Octavio Zambrano Ecuadorból Tatabányára érkezve körbenézett a stadionban, letette ponchóját, akkurátusan megvizsgálta a tabellán a csapata neve mellett szereplő öt bajnoki pontot, majd elégedetten csak anynyit mondott: márpedig ez a klub akkor is bent marad az NB I-ben.
Szerda délután adta ki a hírt a távirati iroda, hogy a Tatabánya kiesett az élvonalból. Ehhez kivételesen még mérkőzést sem kellett játszania, az önkormányzat és a klubvezetők tetszetős öngóljai eredményezték, hogy a villanyvilágítás megépítését teljesen reménytelennek látva Török József igazgató elpanaszolta, nem neveznek a következő bajnokságra.
Nézzük csak: február 19-én biztossá vált a Sopron kizárása, február 27-én pedig a Tatabánya is bejelentette, jövőre csak az NB II-es licencet pályázza meg. Ha valaki netán sűrű pislogásokba kezdene, hogy a 16. forduló, azaz a tavaszi rajt után néhány nappal hivatalosan is megvan a két kieső, ne tegye, hiszen semmi olyan nem történt, ami a 2007–2008-as magyarországi futballszezonban ne történhetne meg. Legfeljebb azt furcsállhatjuk, hogy nincs még bajnok, de talán március végére a szövetség kijelöl egyet, avagy addig egyszerűen elfogynak a csapatok.
A Tatabánya pedig immár valóban tét nélkül, száz, olykor százhúsz szurkolóját maximálisan kiszolgálva becsülettel befejezheti a bajnokságot, és az ősszel bravúros teljesítménnyel kiharcolt öt pontjához talán hozzácsap egy hatodikat, hogy legyen valami sikerélménye Zambrano mesternek is. Sőt ha a villanyvilágítás kérdésében eddig meghökkentően szigorú MLSZ áldását adja, a Szőnyi úti vadrezervátum helyett akár Tatabányán is játszhatja búcsúmeccseit a csapat. Holott néhány kandeláber mifelénk nem oszt, nem szoroz: többnyire a sötétség az úr.
KUN ZOLTÁN