Oltást kaptak gólszerzés ellen

Szerdán azonban új fejezet kezdődött a Milan és az Inter közös történelmében, hiszen fennállásuk során először a nemzetközi kupaszínpadon is egymásba szaladtak.
Ha két különböző nacionáléjú együttes meccselt volna a San Siróban, bátran írhatnánk: a tapogatózás, az ismerkedés jegyében teltek el az első percek. Mivel azonban a két érintett a másiknak szinte minden rezzenését ismeri, helyesebb, ha úgy fogalmazunk, egyikük sem akart fejjel a falnak rontani a Bajnokok Ligája elődöntőjének első felvonásán. Az olasz csapatok védjegyének számító szervezett védekezés mindkét oldalon megfigyelhető volt, akárcsak az, hogy mind Ancelotti (Milan), mind Cúper (Inter) támadói egyéni képességeire próbált alapozni. Csakhogy Filippo Inzaghi például az egyik legrosszabb tulajdonságából tartott bemutatót: a Milan házi gólkirálya a fejébe vette, ha törik, ha szakad, megdönti a lesre futás nem hivatalos – meglehet, éppen általa tartott – világrekordját. Kockázatos volt, amit az Inter csinált, Pippónak elég lett volna egyszer megugrania, de a retesz tökéletesen működött.
A másik milanos ék, Sevcsenko az első félidőben eggyel többször villant meg kollégájánál – ez nem nagy dicsőség, hiszen Inzaghi semmit sem csinált ebben az időszakban –, igaz, ezzel gondoskodott a játékrész legszebb jelenetsoráról. Az ukrán a 15. percben Kaladze balra tolt labdáját bokából azonnal kapura emelte, Toldo azonban kiütötte a léc alá tartó labdát.
A pályaválasztó egyetlen lehetőségét összesen két Inter-helyzet fogta közre az első félidőben, helyesebben az első 17 percben. A hetedikben Sergio Conceicao, Crespo összjáték után az argentin sarokkal szöktette Recobát, aki akár az ötösig is masírozhatott volna, de inkább 16 méterről lőtt: labdája Dida kezébe gurult. Látvány szempontjából nem volt utolsó a másik Inter-roham sem, hiszen Emre, Crespo, Sergio Conceicao, Recoba útvonal végén a labda az uruguayi fejéről Dida ölébe került.
Az előbbi esemény ugyebár a 17. percben történt, a következő feljegyzésre érdemes mozdulatra a 46. percig kellett várni, úgyhogy el lehet képzelni, mi zajlott le a két időpont közti csaknem félórában. De jobb, ha nem képzeljük el, hanem megnézzük, milyen viharos rohamokkal indította a második félidőt a Milan. Ancelotti minden bizonnyal rendet tett a fejekben, mert Rui Costa másodpercekkel az első sípszót követően lövőhelyzetbe került, röviddel később ismét ő tüzelt távolról, az más kérdés, hogy a kaput egyszer sem találta el. Az 50. percben aztán már a helyzet is összejött! Kaladze ment el a bal oldalon, középre passzolt, Sev-csenko beleszúrt a labdába, amely lelassult Cannavarón, így Toldo könnyedén birtokba vehette.
A következő támadás végén pedig már Inzaghi is értékelhetőt alakított, kár, hogy kapáslövését nem tudta megfelelően helyezni. Pedig az utolsó előtti húzásig minden kiváló volt, Rui Costa jó keresztlabdát tett Inzaghi elé, ő nem habozott, azonnal lőtt, ám labdája pontosan oda ment, ahol Toldo állt. Ekkor már állandósult a "hazaiak” fölénye, az Inter még tisztelgő látogatást sem tett Dida birodalma környékén. Ugyanakkor a piros-feketék játékában is akadtak érthetetlen periódusok. Az például szinte megmagyarázhatatlan volt, midőn Sevcsenko egyedül roboghatott volna a kapu felé, azonban megpróbálta megjátszani a vele együtt szaladó, egy védőt a "nyakában hordó” Inzaghit. Maradjunk annyiban, a két lehetséges címzett közül a rosszabbik kapta meg a labdát, és indulhatott az Inter ellenakciója…
A későbbiekben beigazolódott, hogy szerdán este a középpályások, illetve a védők jobban feltalálják magukat az ellenfél kapuja előtt, igaz, gólt szerezni nekik sem sikerült. Gattuso – az ő rúgótechnikájára emlékezhetünk az Olaszország–Anglia meccsről, amelyen káprázatos gólt szerzett – például 15 méterről csavart lövésre vállalkozott, a labda valószínűleg be is fért volna a kapu bal oldalába, ha időközben nem találkozik a repülő Toldo tenyerével. Amott Córdoba mutathatott volna példát a csatároknak, tisztán is fejelhetett, de rajta is fogott a szerda esti átok, és hét méterről mellé bólintott.
A helyzetek tehát kimaradtak, a két csapat ebben az idényben először nem bírt egymással, ami inkább az Interre nézve hízelgő. Mind a San Siróban mutatott produkció, mind pedig a korábbi két, egyformán 1–0-s vereség fényében.

Milan (olasz)–Internazionale (olasz)
0–0
Milánó, 81130 néző
V: Ivanov (orosz)
MILAN: Dida – Costacurta, Nesta, Maldini, Kaladze – Brocchi (Serginho, 32.), Gattuso (Redondo, 78.), Seedorf – Rui Costa – Sev-csenko (Rivaldo, 82.), F. Inzaghi
INTERNAZIONALE: Toldo – J. Zanetti, F. Cannavaro, Materazzi, Córdoba – Sergio Conceicao (Guly, 66.), Di Biagio, Emre B., Coco (Pasquale, 84.) – Crespo, Recoba (Kallon, 72.)