„Tamás tizennégy évesen Zalaegerszegre került, az utánpótlás-bajnokságban pedig minden második hétvégén útra keltek. Amikor Budapestre vagy Debrecenbe buszoztak, a siófoki pihenőhelynél találkozunk, ott adtam át neki a tiszta ruhát, ő pedig leadta nekem a szennyest.”
Miután a népviseletben szurkoló Kádárné Hegedűs Veronika fényképe hamar bejárta az internetet, a Magyarország–Izland találkozó előtt már nemcsak a játékosok nevét skandálták a szurkolók. „Amikor a magyar drukkerek megláttak és felismertek Marseille utcáin, azonnal tudták, mi a teendő, és rákezdtek a »Kádár Tomi! Kádár Tomi!« rigmusra. Később aztán felhangzott a »Kádár anyu! Kádár anyu!«, ami szintén nagyon jólesett. A »Kádár mami! Kádár mami!« dallam után viszont kértem, hogy inkább maradjunk az anyu megszólításnál, annyira öreg azért nem vagyok.” |
Legyen szó a veszprémi családi házról, a zalaegerszegi kollégiumban töltött évekről vagy éppen a legfrissebb élményről, a franciaországi Európa-bajnokságról, Kádárné Hegedűs Veronika, vagyis Kádár anyu (lásd keretes írásunkat) sosem engedte el a fia kezét.
A hétköznapokban katonaként dolgozó hölgyet aztán a kontinenstornán hamar felfedezte magának a világháló: az egyik legjobban teljesítő magyar játékos édesanyja népviseletben szurkolt a válogatottnak – amely egyébként az egyik fellépőruhája is egyben, hobbiként ugyanis előadóművészként dolgozik, s a közeljövőben éppen Olaszországban lép majd fel.
„Az egyik ultra letérdelt elém, kezet csókolt, és megköszönte, hogy egy nagyszerű játékos felnevelésével járultam hozzá a magyar labdarúgás felemelkedéséhez – mesélte Kádárné Hegedűs Veronika. – Később felemeltek, közös képeket készítettek velem, persze tudom, hogy a rajongást Tamásnak köszönhetem. A szurkolók nem Hegedűs Veronikával, hanem Tamás édesanyjával készítettek képeket, de ez is bizonyítja, mennyire szeretik a fiamat. Még sohasem éltem át hasonlót. Más, amikor az ember a szurkolók dicséretét olvassa a fórumokon, és más, amikor a saját bőrén érzi a gyermeke iránti szeretetet.”
S hogy mit jelentett anyaként végigkísérnie fia pályafutását?
„Amikor Zalaegerszegre került, megmondtam neki, csak akkor maradhat, ha a tanulmányi jegyei nem romlanak. Azt tudtam, hogy kitűnő tanuló nem lesz, de bizony megesett, hogy Nagy Mihály utánpótlás-szakágvezetőnek hosszasan kellett győzködnie, ne vigyem el onnan Tamást. Egy ideig kézilabdázott is a futball mellett, úgyhogy nem kellett sokat várni, hogy a két edzője felváltva hívogasson, és kérje, hogy beszéljem le a másik sportágról, hiszen a kézilabda és a labdarúgás más izomzatot igényel. Végül Tamás döntött, a jelek szerint nem is rosszul.”
HEGEDŰS VERONIKA ELMESÉLTE AZT IS, MI VOLT A LEGNAGYOBB DICSÉRET, AMIT KAPOTT TAMÁS MIATT, ILLETVE HOGY MIT CSINÁL A FIA MOST, AZ EB UTÁNI SZABADSÁGA ALATT. RÉSZLETEK A SZOMBATI NEMZETI SPORTBAN!