Fradi: nincs cserebere

Ritka ajándék a Németh családban egy nyugodt vasárnap, közös ebéddel.

Tény, hogy nem minden héten tudunk ilyen nyugodtan leülni az asztalhoz, pedig a nagy rohanásban szükség van az ilyen alkalmakra – mondta Németh András, az EHF-kupagyőztes Fradi edzője egy nappal azután, hogy tanítványai a dán GOG Gudme elleni 28–19es győzelemmel bejutottak a KEK elődöntőjébe.

Ilyenkor főzni is odaáll? Ez nem az én műfajom, ha már rám kerül a sor, inkább a kertben sütök húst.

A hangulatra, gondolom, nem lehetett panasz.

Természetesen jobb az ember kedve egy-egy siker után, de az eredmény már a vasárnap délelőtti fürdőzés léts z á m á n lemérhető. Ha nyerünk, sokan összejövünk a gödi strandon, ha nem, csak öthat barátom van ott.

Akkor most nagy lehetett a tolongás.

Jó néhányan voltunk, de azért maradt még hely.

Ilyenkor újra le kell játszani a meccset?

Természetesen kikerülhetetlen téma a kézilabda, de azért másra is jut idő.

A szakmázásra szánt periódusban még a legkritikusabb barátok sem találhattak sok kivetnivalót a Fradi játékában.

Magabiztos volt a csapat, az első tizenöt percet leszámítva uralta a mérkőzést, minden tekintetben megérdemelten jutott tovább. Ami a kritikusokat illeti: úgy éreztem, hogy az együttes sikerének a mérkőzést közvetítő tévériporteren kívül mindenki örült.

Az hosszú ideje látszik, hogy nagyon csekély a variációs lehetősége, a kispadon többnyire rutintalan fiatalok ülnek, akik még csak ismerkednek az európai kupacsaták hangulatával.

Ez igaz, ám a csapat magját rendesen összeraktuk. A keretünkből öt mezőnyjátékos immár két éve együtt játszik, erre az alapra lehet építkezni.

Mégis vékony jégen járnak, hiszen alig tud cserélni.

A fiatal Szucsánszki Zita már meghatározó játékosunk, s főként védekezésben nagyon fontos szerep jut Szamoránsky Piroskának. Az utóbbi hetekben pedig – szerencsére – Soós Viktória is egyre inkább érzi a játékot.

A Gudme elleni visszavágó elején volt egy flúgos futamra emlékeztető szakasz, amelyben többször is megfontoltságra intette a lerohanásban egyébként kiemelkedő produkcióra képes együttesét.

Addig rohantunk a kelleténél többet, amíg nem volt előnyünk. Egyértelmű volt, hogy a már többször említett okok miatt nekünk létkérdés, hogy beosszuk az erőnket. Fusson az ellenfél, ha akar.

Kívülről úgy tűnt, a siker kulcsa nem a támadójáték volt, hanem a védekezés, no meg Haris Katalin átlagon felüli kapusteljesítménye.

Megéreztük ellenfelünk játékát, így jóval hatékonyabb lett a védekezésünk, de a Gudme is javult ebben a műfajban az első mérkőzés óta. Szerencsére nálunk sokkal nagyobb volt a kedvező változás.

A továbbjutás után boldogan említette, hogy a csapat, csakúgy, mint egy évvel korábban, ismét minden fronton ott van a négy között. Akkor a végére összejött a csodálatos EFH-kupa-győzelem. Most van esély hasonló bravúrra?

Az idén jóval kevesebben vagyunk, így természetesen kevésbé lehet megosztani a csapaton belüli terhelés. Ebből következik, hogy a tavasszal nehezebb hetek várnak ránk, hiszen a program ugyanolyan sűrű.

Pedig most a bajnokságban is nagy lehetőség előtt állnak, hiszen valószínűleg megnyerik az alapszakaszt, így a rájátszásban lépéselőnyben lesznek a címvédő Győrrel szemben.

Jó lenne, ha jövőre is a Bajnokok Ligájában szerepelhetne a Budapest Bank-FTC, ám ennek a célnak az eléréséhez az első vagy a második helyen kell végeznie. Bónusznak pedig ott van a Magyar Kupa négyes döntője és a KEK. A Magyar Kupa fekszik nekünk a legkevésbé, hiszen kevesebb mint huszonnégy óra alatt kétszer kell jól játszanunk, amihez bizony kevesen vagyunk. A KEK-ben jó lenne elkerülni a román válogatottal gyakorlatilag megegyező Valceát, ugyanakkor jól tudjuk, hogy a programot sohasem a vágyak alakítják.