Makaay a Bayerné lehet

Az egyik nyári átigazolási "teleregény” néhány napos szünet után folytatódott, méghozzá váratlan fordulattal. Elsőként a De Telegraaf című holland lap jelentette, hogy elmozdultak a felek a holtpontról, hiszen a Deportivo La Coruna hajlandó lemondani a Primera División 2002–2003-as szezonjának gólkirályáról. "Egy lépéssel közelebb kerültünk egymáshoz” – mondta a lapnak López Beci, a galíciai egyesület titkára, ennyi pedig éppen elég volt a találgatások megindulásához.
Rob Jansen, Makaay ügynöke pedig még rá is tett egy lapáttal: "Valóban nagyon jól áll az ügy, de az aláírások még nincsenek ott a szerződésen.” Ezután, a papírformának megfelelően, megkezdődött a nyomozás Spanyolországban is, és az ország egyik legnagyobb sportlapja, a Marca déltájban már azt jelentette, hogy a holland a Bayern Münchené, amely 21 milliót fizet a játékosért.
Ez a hír tartotta magát több órán keresztül, a Deportivo La Coruna elnöke, Augusto César Lendoiro megerősítette, hozzájárulnak Makaay távozásához, csak a végső megerősítés nem akart megérkezni. Aztán a részleges cáfolat onnan jött, ahonnan szinte senki sem várta. A Bayern Münchentől. "Hivatalosan semmiről sem tudunk. La Corunából még nem kerestek bennünket” – állította Markus Hörwick, a Bayern sajtófőnöke. Ehhez képest az As című újság azt jelentette, Lendoiro telefonon tárgyalt a müncheni vezérkarral. Ha Hörwick közlendője az ilyenkor szokásos "PR-nyilatkozat” volt, akkor a következőt jelentheti: a két egyesület továbbra sem tudott megegyezni a vételárról, de mindegyik hajlandó engedni az álláspontjából, kérdés, kinek az akarata lesz az erősebb.
Az is igaz, hogy a klubcserének szinte végig Makaay lelépési díja volt az Achilles-sarka. A Bayern nem győzte hangsúlyozni, mennyire szeretné megszerezni a holland válogatott csatárát (az előző szezon történéseit figyelembe véve ez tökéletesen érthető: a németalföldi Münchenben háromszor, La Corunában egyszer köszönt be Kahnnak a Bajnokok Ligájában, a győztes gól mindkét esetben az ő érdeme volt). A holland szintén erőltette a váltást, mert végre a szűk elitben jegyzett csapatban akar futballozni, és renoméját tekintve a Bayern messze a Depor előtt jár (kijelentései miatt ki is fütyülték őt az első La Coruna-i edzésen a szurkolók). És bizony a galíciaiak – bármennyire is ragaszkodtak egyik legjobbjukhoz – is örömmel vették volna a távozását, illetve az érte kapott pénzt, merthogy anyagi gondokkal küszködnek.
Lendoiro elnökön azonban átmeneti kapzsiság lett úrrá, midőn meghallotta, milyen neves kérő jelentkezett a "koronagyémántért”. A presidente elsőre 60 millió euróban szabta meg Makaay kivásárlási árát… A mai gazdasági viszonyok közepette ez őrületes összeg, David Beckham is csak a töredékéért lett a Real Madrid labdarúgója, holott az ő árába aligha csak a játéktudása ellenértékét kalkulálták bele. A Bayern München első ajánlata 15 millió euró volt, ami legalább megfelelő kiindulási pontnak látszott. Lendoiro ezt hallva elgondolkozott, kevesebb mint a felére csökkentette a kivásárlási árat, de azt mondta, a 25 millióból már jottányit sem hajlandó engedni. A piaci törvényszerűségeknek megfelelően ezt követően a Bayern engedett, és 18 millióra növelte a tétet. "Ez az utolsó ajánlatunk, ettől kezdve a Deportivónál van a labda” – nyilatkozta akkor Uli Hoeness, a Bayern menedzsere. A visszaütés azonban váratott magára, már úgy tűnt, nem lesz semmi az üzletből, amikor jött a csütörtök reggeli fordulat. Egyelőre nem tudni, mekkora is valójában ez a fordulat, de a nyári vígjátékok (Beckham, Ronaldinho) tapasztalatai alapján megkockáztatható: Roy Makaay hamarosan hivatalosan is a Bayern München alkalmazottja lesz.
A német rekordbajnoknak azért is szüksége lenne a hollandra, mert másik kiszemeltje, Carlos Tévez egyelőre nem hagyja, nem hagyhatja el a Boca Juniorst. A Bayern ugyan mindenben megegyezett a tinizsenivel, ám a Boca nem hajlandó megválni az egyik legnagyobb kincsétől.