Sportlétesítmény: 142 millió a napi késedelmi kötbér a Puskás-stadionon

„Egy nyílt Európai Uniós közbeszerzési pályázatot indítottunk a stadion építésére. Ennél nyíltabb nemzetközi versenyt, közbeszerzést nem lehet tartani. Időigényes is volt, de a legnyíltabb versenypályázaton választottuk ki a győztes ajánlatot. Bárki az Európai Unióból tehetett ajánlatot, és az olcsóbb ajánlat nyert ezen a közbeszerzésen – mondta Fürjes, aki hozzátette, két ajánlat volt, egy külföldi és egy magyar. Részletezte a költségeket is: 143 milliárd forint a stadion építési költsége, ez egy nettó ár, erre rakódik 40.5 milliárd áfa, ami a beruházással kapcsolatban egy az egyben visszajön a költségvetésbe, tehát nem minősül kiadásnak. És van egy 7 milliárdos, 5 százalékos tartalékkeret előre nem látható, váratlan eseményekre, amit azonban a kivitelező nem használhat fel, ezzel nem ő gazdálkodik. Ha valóban váratlan esemény van, és a megrendelő beleegyezik, akkor ennek egy része felhasználható. Így jön ki a 190 milliárd, ami valójában az adófizetőknek 143 milliárdba kerül.”

A Puskás-stadionnal kapcsolatban korábban, másoktól elhangzó építési költségekről és koncepciókról is nyilatkozott a kormánybiztos: „Én százmilliárd forintról nem beszéltem, arról beszéltem korábban, hogy amikor más felelőstől átvettem ezt a feladatot 2015 tavaszán, akkor azt láttam, hogy túlépített, túlzott méretű és olyan funkciókkal is terhelt az épület, amelyek nem valók egy stadionba, egyszerűsítsünk, ésszerűbben, takarékosabban építkezzünk, és változtattunk a terveken. Az pedig egy család életében is előfordul, amikor lakásvásárlást tervez vagy egy családi ház építését, hogy az építkezés megkezdését megelőző években több elképzelés is felvetődik. Valóban volt olyan időszak, amikor felvetődött, hogy meg lehet ezt a feladatot úgy is valósítani, hogy nem kell elbontani a Puskás-stadiont, az derült ki, hogy többe kerülne a leves, mint a hús, olyan bonyolult lenne egy 50-60-70 éves szerkezethez egy korszerű, új stadiont építeni, hogy ezen érdemes volt túllépni. Olcsóbb is, jobb is lesz a stadion.”

„90-100 milliárdos ár nem volt, valaminek az árát akkor lehet megmondani, ha elkészültek a tervek, és lefolytattuk a közbeszerzést, egy nyílt verseny zajlott le, és Európa építőipara ennyire, egyébként más stadionokhoz képest átlagos építési költségen vállalta a stadion megépítését” – felelte arra kérdésre, hogy hogy mi változott azóta, hogy 3 éve Vígh László 90-100 milliárdról beszélt. Elmondta azt is, hogy amikor ő átvette a feladatot, akkor azt mondta, nem tud pontos összeget mondani.

„Azt, hogy valami olcsó, drága vagy átlagos, azt az azonos időben, azonos termékekkel összehasonlítva lehet megmondani, ha megnézzük, mennyiért építenek Európában az elmúlt néhány évben. Mi megnéztük a müncheni, a marseille-i, a bakui, a londoni és a varsói stadion árait, és az összehasonlításból az jön ki, hogy a Puskás-stadion egy székre jutó ára, tehát összköltsége is átlagos. Sőt, a Chelsea-stadion építkezése Londonban szintén most kezdődik. Az egy kisebb stadion, 60 ezres, szemben a Puskás-stadion 67 ezres nézőszámával, és Londonban a kisebb stadiont 1/3 összeggel drágábban építik. Ők 3 millió forintért építenek egy széket, nálunk 2.1 millió. Átlagos költségen épül a Puskás” – hasonlította össze az árakat más stadionok építési költségével Fürjes Balázs.

