Vinokourov, Klöden, Moreau, Sastre és Pereiro Sio is trónra léphet

Vágólapra másolva!

2007.06.20. 10:19

Címkék

Rendhagyó módon, a verseny történetében első alkalommal, a londoni 7.9 kilométeres prológgal július hetedikén veszi kezdetét a világ legnagyobb, több mint száz esztendős múltra visszatekintő országúti kerékpáros eseménye, sorrendben a 94. alkalommal kiírt francia körverseny, a Tour de France. A húsz szakasz során, több mint 3500 kilométer vár a kerekesekre.

A párizsi befutó előtt már több mint 3500 kilométer vár a mezőnyre

Angliában különben korábban kétszer is járt már a karaván, méghozzá 1974-ben és 1994-ben, de ezúttal Londonból rajtol el a mezőny a prológgal, majd azt követően másnap az első szakasszal.

Anno, 1903-ban talán még Henri Desgrande és Geo Lefevre sem gondolta, hogy a L’Auto című francia lap felhívására elindított többnapos viadal majd’ egy évszázad múlva a világ egyik legnézettebb sporteseményévé – statisztikák szerint 200 millió letöltött weblap, 184 országban 76 csatornán történő közvetítés, 12-15 millió néző az utakon – növi ki magát

A sárga trikóért folyó három hetes küzdelem nézettségében, népszerűségében felzárkózott az olimpiák, a labdarúgó világbajnokságok és a Formula-1-es események mellé.

Idén a prológot követő húsz szakasz, köztük hat hegyi és két időfutam, összesen 3.553,9 kilométer vár a kerekesekre. Az útvonal – a tavalyival ellentétben – az óramutató járását követi, tehát a hegyek szempontjából először jönnek az Alpok emelkedői, majd a Pireneusok lankásnak aligha mondható oldalai.

Az angliai első sík szakasz után hajóval szeli át a karaván a La Manche-csatornát, majd Belgiumon keresztül csatlakoznak a „Francia Körbe”.

A július 29-i párizsi célig többek közt három hegyi befutóval, 117 kilométer időfutammal és megannyi sprintbefutóval kell megküzdenie a 21 csapat összesen 189 kerekesének. Már aki eljut odáig…

A rajtnál bizonyosan ott lesz az esélyesek közé sorolható Alexander Vinokourov, a korábbi világbajnok Tom Boonen, az időfutammenő David Millar.

A sprintgyőzelmek esélyeseként számon tartott norvég Thor Hushovd, a francia kedvenc Christoph Moreau, valamint a két spanyol: Carlos Sastre és Pereiro Sio.

Utóbbi 2006-ban – Landis doppingügye mellett – második lett.

Illetve tulajdonképpen győztesnek is érezheti magát, bár az erről szóló hivatalos döntés a mai napig nincs kimondva...

A végleges nevezésekre azonban még várni kell. Az egy évvel ezelőtti spanyol doppingügy szálai jócskán elérték a Tourt is, amelynek következtében alaposan átírodott a rajtlista, illetve változtak az esélyek.

Bodrogi László indulása a Giro-szereplés után azért nem tűnik idén valószínűnek, mert egy olyan nagy csapat, mint a Crédit Agricole, keretének erejét ennél jobban, figyelmesebben osztja be. Persze, ettől még számíthatnak a magyar légiósukra.

Egy kis statisztika…

Kezdetkor 60 indulóból 21 fejezte be a viadalt, 1908-ban 112-ből 36, majd ’70-ben például 150-ből 100 „ért haza”, az elmúlt években pedig már közel 190 induló közül átlagosan 150 fejezte be a háromhetes versenyt.
A viadal kezdetben hat szakaszból állt, majd a tízes években 15 etapon írtak ki útvonalat a szervezők, majd a húszas évek végétől napjainkig már 20-24 szakaszon osztják ki a sárga trikót.
A nemzeteket tekintve – első öt helyezett – 36 francia, 18 belga, 10 amerikai – Landis elsősége lenne a 11. – és 9 olasz valamint 8 spanyol győztese volt eddig a körversenynek.
A sárgatrikók napi viselésének versenyében az ötszörös bajnok Merckx vezet 96 nappal, a másik ötszörös Hinault a második 78-cal, míg a hétszeres győztes Armstrong 74 nappal a harmadik (Indurain 60 nap, Anquetil 51 nap).