Ferrari: parádés debütálás

Vágólapra másolva!

2003.05.04. 20:38

Címkék

Az idény egyik legeseménydúsabb rajtját követően a Barcelonában debütáló új Ferrarik bizonyították gyorsaságukat. Michael Schumacher a rajttól az élen állva (csupán a boxkiállások erejéig volt kénytelen lemondani vezető helyéről) pályafutása 66. futamgyőzelmét aratta, csapattársa, Rubens Barrichello pedig a dobogó harmadik fokára állhatott föl. A "vörösökkel egyedül a Renault fiatal pilótája, a hazai pályán autózó Fernando Alonso tudta tartani a lépést, s bár az ötszörös világbajnokra egyetlen pillanatig sem volt veszélyes, a második helyet viszonylag könnyedén megszerezte. A spanyolnak ez pályafutása eddigi legjobb eredménye, csakúgy, mint a tavalyi Cart-bajnoknak, a 6. helyen végző Cristiano Da Mattának, illetve az egy pontot szerző Ralph Firmannek.

Michael Schumachert (balra) nem lehetett utolérni Barcelonában, a mezôny összes tagja –így Alonso is –csak a hátát nézte

A piros lámpák kialvása utáni pillanatok mind az élboly, mind pedig a mezőny hátsó része számára izgalmasan alakultak. Elöl Alonso harciasan vágott neki hazája viadalának, Barrichello mellé került, ám előtte Michael Schumacher jól zárta az ívet, így a brazil a külső íven vissza tudta szerezni a második helyét. Mögöttük Coulthard letessékelte az aszfaltcsíkról Trullit, akinek ezzel az akcióval véget is ért a versenye. És ez még nem minden! A nyolcadik sorban ugyanis Pizzonia autója a rajtrácson ragadt, és amíg Wilson hihetetlen reflexszel, a kormányt félrerántva kikerülte, az összetett pontversenyt vezető, ezúttal az utolsó kockából startoló Räikkönennek erre esélye sem volt. A McLaren szinte felugrott a Jaguar hátára, ezt követően pedig kitört első kerékkel "pihent meg” éppen a célegyenes közepén.
A takarítás idejére a pályára gurult a biztonsági autó, amely mögött öt kört haladt a mezőny. Néhány versenyzőnek jól jöttek a rajt utáni bonyodalmak: Ralf Schumacher a hetedikről a negyedik helyre zárkózott fel, Da Matta a tizenharmadikról a nyolcadikra, Wilson pedig a tizennyolcadikról a kilencedikre. Miután a safety car elhagyta a pályát, Montoya mutatott be a belső íven egy szépségdíjas előzést: Buttont utasította maga mögé.
Az élen a pályafutása 182. nagydíját futó M. Schumi minden körben növelte néhány tizeddel az előnyét, miközben mögötte Alonso üldözte-hajtotta Barrichellót. Kettejük ádáz csatájának az első boxkiállás vetett véget, amelyet nagyjából egyszerre hajtottak végre mindhárman. Noha a Ferrari brazilja (7.0 mp) és a Renault spanyolja (7.2) majdnem tizedmásodpercre azonos időt töltött a boxutcában, Barrichello végül Alonso mögé jött vissza a pályára.
Ez meg is határozta az események későbbi alakulását: az első három pilóta egymástól viszonylag nagy távolságra autózta végig a 65 kört, s bár Alonsónak voltak biztató kísérletei (a második kerékcsere előtt körökön keresztül jobb időt ment az ötszörös világbajnoknál), igazi veszélyt nem jelentett a németre. Azt azonban bebizonyította, hogy nem véletlenek a Renault jó edzéseredményei, és nem volt véletlen a brazíliai harmadik helyezése sem. Barrichello talán egy kicsit nehezebben birkózott meg a lekörözött pilótákkal, mint a többiek, így neki sansza sem volt arra, hogy beérje Alonsót, aki euforikus hangulatban versenyezte végig a távot. A spanyol a végén fülig érő szájjal, a levegőbe csapkodva ünnepelte második helyét a hazai közönség éljenzése közepette.

