Bent maradt a Leverkusen

Elöl viszont borult minden: a Borussia Dortmund nem bírt a már kiesett Energie Cottbusszal, így kénytelen volt átengedni a második – és az ezzel járó automatikus BL-főtáblás – helyet a VfB Stuttgartnak, míg a Werder Bremen a már említett mönchengladbachi vereségével elszalasztotta az UEFA-kupa-indulás lehetőségét. A második számú európai kupában a Hansa Rostockot megverő Hamburg és a Kaiserslauternt térdre kényszerítő Hertha BSC vehet részt.
Meglehetősen furcsa érzésekkel várhatta a nürnbergi kirándulást a Bayer Leverkusen: a "gyógyszergyári” társulat tavaly éppen a Frankenstadionban veszítette el a bajnoki címet, most pedig ugye itt kellett kiharcolnia a bentmaradást. Még pikánsabbá tette a meccset, hogy a Bayer kispadján Klaus Augenthaler ült, aki néhány hete még a hazai csapatot gardírozta, azonban a gyenge szereplés miatt "megköszönték” a munkáját. A gyepen azonban szinte semmi sem érződött a nagy feszültségből, inkább volt békés játszadozás, mint véres ütközet a mérkőzés. A Nürnberget túlságosan nem érdekelte a találkozó – a gárda már biztos kiesőként lépett pályára –, a Leverkusent is csak addig, amíg nem szerezte meg a vezetést. Erre a 36. percig kellett várni, akkor Babic alapvonalról visszapasszolt labdáját Bastürk egy csel után a hálóba emelte, és az élvonalban tartotta a tavalyi ezüstérmest. A későbbiekben a Nürnberg Cacau révén megrezegette a leverkuseni hálót, csakhogy Merk bíró les miatt – vitatható módon – érvénytelenítette a találatot, és ezzel megfosztotta a bielefeldieket a bentmaradási reményeiktől. "Magához a meccshez nincs különösebb hozzáfűznivalóm. A győzelmünk megérdemelt” – mondta a lefújás után a Bayerrel kettőből kettőt nyerő Augenthaler.
Merthogy a Bielefeld sokkal inkább bízhatott a Leverkusen, mint a Mönchengladbach botlásában. Ez tökéletesen be is igazolódott, hiszen a 'Gladbach a második félidőben "egyirányúsította” a Bökelberg-stadiont, és négy góllal terhelte meg az UEFA-kupás reményeit eltemető Werder Bremen hálóját. A hazaiak fesztiváljához hozzájárult, hogy a Werder Verlaat kiállítása miatt a második játékrészben emberhátrányban futballozott, ugyanakkor élvonalbeli együttes védelmének nem lenne szabad olyan "óvodás” hibákat elkövetnie, amilyeneket a brémai elkövetett.
"Azt nem mondhatnám, hogy nekünk fújt a bíró. Az első félidőben két kényszerű cserénk volt, Daunba páros lábbal szálltak bele, és tették harcképtelenné, azért biztosan piros lap járt volna. Sajnos még sárgát sem kapott a tettes, nem úgy Verlaat, akit a félidő végén kiállított a játékvezető. Az öltözőben megtudtuk, hogy vezet a Hertha, emiatt nekünk tíz emberrel is nyernünk kellett volna, és kockáztattunk. Benne volt, hogy sikerül, de az is, hogy túlságosan is kinyílunk, a Mönchengladbach pedig lekontráz bennünket. Az utóbbi jött be… A második gól után összeroppantunk, talán lélekben is feladtuk, így marad az Intertotó-kupa. Egyébként biztos vagyok benne, hogy feljutunk az UEFA-kupa főtáblájára. Sokkal több volt ebben a szezonban, voltunk másodikok, harmadikként fordultunk, a tavasz viszont nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna. Ha most nyerünk, elégedettek lehettünk volna, így azonban van némi hiányérzet bennünk” – összegzett lapunknak az egy óra után lecserélt Lisztes Krisztián, a Werder középpályása.
A Leverkusen és a Mönchengladbach sikerének fényében mindegy volt, mit játszik az Arminia Bielefeld a Hannoverrel, mindenképpen csak retúrjegyet váltott az első osztályba. Az újonc ráadásul ki is kapott, és csatlakozott a már korábban elbúcsúzó Nürnberg, Energie Cottbus kettőshöz.
A kiesők közül az Energie Cottbus is főszerepet játszott az utolsó fordulóban. Lőw Zsolt együttese tehet ugyanis arról, hogy az immár hivatalosan is trónfosztott Borussia Dortmund az ősszel csak a BL selejtezőjében indulhat. A papírforma alapján a fekete-sárgáknak simán meg kellett volna verniük a Cottbust, ennek megfelelően Rosicky már az első félidő derekán megszerezte a vezetést. Utána azonban valóságos helyzetkihagyó-fesztivált láthatott a Westfalen-stadion népe, a legnagyobb ziccer elpuskázása éppen a gólszerző nevéhez fűződött, midőn egy méterről az üres kapu helyett a lécre bólintott. A futball örök tétele pedig ezúttal is beigazolódott, a 74. percben Reichenberger beadása után Timo Rost fejjel egyenlített, és megfosztotta az automatikus BL-szerepléstől a BVB-t.
"Nagyon elfáradtam, de nem csupán a mai mérkőzés miatt – mondta a lefújást követően Lőw Zsolt. – Hosszú volt a szezon, játszottam harmincegy bajnokin, két kupameccsen, no meg kilencszer a válogatottban is pályára léptem. De nehogy azt higgye, panaszkodom! Nekem jól sikerült az év. Azt viszont sajnálom, hogy a csapat kiesett, de legalább a befejezéssel sikerült valamit kozmetikáznunk az eredménysoron. Nem estünk szét, emelt fővel búcsúztunk. Azt még nem tudom, hol folytatom, a következő hónapban eldől minden, de természetesen nekem is szimpatikusabb az első osztály a másodiknál.”
A Cottbus bravúrjának haszonélvezője a VfB Stuttgart volt, amely nem egészen fél óra alatt elintézte a Wolfsburgot, és megkaparintotta az ezüstérmet. A "sváboknál” Kraszimir Balakov az utolsó mérkőzését játszotta, és tizenegyesből szerzett góllal köszönt el – legalábbis játékosként – a stuttgarti közönségtől.
Búcsúzókban egyébként nem volt hiány az utolsó fordulóban. A teljesség igénye nélkül a következők köszöntek el a Bundesligától vagy az aktív futballtól: Mario Basler (Kaiserslautern), Andreas Möller (Schalke), Thomas Hässler (1860 München). Közülük Möller lehetett a leginkább elégedett, hiszen a Schalke Oude Kamphuis lövésével – no meg a labdának mellényúló Kahn segítségével – legyőzte a már régen bajnok Bayern Münchent. A Katarba szerződő Basler a Hertha elleni vereséggel (erről a mérkőzésről keretes írásunkban olvashatnak), Hässler pedig a VfL Bochum elleni otthoni kudarccal búcsúzott el jelenlegi együttesétől. Utóbbi mérkőzésen Thomas Christiansen egyszer betalált a müncheniek kapujába, ezzel utolérte a mesterlövészek versenyében Giovane Elbert, így az előző idényhez hasonlóan (akkor Marcio Amoroso és Martin Max osztozott a koronán) két gólkirályt ünnepelhettek Németországban.