Fotó: Mirkó István
Kozmann György (balra) és Kolonics György: már mindketten ismerik a siker ízét
Fotó: Mirkó István
Kozmann György (balra) és Kolonics György: már mindketten ismerik a siker ízét
Kolonics György ötödik olimpiájára készül!
Már maga a tény döbbenetes, lenyűgöző és csodálatra méltó. És ha ehhez hozzátesszük, hogy az egyedülálló módon 15 világbajnoki aranyéremmel büszkélkedő „Kolo” Pekingben is olimpiai aranyesélyesként szállhat vízre, nem túlzás a sportág élő legendájaként emlegetni.
Mert bizony Kolonics György szimbólum. Elhivatottságáról, profizmusáról, küzdeni tudásáról messze híres a nemzetközi mezőnyben, és bár saját bevallása szerint a felkészülési szakaszban nagyon is érzi az idő vasfogát, eredményein ez cseppet sem látszik meg. Mindössze 19 éves volt, amikor az 1991-es párizsi világbajnokságon ő is felsorakozott a rajtnál, egy évvel később pedig már felszállhatott a barcelonai olimpiára tartó repülőgépre: párjával, a rutinos Pálizs Attilával 1000 méteren az ötödik, 500-on a hetedik helyet szerezte meg a katalán fővárosban.
És eljött az 1993-as esztendő, egy csodálatos sorozat kezdete! Kolonics György összetérdelt Horváth Csabával, akivel párosban és négyesben összesen 11 világbajnoki címet nyertek. 1993 és 1998 között mindössze kétszer (az 1994-es vb-n és az 1997-es Eb-n) kaptak ki világversenyen C–2 500 méteren, s természetesen az övék lett az 1996-os atlantai olimpia aranya (és az 1000 méter bronzérme) is.
Kolonics 2000-ben a sydneyi olimpián megmutatta, hogy egyesben (C–1 500 m) is képes a győzelemre, majd két világbajnoki ezüst (C–1 500 m) és egy bronzérem (C–1 1000 m) után edzője javaslatára összetérdelt a nála hat esztendővel fiatalabb Kozmann Györggyel.
A páros a 2003-as gainesville-i világbajnokságon és az athéni olimpián is bronzérmet nyert 1000 méteren, majd a versenyzők 2006-ban Szegeden 1000, 2007-ben Duisburgban 500 méteren lettek világbajnokok. Nem véletlen, hogy most is aranyesélyesként kell tekintenünk a versenyzőkre, akik a május közepi milánói Európa-bajnokságon – kemény edzésből érkezve – ezüstérmet nyertek 500 méteren az orosz egység mögött.
És hogy melyik számra fektetnek az idén nagyobb hangsúlyt? Kolóék mindkét távra keményen készülnek, s bár egyre erősebb a nemzetközi mezőny (a milánói Eb-n például mindössze egy másodperc volt a különbség a második és nyolcadik egység között), az sem elképzelhetetlen (bár valljuk meg, csoda lenne!), hogy a magyar páros mindkét táv aranyát elhozza Pekingből.
Az 1000 egyesben világbajnoki címvédő Vajda Attila számára is felcsillan a duplázás lehetősége, mivel a szegedi versenyző a válogatón megszerezte az 500 és az 1000 méter indulási jogát is.
Vajda négy esztendővel ezelőtt, az athéni olimpián robbant be a nemzetközi elitbe. Bár 2004-ben az U23-as Európa-bajnokságra tréningezett, párja betegsége miatt kénytelen volt egyesben rajtolni a válogatók során – s ennek ötkarikás indulás, sőt 1000 méteren olimpiai bronzérem lett a „vége”. A 25 esztendős versenyző tavaly pályafutása eddigi legjobb szezonját produkálta: 1000 méteren győzött a szegedi Világkupán, a pontevedrai Európa-bajnokságon és a duisburgi világbajnokságon is.
Éppen ezért egy kissé mellbevágó volt az idei milánói szereplése. Az Európa-bajnokságon érthetetlen módon leblokkolt a döntőben, amelyben végül csak a nyolcadik helyet szerezte meg. Mentségére szóljon, hogy a nagyok közül sokan tudásuk alatt teljesítettek: az olimpiai címvédő spanyol David Cal például be sem került a fináléba.
Az évek óta naplót vezető kenus az idén is nagybetűkkel véste be vágyait füzetébe, és nem tagadja: elérhető célnak tartja 1000 méteren az olimpiai győzelmet.
Hogy mi kell hozzá? Az a harcos, energikus, kemény versenyző, akit 2004-ben megismert és 2007-ben megcsodálhatott a világ. S akkor negyven évvel Tatai Tibor mexikóvárosi győzelme után ismét magyar kenus lendítheti magasba a lapátot a klasszikus versenytávon.
A MÚLT NAGYJAI – A JELEN SZTÁRJAI
IVAN PATZAICHIN: A román kenus 1968 és 1984 között nyert négy olimpiai, valamint nyolc világbajnoki győzelmével minden idők legeredményesebb kenusa. Főként párosban lett első, ám 1972-ben 1000 egyesben is győzött.
FOLTÁN LÁSZLÓ, VASKUTI ISTVÁN: Az 1980-as moszkvai olimpián Vaskuti István és Foltán László győzött 500 méteren. A kor legjobb párosa volt, Vaskuti Foltánnal, majd Sarusi Kis Jánossal egyaránt három-három világbajnoki címet szerzett. Vaskuti jelenleg a magyar szövetség szakmai alelnöke és a nemzetközi szövetség síkvízi bizottságának vezetője. Foltán fia, László 200 méteren nyert bronzérmet az idei Eb-n.
ANDREAS DITTMER: A németek háromszoros olimpiai bajnoka az egyik legelismertebb kenus a mezőnyben. 1996-ban C–2 1000 méteren, 2000-ben C–1 1000 méteren, míg 2004ben C–1 500 méteren győzött. Emellett nyolcszoros világbajnok.
CHRISTIAN GILLE, TOMASZ WYLENZEK: A németek párosa négy esztendővel ezelőtt Athénban győzött 1000 méteren. Ezen a távon 2005-ben és 2007-ben is világbajnoki címet szerzett, míg 500 méteren 2005-ben arany-, 2007-ben bronzérmet nyert. Gille még Thomas Zereske oldalán tette meg első lépéseit a nemzetközi porondon. Zereske 2004-ben leukémiában elhunyt, az athéni dobogó tetején állva sírva emlékezett rá a német duó.
NS SZAKÉRTŐ, HORVÁTH CSABA: KÉT ARANY A KENUSOKTÓL
Az elmúlt évek eredményei alapján úgy érzem, nem túlzás két aranyat várni a kenu szakágtól. Kolonics Gyuriék esetében most már összeforrott párosról lehet beszélni, amely évről évre fejlődött, s amely számára a következő lépcsőfok az olimpiai győzelem lenne. Szerintem Pekingben 1000 méteren dobogósok lesznek, 500-on pedig győzni fognak. Nagyon bízom a sikerükben. Vajda Attilát is az élre várom 1000 méteren. Fantasztikus képességű sportoló, aki kellő versenyrutinnal van felvértezve. Bízom benne, hogy a milánói kudarc nem csökkentette az önbizalmát, hanem úgy fogta fel mint figyelmeztetést: a világ legjobbjának minden körülmények között állnia kell a sarat.
A SPORTÁG TÖRTÉNETE
A kenuzás története több ezer évvel ezelőtt Észak-Amerikában kezdődött, az őslakos indiánok a halászat és a vadászat megkönynyítéséhez fejlesztették ki ezt a vízi eszközt. Kanadában a mai napig nagy tisztelet és érdeklődés övezi a sportágat, Ontario államban például külön múzeumot hoztak létre az ősi kenuk és modernkori társaik számára. Nem meglepő, hogy az indián történeteken felnövő srácok közül jó néhányan a vízi telepeken kötnek ki, a fiatalok számára ugyanis csábítóan vadregényes, amit a kenu szimbolizál. A versenysport története a XIX. század végén kezdődött, az első olimpiai aranyat 1936-ban, az első világbajnoki érmet 1938-ban adták át ebben a szakágban. Szimbolikus, hogy 1000 méteren az első olimpiai győzelmet egy kanadai versenyző, Francis Amyot aratta. Az első olimpiákon 1000 és 10 000 méteren szálltak vízre a versenyzők, 1956 után lekerültek a programról a 10 000-es számok, amelyek helyére 1976-ban Montrealban (hol máshol?!) felkerültek az 500 méteres küzdelmek. Kenuban egyelőre csak férfiak szerepelhetnek a világversenyeken. Ez az egyetlen szakág, amelyben nem szerepelnek a négyes hajók a játékok programján.
PROGRAM
A síkvízi kajak-kenu versenyek során 12, szlalomban 4 számban avatnak győztest. Síkvízi kenuban négy (C–1 500 és 1000 m, C–2 500 és 1000 m), míg szlalom kenuban két (C–1, C–2) aranyérem talál gazdára. A szlalomversenyeket augusztus 11. és 14. között rendezik meg, míg síkvízen augusztus 18. és 21. között tartják a kenusok elő- és középfutamait, 22-én (C–1 és C–2 1000 m) és 23-án (C–1 és C–2 500 m) pedig a döntőket.
