Attila (Vasas) hónapokra kidőlt, így Fiola alternatívájának a korábban kerettagságig jutó honvédos Botka Endre, illetve a svájci Sionban cserembernek számító, a szezonban csupán egy bajnokin szereplő (igaz, akkor végig a pályán volt) Vanczák Vilmos.

Játékban nem lévő, illetve újonc futballistát a kezdőbe állítani pedig túl nagy kockázat lenne egy olyan, valóban sorsdöntő párharcban, mint amilyen a pótselejtező lesz. Pedig Vanczák több poszton is szóba jöhetne, és mivel jó a fejjátéka, vele magasíthatnánk is a csapatot a jól fejelő norvégok ellen.

A védelem magasítása a bal oldalon is felvetődhet lehetőségként, hiszen Leandrónak nem a fejjáték az erőssége. Ebben az esetben Kádár Tamás lehetne a balhátvéd, és a Wislában továbbra is alapember Guzmics Richárd pedig bekerülhetne középre Juhász párjaként. Nagyjából ez lenne az egyetlen reális variációs lehetőség.

Igen ám, de az első meccsen Juhász hiányában erről még nem lehet szó, így szinte kizárásos alapon jöhet a selejtezősorozatban eddig egyszer, Észak-Írországban látott Fiola, Guzmics, Kádár, Leandro négyes, ha nem akarunk egy teljesen új, ki nem próbált formációval még ennél is nagyobb kockázatot vállalni.

Középen esetleg a legutóbb a finnek ellen játszó Lang Ádám bevetése kerülhet még szóba, de ő Juhásszal ellentétben még a Videotonban sem játszik rendszeresen (az előző három fordulóban nem lépett pályára). Ugyanez a gond a ferencvárosi Pintér Ádámmal is, míg a régóta sérüléssel bajlódó Korcsmár Zsolt továbbra sem játszik a német másodosztályú Fürthben.

A védelem bal oldalára visszatérve: legutóbb Bosnjak Predrag szerepelt még balhátvédként a bő keretben Leandro mellett, de a selejtezőkön sérülés miatt már nem is számíthatott volna rá a kapitány.

A Haladásban azóta már játszik, de nála jobb formában érezzük a DVSC háromszoros válogatott bekkjét (legutóbb egy éve szerepelt a nemzeti csapatban), az előző két bajnoki fordulóban gólt és gólpasszt is jegyző Korhut Mihályt. Ugyanakkor nem valószínű, hogy akár Bosnjak, akár Korhut bekerülne a norvég nemzeti csapat elleni kezdő tizenegybe.

KEVESEN VANNAK JÓ FORMÁBAN – KÖZÉPPÁLYA

Egy sorral előrébb, a középpályán a kezdőcsapatot illetően talán már valamivel több variációra van lehetősége Storcknak és új segítőjének, Andreas Möllernek, de itt is maximum a kezdőcsapatban. A bő keretbe ugyanis szinte csak olyan játékost tudnának „újként" meghívni, aki vagy teljesen újonc, vagy nagyon régen szerepelt a nemzeti csapatban – márpedig a beépítésre most nem lesz idő, még úgy sem, hogy a 15. forduló halasztásának köszönhetően több idő marad a felkészülésre. A formája alapján esetleg a fehérvári Gyurcsó Ádám (legutóbbi négy bajnokiján öt gólt és két gólpasszt jegyzett, múlt héten a Haladás ellen kisebb vádlisérülés miatt hiányzott) vagy a ferencvárosi Varga Roland jöhet szóba (legutóbbi három bajnokin két gól), de nem szélső poszton állunk a legrosszabbul a középpályán.

Klasszikus irányító ugyanis egy sem volt a legutóbbi keretben, márpedig egy olyan labdabiztos középső középpályásra, aki szervezni is tudja a játékot, különösen nagy szükség lenne a várhatóan letámadásra és otthon nagy labdabirtoklási fölényre törekvő norvégokkal szemben.

Az Athénban remekül, gólpasszal beszálló támadó (még ha nem is klasszikus játékmester), Kalmár Zsolt ugyan megoldást jelenthetne, de mivel az RB Leipzignél csak a negyedosztályú második csapatban kap lehetőséget, kérdés, meddig bírná a norvégiai, várhatóan fizikailag is embert próbáló meccset.

