A Lazio és a Boavista nem bírta el a nyomást

Mind a Celtic, mind a Porto meglehetősen régen szerepelt rivaldafényben: előbbi 1970-ben (BEK, Feyenoord, 1–2), utóbbi pedig 1987-ben (BEK, Bayern München, 2–1) vívta legutóbbi nemzetközi kupadöntőjét. De ugyanez igaz a portugál és a skót csapatokra is: az ibériaiak utolsó képviselője a Benfica (1990, BEK, Milan, 0–1), a szigetországiaké pedig a Dundee United (1987, UEFA-kupa, IFK Göteborg, 0–1, 1–1) volt nemzetközi kupadöntőben.
A belharc elmaradásáért természetesen a Boavista (más aspektusból a Celtic) okolható, hiszen a Porto Rómában becsülettel tette a dolgát. A portugál porondot uraló gárda a Stadio Olimpicóban szemernyi esélyt sem hagyott a Laziónak háromgólos hátránya ledolgozására (dacára Claudio López kihagyott büntetőjének), mi több, ha játékosai jobban összpontosítanak, kettős győzelmével zárulhatott volna a párharc.
"Fontos volt az első mérkőzés eredménye, de nem az döntött – nyilatkozta a gól nélküli döntetlennel záruló meccs után Aloísio Alves, a Porto másodedzője. – A négy egyes győzelmünknek köszönhetően csak a Lazión volt nyomás ma este. Ugyanakkor tudtuk, ha rómaiak lőnek egy gólt, hatalmas lökést kapnak, és bármi előfordulhatott volna. Hélder Postiga kiállítása és a tizenegyes visszavethetett volna bennünket, de nem zökkentünk ki a ritmusból, hanem tettük a dolgunkat. Egyértelműen a kupagyőzelem a célunk, de még hosszú út vár ránk álmunk beteljesüléséig.”

Nem vitás, a Porto jó, a Celticnél jobb esélyekkel várhatja a sevillai összecsapást, de Martin O'Neill csapata nem feltett kézzel lép majd pályára Spanyolországban. "Minden tiszteletem a Boavistáé, de azért a Porto sokkal nagyobb falat. Egyértelmű, hogy a Lazio legyőzése után a portugál gárda lesz a favorit a fináléban. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy bennünket már többször leírtak, mégis mehetünk Sevillába, ahol mindent megteszünk a diadalért – fogadkozott a tréner, aki tagja volt a Nottingham Forest 1980-ban BEK-et nyerő együttesének.
A glasgow-iak a Bessa-stadionban mutatott játékuk alapján nem is tarthatnának igényt a favorit szerepkörére. A góllövés kényszere egyáltalán nem érződött a játékukon, a támadásaik hoszszú ideig inkább esetlegesek, mintsem tervszerűek voltak, szerencséjükre a soraikban ott volt Henrik Larsson… "Rengeteg fontos gólt szerzett már életében, de biztos vagyok benne, hogy ennél fontosabbat sohasem. Ez ugyanis kupadöntőt ért” – mondta a svédről O'Neill.
Persze, a Boavista–Celtic találkozó után elsősorban nem a skótok dicséretét zengték a lapok, hanem az elmaradt portugál párbaj miatt keseregtek. "Tengernyi élvezet – csak a Boavista fog hiányozni” – írta a Jornal de Notícias című portugál lap, míg a Público a következőképp fogalmazott: "Csak egy lesz ott Sevillában. Több mint hetvenöt percen keresztül úgy tűnt, portói belügy lesz az UEFA-kupa döntője.”
"Természetesen ez életem legszomorúbb napja – ismerte el Jaime Pacheco, a Boavista edzője. – Az volt a tervünk, tényleg a tervünk, nem pedig az álmunk, hogy bejutunk az UEFA-kupa döntőjébe. A Celtic akkor szerzett gólt, amikor már nem is hitt benne, fájdalom, ezzel meg is nyerte a mérkőzést. Mi irányítottunk, néhány kontrából gólt szerezhettünk volna, de valami mindig közbejött.”