A németek csábítják, nálunk néz meccset

Lothar Matthäus nürnbergi szerepvállalása ugyanolyan bizonytalan, mint a német világsztár magyarországi karrierjének folytatása. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a kapitányi szerződés meghosszabbítására váró edzőt egyre inkább zavarja a magyar labdarúgásra jellemző bizonytalanság.

– Hallom, hogy szerdán Münchenben randevúzott a Nürnberg klubigazgatójával, Martin Baderrel. Elárulná, mi hangzott el a megbeszélésen, vagy a részletekről nem szívesen beszél?
– Nem volt szó semmi olyasmiről, ami titkos lenne – válaszolt a tőle megszokott határozottsággal Lothar Matthäus. – Rengeteg mindenről beszélgettünk, szó esett úgy általában a futballról, a magyarországi munkámról, az elképzeléseimről, és természetesen a Nürnbergről is.

– Ennél konkrétabban nem lehet?
– De, lehet. Martin Bader elmondta, hogy a Nürnberg szívesen látna a kispadján, azonban ennél többre nem jutottunk. Már azt is hallottam, szerdán azért utaztam Münchenbe, hogy aláírjam a szerződésemet, de gyorsan leszögezem: aláírásról szó nincs.

– Miben maradt a nürnbergiekkel?
– Azzal váltunk el, hogy ha úgy alakul, akkor esetleg a jövőben még találkozunk, és folytatjuk a beszélgetést. Ebben, azt hiszem, nincsen semmi meglepő, a Nürnberg érdeklődik irántam, én pedig a jelenlegi helyzetemben nem kosarozhatok ki minden kérőt. Nem tagadom, szimpatikus a Nürnberg ajánlata, de ennél többről egyelőre szó sincs. Mindenesetre gondolnom kell a saját jövőmre is, hiszen az, ami jelenleg a magyar labdarúgás körül folyik, az minden, csak nem kiszámítható.

– Talán már nem is szeretne maradni?
– Hogyne szeretnék! De… nem mindenáron. Egyszerűen nem értem, mi történik a magyar futballban, kinek áll érdekében ez a háborúsdi, és hogy az érintettek mit szeretnének ezzel elérni. Minél hamarabb be kellene fejezni ezt, és akkor végre béke honolna a magyar labdarúgásban. Milyen szép is lenne, ha nyugodt körülmények között dolgozhatnék tovább a magyar válogatott élén. Ha azt mondom önnek, hogy az egyik legnagyobb álmom az, hogy a magyar válogatottal kijussunk a kétezernyolcas Európa-bajnokságra, akkor ezt elhiszi nekem?

– Sokan már kételkednek ebben.
– Pedig higgye el, semmi mást nem szeretnék jobban.

– Nagy kérdés azonban, hogy meddig hajlandó még várni, hiszen a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége még mindig nem döntött a sorsáról.
– A futball ilyen. Az ember nem tudja, mit hoz egy új nap, mi történik majd vele. A labdarúgóknak és az edzőknek hozzá kell szokniuk ehhez a bizonytalansághoz. Én sem tudok mást tenni. Még várok…

– Meddig?
– Nem kapkodom el a döntést.

– A hétvégét hol tölti el, Budapesten vagy Németországban?
– Miért mennék Németországba? Itt van a munkám, a hétvégén két magyar bajnokira is kimegyek. Megnézem a játékosokat, hogy aztán gőzerővel készüljek a görögök elleni barátságos mérkőzésre.... ---- E ---- L