Ha futballban kapnánk ki Kazahsztántól, az is ciki lenne, nemhogy kézilabdában. Női válogatottunkkal mégis megesett a szégyen, vereséget szenvedett attól a csapattól, amelyet jobb napjain alighanem az első perctől kezdve az utolsóig emberhátrányban játszva is megverne.
A világ legerősebbjei között emlegetett együttes számára éppen ezért nincs mentség. Akkor sem, ha az átállás nehézségei miatt a kazahok elleni találkozó előtti éjszakát némelyek szinte végig ébren töltötték, akkor sem, ha a rivális nyilván élete meccsét játszotta, s még akkor sem, ha köztudott, nem az edző-, hanem a tétmérkőzéseket jegyzik a krónikáskönyvek. Szóval: magyarázkodásnak helye nincs!
Jelzem, egyetlen magyar lány sem akadt, aki kifogásokat keresett volna. A meccs végén elém táruló kép mindennél árulkodóbb volt: a játékosok lehorgasztott fejjel ültek, mintha másodpercekkel korábban az olimpiai finálét vesztették volna el. A kazahok mosolyogtak, az edzésre készülő svédek nevettek (nem a mieinken!), míg a levert együttes tagjai úgy bámulták a földet, mintha azt várnák, mikor nyílik meg alattuk. Kész szerencse, hogy a mérkőzést délelőtt vívták, így a szerdai napból hátralévő órákban volt min elmélkedniük, rádöbbenhettek, ez így nem mehet tovább, különben…
Talán ennek is eredménye, hogy az esti, hirtelenjében összetrombitált csapatgyűlésről már úgy álltak fel, hogy na, most aztán megmutatják, ha kell, lebontják még a nagy falat is!
Jókor jött vereségről dőreség lenne beszélni, hiszen nincs ember, aki szeret kikapni, de – bármily furán hangzik – a kínos kudarc megteremtette az esélyt: a magyar női kézilabda-válogatott bizonyíthatja, miért sorolják az élmezőnybe. Az előttünk álló napokban kiderülhet, miért Pálinger Katalin a kapusok gyöngye, miért tartják a világ egyik – ha nem a – legjobb játékosának Görbicz Anitát, miért Tóth Tímea lett a Bajnokok Ligája gólkirálynője, miért vehetnének sokan példát a kazahoknak lőtt gólja után a levegőbe csapó Ferling Bernadett mentalitásáról, miért jósolnak a szakemberek fényes jövőt Tomori Zsuzsannának – miért, miért és miért… Miért ne sikerülne?