Azt mondja Dalnoki Ildikó, számára az édesapja nevét viselő futballakadémiában az a legnagyobb öröm, hogy hat-, nyolc-, tízéves gyereket nevetni, szaladgálni, futballozni lát. Édesapja, Dalnoki Jenő olimpiai bajnok, a Ferencváros emblematikus figurája: játékosként kétszer, edzőként egyszer volt a zöld-fehérek bajnokcsapatának tagja. Futballistaként, emberként egyaránt sziklaszilárd, kemény, egyenes férfi volt.
Talán nem véletlen, hogy a gyerek futballisták speciális képzésére, nevelésére létrejött focisuli éppen az ő nevét viseli. Ha csak egyetlen tanítvány pályafutása emlékeztet majd a névadóra, már megérte az akadémiát létrehozni.
Pedig nem volt könnyű: az első foglalkozáson a szakmai vezető, Czuk Henrik egyetlen kisfiúnak, Takács Zsombornak tartott edzést. Másnap már négyen voltak, aztán szép lassan kialakult a csapat, ma már csaknem százan futkároznak a Testvériség-pályán, s már több korosztályos gárda is alakult.
„Örömteli, hogy egyre több futballakadémia működik az országban – mondta Czuk Henrik, aki korábban az Újpest és a Ferencváros utánpótlásában dolgozott. – A legtöbb azonban tizennégy, tizenöt éves kortól kezdi meg a képzést. És addig? Mi úgy gondoltuk, a futballoktatást már hatéves kortól el kell kezdeni, és az a célunk, hogy leginkább tehetséges játékosaink megfelelő alapokkal kerülhessenek a most működő akadémiákhoz vagy a külföldi profi klubokhoz.”
Újpalotán ennek érdekében kisebb csoportokban, szükség esetén egyénileg is képzik a kissrácokat, van külön kapusedzés, a korábbi gátfutóbajnok erőnléti edző, Simon Balla István felügyelete mellett nyújtanak, erősítenek, futnak a tanulók, de a Dalnoki-akadémia növendékei az atlétika alapjainak elsajátítása mellett úszni is megtanulnak.
„Folyamatosan képezzük magunkat, több nagy nyugati egyesülettel is kapcsolatban állunk, és a legkorszerűbb technikai vívmányok segítségével zajlik az oktatás – tette hozzá a szakmai munka irányítója. – Nyári tábort is szervezünk, egyre több meghívásunk van nemzetközi tornákra, szóval nem unatkozunk. Persze ez a futballiskola önmagának nem nevelheti a gyerekeket, így keressük az együttműködés lehetőségét élvonalbeli csapatokkal, ahova a tőlünk kiöregedő, leginkább tehetséges játékosok bekerülhetnek.”
Dalnoki Ildikó azt mondja: édesapja mindig hitt abban, hogy egyszer újra nagy lesz a magyar futball – ez az akadémia is ezért dolgozik.
„Nem tagadom, néha sok adminisztrációval, ügyintézéssel jár az akadémia működtetése – vallotta meg a tavaly elhunyt legenda lánya. – De ha kint vagyok a pályán, elég csak átnéznem a szemközti oldalra, ahol az ott lévő temető közepén nagy fa magasodik, a közelében nyugszik édesapám. Elég csak odapillantanom, és máris érzem, erőt ad a közelsége. És tudom, drukkol nekünk, hogy a nevét viselő akadémián jó futballistákat, becsületes embereket neveljünk…