Szövevényes, sőt ronda ügy.
Igazából senki sem akar beszélni róla a nagy nyilvánosság előtt, mintha félelem telepedne a szereplőkre. Érthetetlen. Illetve…
Lehet-e bármin is meglepődni a magyar futballban?
Szabad-e csodálkozni, ha egy napvilágra kerülő kínos ügyet a legtöbben a szőnyeg alá söpörnének, vagy legalábbis úgy csinálnának, mintha meg sem történt volna?
Mondhatnánk persze: miért szenzáció az, ha hat elnökségi tag néhány hét leforgása alatt rosszkedvűen távozik a Játékvezetői Testületből? Arany Tamás, Bede Ferenc, Szarka Zoltán, Molnár László, Oláh Gábor és Szpisják Zsolt, akik úgy gondolták, nem adják a nevüket a Játékvezetői Testület vezetőségében zajló ügyekhez.
Nézzük a krónikát.
A Játékvezetői Testület tavaly novemberben elnököt váltott. Addig Puhl Sándor irányította a szervezetet, aki váratlanul lemondott pozíciójáról. Ekkortól Hanacsek Attila lett a főnök, és az új vezérkar a szokásos ügymenettel látott munkához: ellenőrizte, átnézte, véleményezte a számlákat és az elődök munkáját. Ekkor kezdődtek a gondok – tudtuk meg a JT név nélkül nyilatkozó tagjaitól, akik szerint a dokumentumok furcsa számokat és pénzügyi tranzakciókat jeleztek, milliós telefonszámlákat, meghökkentően magas útelszámolásokat, eltűnt laptopokat és mobiltelefonokat.
A becslések szerint többmilliós tételről van szó.
A hat kilépő elnökségi tag közül Arany Tamást és Bede Ferencet kerestük meg a témával kapcsolatban, mindketten szűkszavúak voltak: „Azért mondtunk le az elnökségi tagságról, mert a kétezer-hat–kétezerhetes évadot átvizsgálva egyértelművé vált, hogy a JT-ben pazarló gazdálkodás folyt.”
Április 3-án a Játékvezetői Testület közgyűlésén több mint száz ember előtt került napirendre a téma. Ott a korábbi elnöknek, Puhl Sándornak szegezték a kérdéseket: hogyan tudott a JT milliós nagyságrendű mobiltelefon-számlákat produkálni; hogyan volt képes irreálisan magas útiköltséget elszámoltatni, miért nincs rendőrségi papír az ellopott mobiltelefonokról, félmilliót érő laptopról? A korábbi sikeres bíró válaszolt a kérdésekre, de – mint a név nélkül nyilatkozók mondták – ettől nem lett okosabb a tagság. Természetesen megkerestük Puhl Sándort is, aki a lehető legtömörebben fogalmazott: „Nem kívánok nyilatkozni.”
A másik testület, a Játékvezetői Bizottság is lépésre szánta el magát. Erről Wágner László, a JB elnöke beszélt, akit Zürichben a FIFA-székházban értünk utol, ahol a 2008-as világbajnokság felkészítő tanácskozásán vesz részt.
„A Játékvezetői Bizottság márciusi ülésén a JT elnökétől megkapott dokumentumok alapján egyhangúlag úgy döntött, hogy Puhl Sándort és Drigán Györgyöt az országos ellenőri keretben a továbbiakban nem kívánja foglalkoztatni – mondta Wágner László. – A bizottság a részleteket nem kívánja nyilvánosságra hozni.”
Hogy miért ez a nagy óvatosság, nem érthető, a háttérnyilatkozatokból egyértelműen kiderült, hogy a tagság szerint a korábbi elnökség pazarló gazdálkodást folytatott. Ezt a szót többen is hangsúlyozták. Miközben a JT gyakorlatilag nem végzett valós tevékenységet, a számláján lévő mintegy harmincmillió forint ilyen-olyan számlák kifizetése után egyre apadt.
Retorzió, fegyelmi, büntetőeljárás? Ilyen nem indult senki ellen.
Hanacsek Attila, aki Puhl Sándort váltotta a JT elnöki székében ugyancsak kitért a konkrét válaszadás elől: „A szervezet átalakulóban van, már Magyar Labdarúgó-játékvezetők Testületének hívjuk, vannak rövid és hosszú távú terveink, amelyekről szívesen beszélek. Száznegyvenhat tagot számlálunk, és próbálunk a hagyományainkhoz méltóan dolgozni. Hogy mi történt korábban, azt nem akarom kommentálni.”
Szövevényes, ronda ügy ez…