Álmatlan éjszakák nappal

– Örült, amikor megtudta, hogy az olasz Alberto Malesani a szezon végén távozik a Panathinaikosz kispadjáról?
– Nem rázott meg a hír... – mondta a szerdai edzést követően Torghelle Sándor. – Persze hazudnék, ha azt állítanám, hogy bánom a távozását, hiszen finoman fogalmazva sem kaptam túl sok lehetőséget tőle.

– Kiderült már, hogy miért nem?
– Számomra még mindig nem. A Barcelona elleni Bajnokok Ligája-mérkőzés óta nem tartozom a kedvencei közé, a lecserélésemet követő akkori megnyilvánulásom nem tetszett neki. Pedig nem csapkodtam, nem mutogattam. A következő edzésen magához hivatott, azt hittem, megbeszéltük a dolgot, de nem. Azóta jobbára csak az edzésen rúgtam labdába.

– Az új edzőt, Hans Backét bemutatták már a csapatnak?
– Eddig még nem. Egyelőre hivatalosan be sem jelentették, hogy a következő szezontól ő lesz a Panathinaikosz vezetőedzője.

– Ami ennél lényegesebb: megy vagy marad?
– Ennél könnyebbet kérdezzen. Egyelőre semmit sem tudok. Mindössze annyit hallottam, hogy a két klub már felvette a kapcsolatot egymással, a Panathinaikosz megtette az ajánlatot, a napokban pedig tárgyalnak. A Panathinaikosznál mindenesetre elmondták, hogy szeretnének kivásárolni az angoloktól, szeretnék, ha a jövőben is náluk futballoznék. Legkésőbb május tizennegyedikéig dűlőre kell jutnia a két klubnak, ha nem, akkor pakolhatok és mehetek vissza a Crystal Palace-hoz.

– Kereste mostanában valaki az angol klubtól?
– Nem. Senki sem hívott.

– Még Király Gábor sem?
– Ja, de. Ő igen. Vele sűrűn beszélek.

– Kikérte a véleményét?
– Nem. De sokat beszélgettünk, hogy mi lenne a legjobb megoldás a számomra. Ő is csak annyit mondott, amit már egyébként is tudtam, hogy annál a csapatnál kellene maradnom, amelynél kezdőként számolnak velem.

– És ha egyik sem ilyen?
– Passz. Akkor olyan klubot kell keresnem, ahol valóban számolnak velem.

– Ha önnek kellene döntenie, akkor a Panathinaikoszt választaná vagy a Crystal Palace-t?
– Azt, amelynél több játéklehetőséget kapok. Számomra ugyanis most mindennél fontosabb, hogy mérkőzéseken is futballozhassak.

– Ha a magánélete szemszögéből közelíti meg a kérdést, akkor melyik országban futballozna szívesebben?
– Nehéz kérdés ez is. Görögországban sokkal lazábbak az emberek, és jobb az időjárás is, ám Angliának is megvan a maga szépsége. De tisztában vagyok vele, hogy nekem nem a napsütéssel, meg a vidám életstílussal kell foglalkoznom, hanem azzal, hogy minél jobb csapatban futballozzam, no és persze minél többet. Jólesett egyébként, hogy a Panathinaikosz vezetői marasztaltak, ez is azt mutatja, hogy valamit azért csak letettem az asztalra. Gondolom, nem azért tartanának itt, hogy továbbra is csak a tréningeken rugdossam a gólokat.

– Sokat idegeskedik a bizonytalanság miatt?
– Voltak már nyugodtabb napjaim is. Sokat görcsölök mostanában azon, hogy vajon mi lesz velem, hiszen úgy gondolom, egyáltalán nem mindegy az, hogy a jövő héten költöznöm kell-e egy másik országba vagy sem. Jó lenne, ha minél hamarabb pont kerülne az ügy végére. Álmatlan éjszakáim azonban nincsenek, éppen elég időm van gondolkodni, amíg ébren vagyok. ---- E ---- A