Két érdekes szerződési feltételt is ismertetett Fürjes Balázs a Sport TV Mai helyzet című műsorában: „143 milliárd forint, erre kötünk szerződést, a szerződést szerintem egy közösségi állami beruházás esetén helyes módon nagyon szigorúan kötjük meg. Ha elmulasztja a határidőt a kivitelező, ha késik, akkor naponta 142 millió Ft kötbért kell fizetnie. Minden napos késedelemért 142 millió Ft késedelmi kötbért kell az állam részére megfizetnie. És még egy szerződéses feltétel, amikor aláírjuk a szerződést, egy 32 milliárd forintos, az állam által egyoldalúan bármikor készpénzre váltható bankgaranciát ad át a kivitelező, hogy a határidőt és a minőséget biztosítsa. Erős szerződést köt a magyar állam.”

A parkolóhelyekkel kapcsolatban elmondta, jó lesz a Puskás-stadion, elegendő parkolóval és mindennel, amire egy korszerű futballstadionban szükség van.


A Puskás-stadionnal kapcsolatban korábban, másoktól elhangzó építési költségekről és koncepciókról is nyilatkozott a kormánybiztos: „Én százmilliárd forintról nem beszéltem, arról beszéltem korábban, hogy amikor más felelőstől átvettem ezt a feladatot 2015 tavaszán, akkor azt láttam, hogy túlépített, túlzott méretű és olyan funkciókkal is terhelt az épület, amelyek nem valók egy stadionba, egyszerűsítsünk, ésszerűbben, takarékosabban építkezzünk, és változtattunk a terveken. Az pedig egy család életében is előfordul, amikor lakásvásárlást tervez vagy egy családi ház építését, hogy az építkezés megkezdését megelőző években több elképzelés is felvetődik. Valóban volt olyan időszak, amikor felvetődött, hogy meg lehet ezt a feladatot úgy is valósítani, hogy nem kell elbontani a Puskás-stadiont, az derült ki, hogy többe kerülne a leves, mint a hús, olyan bonyolult lenne egy 50-60-70 éves szerkezethez egy korszerű, új stadiont építeni, hogy ezen érdemes volt túllépni. Olcsóbb is, jobb is lesz a stadion.”

„90-100 milliárdos ár nem volt, valaminek az árát akkor lehet megmondani, ha elkészültek a tervek, és lefolytattuk a közbeszerzést, egy nyílt verseny zajlott le, és Európa építőipara ennyire, egyébként más stadionokhoz képest átlagos építési költségen vállalta a stadion megépítését” – felelte arra kérdésre, hogy hogy mi változott azóta, hogy 3 éve Vígh László 90-100 milliárdról beszélt. Elmondta azt is, hogy amikor ő átvette a feladatot, akkor azt mondta, nem tud pontos összeget mondani.

„Azt, hogy valami olcsó, drága vagy átlagos, azt az azonos időben, azonos termékekkel összehasonlítva lehet megmondani, ha megnézzük, mennyiért építenek Európában az elmúlt néhány évben. Mi megnéztük a müncheni, a marseille-i, a bakui, a londoni és a varsói stadion árait, és az összehasonlításból az jön ki, hogy a Puskás-stadion egy székre jutó ára, tehát összköltsége is átlagos. Sőt, a Chelsea-stadion építkezése Londonban szintén most kezdődik. Az egy kisebb stadion, 60 ezres, szemben a Puskás-stadion 67 ezres nézőszámával, és Londonban a kisebb stadiont 1/3 összeggel drágábban építik. Ők 3 millió forintért építenek egy széket, nálunk 2.1 millió. Átlagos költségen épül a Puskás” – hasonlította össze az árakat más stadionok építési költségével Fürjes Balázs.

Két érdekes szerződési feltételt is ismertetett Fürjes Balázs a Sport TV Mai helyzet című műsorában: „143 milliárd forint, erre kötünk szerződést, a szerződést szerintem egy közösségi állami beruházás esetén helyes módon nagyon szigorúan kötjük meg. Ha elmulasztja a határidőt a kivitelező, ha késik, akkor naponta 142 millió Ft kötbért kell fizetnie. Minden napos késedelemért 142 millió Ft késedelmi kötbért kell az állam részére megfizetnie. És még egy szerződéses feltétel, amikor aláírjuk a szerződést, egy 32 milliárd forintos, az állam által egyoldalúan bármikor készpénzre váltható bankgaranciát ad át a kivitelező, hogy a határidőt és a minőséget biztosítsa. Erős szerződést köt a magyar állam.”

A parkolóhelyekkel kapcsolatban elmondta, jó lesz a Puskás-stadion, elegendő parkolóval és mindennel, amire egy korszerű futballstadionban szükség van.