Az argentinok százszázalékos teljesítménnyel lettek elsők Athénban

MOLNÁR CSABAMOLNÁR CSABA
Vágólapra másolva!
2008.07.13. 00:19
Az olimpia valamennyi sportágban négy esztendő legfőbb eseménye, kivéve a labdarúgást. A FIFA és a NOB évtizedeken keresztül huzakodott egymással, a legjobbak fél évszázadon át nem vehettek részt az ötkarikás játékokon. Most már jöhetnek – némi korlátozással: 1996 óta csupán a 23 éven aluliak játszhatnak, és minden csapatban három túlkoros szerepelhet.
Athénban hengereltek az argentinok
Fotó: Action Images
Athénban hengereltek az argentinok
Athénban hengereltek az argentinok
Fotó: Action Images
Athénban hengereltek az argentinok

A profi labdarúgók egyre nagyobb megtiszteltetésnek tartják, ha „pusztán” országuk dicsőségéért hajtanak, nem pedig a dollármilliók bűvöletében élnek. Nem méregdrága luxusszállodákban laknak, hanem bent, az olimpiai faluban, a többi világhíres és kevésbé világhíres sporttársuk között. Nemrégiben Lionel Messi, a világ egyik legjobb játékosa jelentette ki, hogy szeretne ott lenni az 1986-ban futballistaként világbajnoki címet szerző Sergio Batista szövetségi kapitány Pekingben szereplő együttesében.

„Ez az utolsó lehetőségem, hogy olimpián szerepeljek, szeretném átélni a különleges, semmi máshoz nem hasonlítható érzést” – kiáltotta világgá a Barcelona sztárja, aki júniusban még csak 21 éves lesz.

A bökkenő csupán az, hogy az elmúlt szezonban minden előzetes várakozást alulmúlóan szereplő klubja Bajnokok Ligája-selejtezőt játszik, mégpedig az olimpiai labdarúgótorna ideje alatt.

„Bárkivel is sorsolják össze klubomat, a Barcelonának nélkülem is túl kell jutnia a selejtezőn, és be kell kerülnie a Bajnokok Ligája főtáblájára” – mondta Messi, s hasonlóképpen gondolkodhatnak a katalán sztáregyesület vezetői is, mert hajlanak arra, hogy emblematikus játékosukat elengedjék Pekingbe. A Bayern München és a Liverpool vezetőségétől távol áll a barcelonaiak gesztusa, mert Batista kérésére vonakodnak elengedni Martin Demichelist és Javier Mascheranót. Nem biztos az sem, hogy Sergio Agüerót (Atlético Madrid), Fernando Gagót és Gonzalo Higuaínt (mindkettő Real Madrid), valamint Ezequiel Lavezzit (Napoli) elengedik klubjaik.

Az indokuk az, hogy augusztusban a felkészülés mindenhol elkezdődik, sok helyen a bajnokságok is folynak már, az európai klubtornák selejtezői úgyszintén. Mindenesetre, ha a számba vettek mindegyike ott lehet majd Kínában – Juan Román Riquelme lesz az egyik túlkoros, ez már biztosra vehető –, nem lesz egyszerű megállítani az argentinokat, hogy megvédjék Athénban kiharcolt olimpiai bajnoki címüket. (Micsoda napjuk volt 2004. augusztus 28-án a gauchóknak Athénban: ugyanazon a napon lett aranyérmes labdarúgó- és kosárlabdacsapatuk is!)

A Milannál sem gálánsak a klub rovására: a 18 éves Alexandre Pato ugyan mehet az olimpiára, de Kaká nem. Silvio Berlusconi klubjának prominensei meglehetősen érdekes indoklást választottak, szerintük nem lenne sportszerű (!), ha az aranylabdás világklasszis az olimpián játszana. Nem biztos, hogy a brazilok így vélekednek, ugyanis szambaország futballistáinak legjobb eredménye az olimpiákon mindössze két ezüstérem – még 1984-ből és 1988-ból. Egy ötszörös világbajnoktól ez meglehetősen szerény teljesítmény!