Ha nem ő, akkor Gera Zoltán játszik majd középen, várhatóan mögötte pedig ketten a Nagy Ádám, Elek Ákos, Tőzsér Dániel trióból. Ők legalább játékban vannak. Igaz, Tőzsért mostanában több kritika érte klubja, az angol másodosztályú QPR szurkolói részéről, és újabban itthonról is, viszont folyamatosan játszik, legutóbb gólpasszt is jegyzett.

A szélsőink közül az utóbbi időben szintén többet bírált Dzsudzsák Balázsnakaz elmúlt hétvégén végre kijött a lépés a török Bursasporban, gólpasszal és a beszámolók szerint jó játékkal vette ki a részét a Kasimpasa elleni sikerből. A Lech Poznanban általában Lovrencsics Gergő is szerepet kap, de ebben a szezonban csak egy meccset játszott végig a lengyel élvonalban, és sem gól, sem gólpassz nem kötődik a nevéhez, legutóbbi találatát a válogatottban érte el Görögországban. A legtöbb pozícióban a támadók közül Németh Krisztián jöhet szóba, aki 10 gólnál és hat gólpassznál jár az első számú amerikai profi ligában rájátszásba jutó Kansas Cityben, bár legutóbbi három bajnokiján nem volt eredményes. Viszont a válogatottban kétszer is bevette a görögök kapuját, ami után szinte biztosan kezd majd Oslóban, és kulcsemberré is válhat. Úgy is, hogy a bal szélről indul, mint mostanában a klubjában, de egy kontrajáték esetén lehetne egyedüli csatár is, aki mélységi indításokkal igyekszik kilépni a védők közül.

A középpályán nagy kérdés, hogy ezúttal meghívót kap-e Stieber Zoltán, akit legutóbb azért mellőzött a szűkebb keretnél Storck, mert a klubjában, a német első osztályú Hamburgban nem játszik. Nos, azóta jutott neki öt perc a Hoffenheim ellen... Ettől függetlenül ő még mindig jobb megoldás lehetne ebben a párharcban, mint mondjuk a rutintalan Bódi Ádám (DVSC) vagy Márkvárt Dávid (Puskás Akadémia). A Bódihoz hasonlóan debreceni Varga József a megelőző őszi selejtezőkhöz hasonlóan ezúttal is várhatóan csak a bővebb keretnél kerülhet képbe – mivel Storcknál a posztján Elek, Nagy és Tőzsér is előtte van a sorban (és Gera is játszhat szűrőként), a tar védekező középpályás aligha utazik el Oslóba. A nem túl bő variációs lehetőségek között előkerülhetne még a német másodosztályú 1860 München keretéhez tartozó Simon Krisztián neve is, de tekintve, hogy a szezonban csak két bajnokin és egy kupameccsen lépett pályára, összesen 189 perc erejéig, jó formát nem várhatnánk tőle (sem).

LEHETNEK VISSZATÉRŐK – CSATÁRSOR

Hallani olyan hangokat, miszerint Storck szakítva az Eb-selejtezők nagy részében megszokott játékfelfogásunkkal, támadóbb szellemű csapatot küld pályára a norvégok ellen. A görög fővárosban egyszer már kísérleteztünk ezzel, két csatárral álltunk fel (Böde Dániel és Németh Krisztián volt a két ék), de nem jött be, mert szereztünk ugyan három gólt, viszont négyet kaptunk is. Ezek után a pótselejtezőn, legalábbis az első meccsen nem érdemes játszani a tűzzel.

Ha pedig egy ékkel számolunk, akkor lehetőségek tárháza áll a kapitány rendelkezésére. Ebből a Böde Dániel, Priskin Tamás, Szalai Ádám trió például megegyezik abban, hogy előző három bajnokiján nem talált a kapuba, míg Szalai nem is nagyon játszott. Legutóbb ezért maradt ki a szűk keretből, azóta viszont két bajnokin 85 perc jutott neki, de ez ezúttal elég is lehet a kerettagsághoz.

Aztán ott van még a Varsóban csodacsatárként kezelt Nikolics Nemanja, aki a Legiában lassan akkor is betalál, amikor nincs is nála a labda, de hiába a 13 bajnokin szerzett 15 gól, amikor a válogatottban egyetlen Eb-selejtezőn sem volt eredményes, olvasóink osztályzatai alapján ő volt a leggyengébb láncszem a magyar csapatból a selejtezőkön.

