Felértékelődött lábak

A mindig jól értesült an gol sajtó szerint közel a megegyezés jelenlegi csapata, a Plymouth Argyle, illetve az élvonalbeli Hull City között. Merre veszi az irányt: a dél-angliai Plymouthba vagy északra, Yorkshire felé?A mindig jól értesült an gol sajtó szerint közel a megegyezés jelenlegi csapata, a Plymouth Argyle, illetve az élvonalbeli Hull City között. Merre veszi az irányt: a dél-angliai Plymouthba vagy északra, Yorkshire felé?

Momentán a kompon vagyunk, itt van mellettem csapattársam, Tímár Krisztián is. Együtt érkezünk meg Plymouthba, szerdán már kezdődik is az alapozás – válaszolta Halmosi Péter, akit kedd délután értünk utol. – Ön mit hallott a Hull Cityről?

Azon túl, hogy az idény végén feljutott a Premier League-be, állítólag megkörnyékezte a Plymoutht, mert szüksége van Halmosi Péterre.

Ezt megerősíthetem. A Hull valóban érdeklődik irántam, a jelek szerint komolyak a szándékai. Ha jól tudom, háromnégy ajánlatot tett már a klubomnak, elképesztő összegek repkednek a levegőben.

Én 1.75 millió fontos ajánlatról tudok. És ön?

Arról én is hallottam, bár a Plymouth ennél is többet kér értem. Sokkal többet. Számomra egyébként hihetetlen, ami most zajlik körülöttem, mert gyerekként álmomban sem gondoltam volna, hogy egy nap ennyire értékesek lesznek a lábaim.

Az imént mondta, hogy Plymouthba tart. De ahogy hallgatom, mintha máshová vágyna.

Igen, a Premier League-be.

Tegye a szívére a kezét: csalódott lenne, ha a következő idényt is a Plymouthnál kezdené?

Mivel megszerettem a klubot, a csapatnál pedig elismernek és tisztelnek, nem hangzana szépen, ha határozott igennel felelnék. Mégis ez a válaszom. A futballisták jelentős része ugyanis azért dolgozik egész életében, hogy a világ legerősebbnek tartott bajnokságában, a Premier League-ben szerepeljen, márpedig magyar labdarúgóként most közel állok ehhez. Tényleg ezt érzem. Meg persze bizsergést. Hogy szombathelyi srácként, huszonnyolc évesen életem nagy lehetősége előtt állok.

És a térde nem rakoncátlankodik már?

Az előző idény végén panaszkodott rá.

Mert rettentően megviselt a hosszú és fárasztó Championship-évad. De nem csak engem, mindenkit. A térdem mindenesetre nem fáj, a jelek szerint egészséges vagyok.

Elégedett?

Az biztos, hogy boldog vagyok. Szép családom van, továbbá felfelé ívelő karrierem.

Nem válaszolt.

Nem, elégedett nem vagyok, és profi sportolóként szerintem nem is leszek soha, még akkor sem, ha végül a Hull Citynél kötök ki. Augusztus végéig tart az átigazolási időszak, és nagyon remélem, hogy addigra már nem csupán Gera Zoltán neve ugrik be az embereknek az angol élvonalban szereplő magyar futballisták kapcsán. Bevallom, a mai napig nem tudom megszokni, magaménak érezni Angliát, az itteni szeszélyes időjárást, de kapásból tudnék említeni enyhítő körülményt. Egyet mindenképpen.