A legjobbak mondták

Michael Schumacher: – A Renault-csapat pénteki és szombati köridôit nézve gondoltam, hogy szoros lesz a verseny, és most már biztos vagyok benne, hogy a régi kocsival nem lettem volna képes nyerni. De az F2003-GA fantasztikus, ez alatt a hatvanöt kör alatt beleszerettem. A második boxkiállásunk elôtt Fernando jobb köridôket autózott, mint én, ennek oka a gumik teljesítménye volt, az enyéim, úgy látszik, jobban koptak az övéinél. A végére azonban minden jól alakult, az autó egyre jobb volt, ezért sikerült nyernünk. A szezon elején akadtak gondjaink, de ma tökéletes napunk volt.

Fernando Alonso: – Különleges nap ez az életemben, hiszen hazai közönség elôtt, hazai pályán sikerült elérnem pályafutásom eddigi legjobb eredményét. A Renault remek volt, végig tökéletesen kézben tudtam tartani. A verseny elején nehéz csatát vívtam Rubensszel, az elsô kiállás után azonban sikerült elé visszajönnöm, és attól kezdve már a saját tempómat autóztam. Nem volt különösebben nehéz viadal, hiszen elég nagyok voltak a különbségek Michael és köztem, valamint köztem és Rubens között.

Rubens Barrichello: –Sohasem voltam olyan közel Michaelhez, mint most a rajt után. Láttam, hogy belsô íven marad, és védi a pozícióját Fernandótól, én közben egy kicsit elôre is kerültem, de túl közel voltunk egymáshoz, nem tudtam tartani a versenyvonalat. Sportszerűen oldottuk meg a helyzetet, ebbôl is látszik, mennyire tiszteljük egymást a csapattársammal. Jó verseny volt, bár az utolsó öt körben volt egy kis gondom a gumikkal, no és az elôttem egymást elôzgetô lekörözöttek sem könnyítették meg a dolgomat. Nagyszerű érzés, hogy mindkét autónk az elsô háromban végzett.

Az élen álló hármas fölényére egyébként jellemző, hogy a negyedik helyen célba érő Montoya kivételével mindenki kapott egy kört a dobogósoktól. Az utolsó körökben csak az volt kérdéses, hogy vajon az idei legjobb eredménye felé száguldó Da Matta meg tudja-e előzni az ötödik helyéhez makacsul ragaszkodó Ralf Schumit. A két pilóta körökön át viaskodott egymással, a tavalyi Cart-bajnok a tengerentúli sorozatban megszokott vehemenciával támadta a németet, és talán meg is előzte volna, ha nem kell egymás után kétszer is lehúzódnia: először azért, mert M. Schumacher körözte le, másodszor pedig Alonso. Persze, Ralfnak jól jött, hogy az élen állók egy időre kettejük közé ékelődtek, a williamses nem is adta meg magát egykönnyen, amiért Alonso heves kézlengetéssel jelezte neki: ugyan engedje már el.
Végül Schumi II maradt az ötödik, Da Mattának pedig meg kellett elégednie a hatodik pozícióval, amely még így is eddigi legjobb eredménye. A fent említett versenyzőkön kívül Mark Webber és Ralph Firman gazdagodott idei első pontjaival, előbbi kettőt, utóbbi egyet szerzett.
A két McLaren kiesése (Coulthard a 18. körben Buttonnal koccant össze, és kiállni kényszerült) és a két Ferrari dobogós helye egyben azt is jelenti, hogy csökkent a különbség az élen álló két istálló között: a maranellóiak hátránya mindössze három pont, míg a pilóták pontversenyében M. Schumacher már csak négy ponttal van lemaradva a bombasztikus idénykezdetet produkáló Jégembertől, a Spanyolországban nem túl szerencsés Räikkönentől.
Folytatás két hét múlva, Ausztriában.