Főleg úgy, hogy a labdarúgás már 1908 óta szerepel az olimpiai programban. Igaz viszont, hogy a profik egészen 1984-ig nem játszhattak a játékokon (a FIFA urai féltették a vb-k primátusát), s ennek következménye, hogy 1952 és 1980 között csupán a volt szocialista országok válogatottjai nyertek aranyérmet. A népi demokratikus rezsimekben ugyanis elvben nem létezett a profizmus, ám a futballisták éppen ezért bújtatott állásokban dolgozva minősültek amatőr sportolóknak, s kerestek sok pénzt.

Labdarúgásunk mai állapotának ismeretében hihetetlen, de tény: a sportág összesített olimpiai éremtáblázatát a mai napig Magyarország vezeti három arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel! (Csupán a britek nyertek három aranyat, valamint a szovjetek és a jugoszlávok öt-öt érmet, de a mi medáljaink fényesebbek.) A legutóbbi magyar érem, az 1972-es ezüst óriási csalódást keltett: a müncheni döntőben, bár Várady Béla vezetést szerzett a mieinknek, Kazimierz Deyna kétszer is válaszolt, s a lengyeleké lett az aranyérem.

A lengyeleké, akik két évvel később a világbajnokságon is a harmadik helyen végeztek – csaknem ugyanabban az összeállításban –, mi pedig a Ralf Edström vezette svédek miatt elbuktunk az utolsó vb-selejtezőn... Olimpián azóta egyetlenegyszer szerepelt a magyar nemzeti együttes, 1996-ban Atlantában, ám sem Japán, sem a végül bronzéremig jutó Brazília, sem a győztesként záró Nigéria ellen nem szereztünk pontot a csoportban.

A pekingi olimpiára a hollandiai U21-es Európa-bajnokságon lehetett kivívni a részvételt, de a magyar csapat nem jutott ki.

Ellenben ott lehet Pekingben a Honvéd két játékosa is. Benjamin Augoua Brou és Guie Gneki Abraham tagja az elefántcsontpartiak bő keretének. Lássanak csodát, utóbbi Didier Drogba ékpárja lehet Kínában. Egy magyar szereplő viszont mindenképpen lesz a labdarúgótornán: Kassai Viktor tagja a játék vezetői keretnek.

A tornán 16 csapat vesz részt négy négyes csoportban, ahonnan az első kettő lép tovább, majd a legjobb nyolctól kezdődően egyenes kieséses rendszerben folytatódnak a küzdelmek. A-csoport: Elefántcsontpart, Argentína, Ausz trá lia, Szerbia. B-csoport: Hollan dia, Nigéria, Japán, Egyesült Államok. C-csoport: Kína, Új-Zéland, Brazília, Belgium. D-csoport: Dél-Korea, Kamerun, Honduras, Olaszország.

A SPORTÁG TÖRTÉNETE

Az ókorban is rúgták már a labdát, bár nehezen tekinthető a mai futball ősének a görögök által episzkürosznak, a rómaiaknál harpasztumnak nevezett játék. Sokkal inkább a XV. századi Itáliában űzött calcio. Ám a labdarúgás igazi történetét Angliában alapozták meg, midőn 1863-ban megalakult a Sheffield FC, kisvártatva pedig az angol szövetség, az FA, amely 1872-ben kiírta a napjainkban is a világ egyik legnépszerűbb sorozatának számító FA-kupát. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA) ma már több mint kétszáz tagja van. Az olimpiák programjára 1900-ban és 1904-ben bemutató jelleggel került fel a sportág, 1908-tól pedig már érmeket is osztanak a futballistáknak. Azóta egyetlenegyszer hiányzott a sportág az ötkarikás játékokról: 1932-ben Los Angelesben az amerikaiak nem tartották annyira népszerűnek, hogy megrendezzék. Profik 1984-ig nem vehettek részt olimpián, 1996 óta 23 éven aluliak játszhatnak, kiegészítve három túlkorossal. Magyarország 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban arany-, 1972-ben ezüst-, 1960-ban bronzérmet szerzett, s vezeti az éremtáblázatot.

A PROGRAM

A férfi labdarúgó-válogatottak egy nappal a hivatalos megnyitó előtt, augusztus 7-én Sanghajban kezdik meg szereplésüket, a döntőt augusztus 23-án Pekingben rendezik. Lesznek még meccsek Csinhuangtaóban, Senjangban és Tiencsinben is.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik