Deák Bárdos ezüstérmes

Megint nem sikerült…Pedig Deák Bárdos Mihály ilyen közel talán még sohasem érezhette magát a világbajnoki aranyéremhez. Az a fránya összekapaszkodás, no meg egy amerikai – egy tengerentúli, akárcsak egy évvel ezelőtt a patraszi vb-döntőben… – ismét kibabrált vele. Talán még a finálébeli rivális, Dremiel Byers sem hitte el igazán, hogy nyerhet a magyar ellen, aki az elődöntőben eltakarította az aranyérem felé vezető útról a toronymagas favoritnak kikiáltott Jurij Patrikejevet.Igen, az angyalföldi ugyanis betartotta – sokak által felelőtlennek tűnő – ígéretét, mely szerint saját közönsége előtt vesz revánsot az oroszon, aki tavasszal a sejnäjoki kontinensbajnokság döntőjében meggátolta őt a címvédésben. Kevesen hittek neki, hiszen akik ismerik a sportág erőviszonyait – és itt nem elsősorban a versenyzők felkészültségét kell érteni… –, tudják, szinte emberfelettit kell nyújtania annak, aki Moszkvában le akar győzni egy orosz versenyzőt.
Deák Bárdosnak sikerült!
Ehhez első lépésként a kazah – egy esztendővel ezelőtt még grúz… – Georgij Csurcsumiján kellett túljutnia, de a tavalyi vb hatodik helyezettje egy pillanatra sem tudta felvenni a vasasos által diktált tempót. A győzelem azt jelentette, hogy Bódi Jenő tanítványa már mindenképpen szőnyegre léphet a délutáni éremcsaták során, a kérdés csak az volt, a viadal utolsó előtti vagy záró meccsét vívja majd. Hogy hagyományaihoz méltóan – a sydneyi olimpia óta minden világversenyen érdekelt volt az utolsó mérkőzésen, azaz döntőt vívhatott – utána már csak a takarítók mehessenek a szőnyegre, a fentebb már emlegetett Patrikejevvel kellett összecsapnia.

Az első három percben egyetlen említésre méltó momentuma akadt a mérkőzésnek, amikor is az orosz lökdösődésétől a küzdőtérről kilépő angyalföldit – kissé szigorúan – menekülésért intette a mérkőzésvezető, pontelőnyhöz juttatva ezzel Patrikejevet. A magyar tábor által ekkor ezerszer elátkozott román sípmester ezután már csak egyszer avatkozott döntően a derbi végkimenetelébe, amikor a hat perc lejárta utáni összekapaszkodásban – mivel az eredmény addig nem változott, jöhetett a Deák Bárdos által legkevésbé sem kívánt fogás – szabálytalanság miatt intéssel plusz két ponttal "jutalmazta” az oroszt.
Moszkvában, sok ezer őrjöngő szurkoló előtt!
A magyar élt a hatalmas lehetőséggel, okos birkózással nem engedte kibontakozni az állásból félelmetesen jól akciózó riválist, így az újabb három perc lejártával döntősnek mondhatta magát.
A fináléban Patraszhoz hasonlóan egy amerikai várt rá, ám nem akkori legyőzője, a Karelin-verő olimpiai bajnok Rulon Gardner – a címvédő egy símotorbaleset miatt nem lehetett jelen Moszkvában, és elképzelhető, hogy pályafutásának is befellegzett –, hanem az a Dremiel Byers, aki eddig egy hatodik helyet tudott felmutatni a világbajnokságokon.

A mérkőzés első felében nem is volt gond, Deák Bárdos űzte-hajtotta az újvilágit, akit csakhamar meg is intett a bíró. A magyar tábor elégedetten dőlt hátra, hiszen a vasasos pörgetésének ellenszerét nem sokan ismerik. Az amerikai a kevesek közé tartozott, kivédte az angyalföldi próbálkozásait – igaz, fordított felállásban ő sem járt több sikerrel.
Három perc után jöhetett tehát az összekapaszkodás, melynek Deák Bárdos lett a kedvezményezettje, azaz neki mindenképpen akciót kellett volna indítania a következő egy perc alatt. Byers azonban okosan kihasználta, hogy ellenfele ki akarja tolni a szőnyegről, és egy hirtelen mozdulattal lecsavarta a vehemensen nyomuló magyart, három pontot kasszírozva ezzel. Mint utóbb kiderült, ez az előny bőségesen elegendő volt neki a végső győzelemhez is, hiszen Deák Bárdos hiába rohamozta végig a hátralévő időt, az eredményen már nem tudott változtatni, így éremkollekcióját egy újabb vb-ezüsttel egészíthette ki. A harmadikkal…
A mieink tehát – legalábbis az érmek számát és színét tekintve – megismételték egy évvel ezelőtti, patraszi produkciójukat, ugyanis a nap másik magyar résztvevője, Berzicza Tamás nem jutott el az éremcsatákig. A 74 kilós kecskeméti a negyeddöntőben a 69 kilósok között világbajnoki és két olimpiai aranyat begyűjtő kubai Filiberto Azcuyjal találkozott. A találkozót hatalmas csata után egyetlen ponttal a karibi nyerte, Berzicza így csakúgy, mint tavaly, az ötödik helyen végzett.
A kubai győztes akciója egyébként összekapaszkodásból született…