Pedig ha Norvégiában kontrára állunk be, akkor Nikolics lehetne az első számú opció, hiszen ő éppen akkor a legveszélyesebb, amikor van területe, de nem ilyen válogatottbeli teljesítménnyel a háta mögött. Az egyébként remek őszt produkáló Böde kontrajáték esetén nem jó megoldás, ezt már Storck is elmondta korábban. Priskin pedig eddig egyetlen Eb-selejtezőn sem kezdett, szerintünk Oslóban sem fog. Így pedig eljutunk odáig, hogy Szalai Ádám nemcsak a keretbe, még a kezdőbe is visszakerülhet. Mondjuk ezt azzal együtt, hogy a formája alapján, mint azt fentebb jeleztük is, Németh Krisztiánt jobb megoldásnak tartanánk csatárposzton.

Ugyanakkor, legalább a bő keretnél, húznánk egy váratlant: behívnánk a csapatba a Honvéd ellen két gólt szerző, 33 éves MTK-csatárt, Torghelle Sándort (aki saját bevallása szerint erre már nem lát reális esélyt). A norvégok ellen „csípni, rúgni, harapni kell", ha másképp nem megy, és a „mi Sanyink" ebben nagyon jó. Persze, a bő keret még nem jelenti automatikusan azt, hogy a pótselejtezőre is nevezni kellene őt, de Telkiben a több mint egyhetes felkészülés alatt bizonyíthatná, hogy helye van-e még a szűkebb keretben. Másfelől pedig hozzájárulhatna a sikeres felkészüléshez, hiszen az első héten a légiósok távollétében szükség lesz olyan futballistákra, akik, ha nem is utaznak majd el a csapattal, jelenlétükkel segíthetik a munkát, a többiek felkészülését. A mentalitását ismerve az mindenesetre biztos, ha Torghelle megkapná a lehetőséget, akárcsak rövid időre is, csereként, még a kapufát is szétharapná, csakhogy gólt szerezzen, és az ő esetében, az ő válogatott rutinjával a beilleszkedés sem jelentene problémát.

A fentieket végignézve egyértelmű, Storcknak nagyon szűk a merítési lehetősége. Az MLSZ által mára ígért bő keret kihirdetésénél egyébként éppen az lesz az egyik érdekes kérdés, a kapitány hányas keretet hív össze, és jövő héten hány olyan labdarúgó kezdi meg a felkészülést, akiket nem elsősorban azért hív meg a német szakember, hogy aztán a meccsre is nevezze őket, hanem azért, mert az edzéseken, a taktikai elemek gyakorlásánál „ők lesznek a norvégok". Ha ez a szempont valóban szerepet játszik, akkor több „meglepő" név is felbukkanhat.

EB-PÓTSELEJTEZŐ– A PROGRAM
November 12., 20.45: Norvégia–Magyarország
November 15., 20.45: Magyarország–Norvégia

A TOVÁBBI PÁROSÍTÁSOK

November 13., 20.45: Bosznia-Hercegovina–Írország
November 16., 20.45: Írország–Bosznia-Hercegovina

November 14., 18.00: Ukrajna–Szlovénia
November 17., 20.45: Szlovénia–Ukrajna

November 14., 20.45: Svédország–Dánia
November 17., 20.45: Dánia–Svédország

A számok a játékosok mellett a mérkőzések sorrendjében vannak feltüntetve. A táblázatban azok a találkozók nem szerepelnek, amikor valakit az utolsó percekben cseréltek be. A meccsenkénti legrosszabb átlagot dőlt, a legjobbat vastag számmal szedtük.

A MAGYAR VÁLOGATOTT CSOPORTMECCSEI
Magyarország–Észak-Írország 1–2 (Priskin 75., ill. McGinn 81., Vanczák 88. – öngól)
Románia–Magyarország 1–1 (Rusescu 45., ill. Dzsudzsák 82.)
Feröer–Magyarország 0–1 (Szalai 21.)
Magyarország–Finnország 1–0 (Gera 84.)
Magyarország–Görögország 0–0
Finnország–Magyarország 0–1 (Stieber Z. 82.)
Magyarország–Románia 0–0
Észak-Írország–Magyarország 1–1 (Lafferty 93., ill. Guzmics 74.)
Magyarország–Feröer 2–1 (Böde 63., 71., ill. Jakobsen 11.)
Görögország–Magyarország 4–3 (Sztafilidisz 5., Tahcidisz 57., Mitroglu 79., Kone 86., ill. Lovrencsics 26., Németh K. 54., 76.)