Hiába próbáljuk elkerülni a zavaros fogalmazást, kénytelenek vagyunk leírni: az idei Copa Américán meglepetésre a legnagyobbak kerültek a legjobb négy közé.
Az NSO ajánlja:
A Copa América eredményei, a csoportok végeredménye, a menetrend, játékoskeretek: Copa América 2004
Ez manapság vitathatatlanul különös fejlemény, és még inkább az egy olyan tornán, amelyen a hagyományosan erős válogatottak többé vagy kevésbé tartalékosan vesznek részt. Ám a néhány kulcsemberét nélkülöző Argentína és Kolumbia után Uruguay, majd a B-csapatát szerepeltető Brazília is beverekedte magát az elődöntőbe. Nehezen hihető, de tény: mindkét továbbjutó elég kínos sorozatot szakított meg a legyőzött Paraguayjal, illetve Mexikóval szemben. Előbbi együttestől az uruguayiak ezt megelőzően sorozatban négy meccsen szenvedtek vereséget, míg a brazilok hat találkozó (és öt év!) óta voltak nyeretlenek közép-amerikai riválisukkal szemben. Most mindkét rémálomnak vége, a felek készülhetnek az egymás elleni, szerdai derbire.
Adriano (7) két gólt szerzett Mexikó ellen, de a másik két brazil találatból is jelentôsen kivette a részét
A paraguayi olimpiai válogatott megérdemelten szerzett vezetést az "uruk" ellen, bár a társaság túlkorosai hozták össze a gólt. Carlos Paredes szabadrúgását Carlos Gamarra bólintotta a hálóba – s hogy a kép teljes legyen, a félidő vége előtti egyenlítést Carlos Bueno vállalta magára, büntetőből. A következő főszereplő már Gustavo volt, mégpedig Varela, aki a negyedik összecsapáson már az uruguayi csapat harmadik piros lapját kapta. Leküldése után mégis társai szereztek gólt, Dário Silva megpattanó lövésével. A hátralévő időben az argentin bíró két tiszta tizenegyest mulasztott el megadni a paraguayiak javára, Dário Silva ellenben egy előírásszerű kontra végén másodszor is betalált. A Sevilla légiósa 2001 novembere óta először volt eredményes a nemzeti tizenegyben. A tavalyelőtti vb után jó ideig távolmaradásával tüntetett, mivel nem tudott megegyezni a szövetség vezetőivel a prémiumokról. A brazilok a kezdő sípszót követően három teljes percig kegyetlen nyomás alatt tartották a mexikói kaput, majd rá kellett jönniük, hogy a Copán ez még nem elegendő, mert a következő negyedórában a roppant gyorsan és pontosan paszszoló mexikóiak alig engedték ki őket a térfelükről. Az egyébként kiválóan védő kapus, Julio César – braziltól szokatlanul – gyakran rúgta előre vaktában a labdát, ahelyett, hogy a védők vitték volna fel. Az első félóra végére azért enyhe brazil fölény alakult ki, volt néhány nagy helyzet, aztán Adriano jó érzékkel rogyott öszsze, amikor a vetélytárs hálóőre nekicsúszott a lábának. Az erősen vitatható büntetőt Alex bevágta, hogy aztán a góllövőlistát immár egyedül vezető Adriano még három gólhoz segítse az aranyzöld mezes együttest. Erre persze várni kellett, a szünet után Julio Césaron volt a sor, be is mutatott egy-két bravúrt, ám a 66. perctől beindult az Inter csatára. Előbb a tizenhatos előteréből kilőtte a bal alsó sarkot – említsük meg Gustavo Neryt, aki remekül vitte el az embert előle –, majd lecsapott egy labdára, eltolta Oswaldo Sánchez mellett, és kiszorított helyzetből az üres kapuba paszszolt. Végül a lefújás előtt zseniális sarkazással adott elhibázhatatlan lehetőséget Ricardo Oliveirának. A kérdésre, hogy vajon mi változott a csoportmeccsekhez képest, Carlos Alberto Parreira, a brazil szövetségi kapitány a következőt mondta a lefújás után: "Semmi különös. Tudtuk, hogy ha a magaslatról lejövünk a tengerszintre, javulni fog a játékunk. És ma kétséget sem hagytunk afelől, hogy mi vagyunk a jobbak." Kollégája, Ricardo Lavolpe azóta bejelentette, lemond posztjáról. "Elfáradtam, elegem van az egészből, hazamegyek. Az újságok kikezdtek, a drukkerek ócsárolnak, elment a kedvem mindentől. Pedig néhány napja, amikor legyőztük az argentinokat, még dicshimnuszokat zengtek rólam" – mondta az argentin szakember, aki 2002 októbere óta irányította a mexikói válogatottat.
Tv: A Sport1 keddről szerdára virradóra 2.30-tól élőben közvetíti az Argentína–Kolumbia elődöntőt. ---- E ---- &