Életének eddigi legfontosabb diadalának másnapján Stefáni Attila, a salakmotorsport újdonsült magyar bajnoka már a helyi, Nyíregyházi Városi Televízióba volt hivatalos. Hiába, a bajnoki cím kötelez, legyen szó bármilyen sportágról.
– Három éve mindig azt várják öntől, hogy a Nyírségbe szállítsa a bajnoki aranyat. Ez a teher nagyon nyomta a vállát?– Igazából az bosszantott, hogy mindig egyetlen lépés választott el a dicsőségtől. A teher is nagy volt, de valójában a sikerhez szükséges háttér hiányzott. Most minden összejött. Meg is könynyebbültem, ezt a sikert már senki sem veheti el tőlem. Elértem az egyik fontos célt, amelyet akkor tűztem ki magam elé, amikor hosszú kihagyás után újra motorra ültem.– Véleményem szerint a harmadik forduló volt a sorsfordító, hiszen viszonylag visszafogottabb szereplést követően nyert, majd ezután minden viadalon diadalmaskodott. Tényleg Debrecenben indult el a "jó úton”?– Valóban nagyon lényeges volt ez a momentum, de sokat jelentett a következő gyulai győzelem is, hiszen az a pálya a legfőbb vetélytársamnak, Tihanyi Sándornak jobban fekszik. Szerintem a sorozatos győzelmek arra vezethetők vissza, hogy ekkorra sikerült megszoknom az új motoromat.– Bajnokként megnyílnak-e olyan kapuk ön előtt, amelyek eddig zárva voltak?– Ezt egyelőre nem lehet tudni, de túl nagy reményt nem fűzök hozzá. Akik eddig támogattak, azok ezután is segíteni fognak, ám akiket eddig még nem találtunk meg, félő, hogy ezután sem kerülnek képbe.