Spanyol Nagydíj, a 16 futamos Formula–1-es világbajnokság 5. állomása, Barcelona

A 65 körös (307.324 km) verseny végeredménye:

1. Michael Schumacher (német, Ferrari, Bridgestone) 1:33:46.933 (átlag: 196.619 km/óra)
2. Alonso (spanyol, Renault, Michelin) 5.716 mp h.
3. Barrichello (brazil, Ferrari, B) 18.001 mp h.
4. Montoya (kolumbiai, Williams-BMW, M) 1:02.022 p h.
5. R. Schumacher (német, Williams-BMW, M) 1 k. h.
6. Da Matta (brazil, Toyota, M) 1 k. h.
7. Webber (ausztrál, Jaguar-Cosworth, M) 1 k. h.
8. Firman (brit, Jordan-Ford, B) 2 k. h., 9. Button (brit, BAR-Honda, B) 2 k. h., 10. Heidfeld (német, Sauber-Petronas, B) 2 k. h., 11. Wilson (brit, Minardi-Cosworth, B) 2 k. h., 12. Verstappen (holland, Minardi-Cosworth, B) 3 k. h.

Feladta: Pizzonia (brazil, Jaguar-Cosworth, M, a rajtnál nem indult el az autója) 0, Räikkönen (finn, McLaren-Mercedes, M, ütközés Pizzoniával) 0, Trulli (olasz, Renault, M, ütközés Coultharddal) 0, Villeneuve (kanadai, BAR-Honda, B, motorhiba) 12, Coulthard (brit, McLaren-Mercedes, M, ütközés Buttonnal) 17, Frentzen (német, Sauber-Petronas, B, technikai hiba) 38, Panis (francia, Toyota, M, műszaki hiba) 42, Fisichella (olasz, Jordan-Ford, B, technikai hiba) 44 megtett kör után

Leggyorsabb kör: Rubens Barrichello (52. kör) 1:20.143

Számításaink szerint – Alonso remekel

Fernando Alonso beállította a "spanyol csúcsot”: ezt megelőzően csak Alfonso De Portagónak sikerült másodikként célba érnie az ibériai pilóták közül. Az 1957-ben tragikus körülmények között elhunyt versenyző az 1956-os Brit Nagydíjon úgy végzett a második pozícióban, hogy Ferrariját felváltva vezette a hazai Peter Collinsszal. A 22. futamán induló Alonso korábbi legjobbja az idei Malajziai és Brazil GP-n elért harmadik hely volt.

Nemcsak az ifjú spanyol nyújtotta élete legjobbját, hanem az egyaránt újonc Cristiano Da Matta és Ralph Firman is. A hatodik brazil az interlagosi tizedik, míg a nyolcadikként leintett brit a malajziai tizedik helyét homályosította el mostani eredményével. Da Matta (és Firman) tehát az ötödik versenyén szerzett először pontot a száguldó cirkuszban – hasonlóan cselekedett az egykor szintén Cart-bajnoki címvédő Juan Pablo Montoya is, amikor a 2001-es évadban először indult el a Formula–1-es világbajnokságon. A kolumbiai ugyancsak Barcelonában került be első alkalommal a pontzónába, ám ő egyszerre hat ponttal gazdagodott, nem hárommal. A szintén a Cart-világsorozatból érkező Jacques Villeneuve 1996-ban mindjárt az első viadalán második lett.

Finnország legújabb büszkesége, Kimi Räikkönen kiesésével már csupán két pilóta van a mezőnyben, aki valamennyi futamon pontot szerzett: Fernando Alonso és Ralf Schumacher. Még az ibériai és a német sofőr sem produkált ilyen hosszú, ötös pontszerző szériát, jóllehet a Williams alkalmazottja 1997 óta tekeri a kormányt ebben a géposztályban.

Legutóbb a tavalyi Olasz Nagydíjon akadt arra példa, hogy a McLaren egyik versenyzője sem jutott vb-pontokhoz, akkor David Coulthard a hetedik helyet szerezte meg, míg Räikkönen nem találkozott a kockás zászlóval. Az eddigi utolsó kettős McLaren-kiesést a 2002-es Malajziai Grand Prix-n regisztrálhattuk: DC és a Jégember számára már a táv első harmadában véget ért a viadal.